Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-12-24 / 52. szám

osztályban szeretné fölcserélni a hit- és erkölcstant apologetikával a róm. kath. intézetek példája szerint. Bányai Sándor (Hódmezővásárhely) és dr. Tanké Béla (Szászváros) a VII. és VIII. osztály tárgyát óhajtják megcserélni úgy, a hogy az erdélyi egyházkerület vallástaná rainak 1909 november 24-én Kolozsvárt tartott értekezlete már javaslatba hozta, melyét Tarkányi György (Kolozsvár) terjesztett megfelelő indokolással a szatmárnétnetii vallástanári szakértekezlet elé. Dr. Tankó Béla a VIII. osztályba áttett hit- és erkölcstant még rövid rendszeres bibliaismertetéssel kívánja kiegészíteni. A kúnszentmiklósi gimnázium tanárkara a III. osztályban rövid hit- és erkölcstant, a lV-ben pedig egyetemes keresztyén és magyar protestáns egyháztörténetet akar taníttatni. Ezektől eltérően több osztályra terjedő módosítást javasol Biró Sándor (Székelyudvarhely). Az V. osztályban magyar protestáns egyháztörténetet kíván felvétetni, a VI-ban egyetemes egyháztörténetet a reformáczióig, a VII-ben a reformácziótól máig, a VlII-ban pedig hit- és erkölcstant, egyházszervezettannal pótolva. Ez a terv megegyezik Bayothai Sámuelnek (Szatmárnémeti) a mult évi szakértekezlet elé terjesztett tervezetével. Ezután ismerteti S. Szabó, dr. Ravasz Lászlónak az erdélyi egyházkerület által elfogadott s a konventhez felterjesztett, tervezetét és a kolozsvári kollégium tanárkarának már általunk is említett tervezetét. A legnagyobb változtatást kívánja Cirják Béla (Békés). Javaslata a következő : I. osztály: Az Ó-szövetség ismertetése: II. osztály : Az Új-szövetség ismertetése; III. osztály : Hittan, mint előkészítés a konfirmáczióhoz ; IV. osztály: Erkölcstan, egyházszertartástannal; V. osztály: Vallástörténet; VI. osztály: Egyetemes egyháztörténet; VII. oszt.: Magyar prot. egyháztörténet; VIII. oszt.: Szimbolika. Ezekből a véleményekből azt a két következtetést vonja le S. Szabó, hogy a tanterv-reform nem általános óhajtás és hogy a reform módjára nézve nincs egységesen kiforrott vélemény. Lehet, hogy ez az utóbbi a kölcsönös eszmecsere és meggyőzés útján ezután jön létre. 0 maga nem barátja a gyakori változtatásoknak, szereti a történelmi hagyományt s nagyra becsiili annak lélek- és jellemképző erejét. Saját tapasztalatai és az elért eredmény alapján nem kívánna módosítást. Azonban a fenti vélemények és tervek hatása alatt hajlandó bizonyos módosításra. Két indító ok hatott azokból reá. Az egyik az, hogy történelmi alapot kell vetnünk az elvek számára. A másik az, hogy az egyháztörténet tanításánál az általános történeti tanítás alapján, illetőleg azzal párhuzamosan haladjunk. Mint látható, az első a Ravasz tervezetének, a második részint az ő, részint a kolozsvári tanárkar tervezetének a reformgondolata. Ezután sorra veszi a véleményeket és tervezeteket és megbírálja azokat. A Ravasz tervezetével és az annak indokolásában levő bírálattal szemben igazolni próbálja a most érvényben levő konventi tantervet. A bírálat alapján kialakult véleménye az, hogy csak a legszükségesebb módosításra szorítkozzunk s a szétágazó kívánságokat igyekezzünk lehetőleg tantervünk mai keretei között kielégíteni. Végül ezt a tantervet ajánlja elfogadásra: I. osztály : Az ó-szövetségi kijelentés Izrael történetében és a prófétai iratokban. Rövid bibliai földrajz és régiségtan; II. osztály: Az új-szövetségi kijelentés Jézus és az apostolok életében és tanításaiban. A keresztyénség kifejlődése az apostoli korban; III. osztály: Keresztyén hittan. Református egyházi szertartástan ; IV. osztály: Keresztyén erkölcstan. Kontirmácziói előkészületül a keresztyén, főként a protestáns egyház összefoglaló rövid története; V. osztály: A magyar protestáns egyház történelme és mai szervezete; VI. osztály: A keresztyén egyház története a reformáczióig. Bevezetésül az ó-kori nevezetesebb vallások rövid ismertetése, vagyis az emberiség hitélete és vallásos világnézete Jézus eljövetele előtt; VII. osztály : A keresztyén egyház története a reformácziótól; VIII. osztály: Keresztyén hit- és erkölcstan, apologetikai alapon. A kijelölt olvasmányokat, mint eszményi czélt, egyelőre változatlanul kivánja hagyni. Ezt a tervezetet, mint a Jegyzőkönyv 19. pontja alatt olvassuk (61—62. I.), a vallástanári szakértekezlet elfogadta s a közgyűlés elé terjesztette, az szintén elfogadta és felterjeszti, illetőleg felterjesztette az egyetemes tanügyi bizottság útján a konventhez. Tehát a ref. vallástanári szakértekezlet és a Ref. Tanáregyesület ebben az értelemben kivánja a tanterv reformját. Mi távolról sem vagyunk elragadtatva ettől a tervezettől, sőt súlyos hibái élesen szemünkbe tűnnek. Konzervatív jellege nagyon feltűnő. Egyoldalú intellektualizmusa még feltűnőbb. Mintha egyházi és vallási tudnivalók tömkelegének közléséből állana a vallástanítás! Az I. osztálynál „és a prófétai iratokban" toldalék történetietlen szótöbblet. A bibliai földrajz és régiségtan száraz ismerethalmaz ezen a fokon. Az új szabású, szemléletes bibliai történetek reális rajzában kell ebből a legszükségesebbet közölnünk. A II. osztályban az apostolok és az apostoli kor történetének odacsatolása történetietlen bibliczizmusból eredő hiba. Nem a bibliai anyag, hanem a történelmi korszakok, a kijelentési körök szabnak határt. Jézus életét a maga tömör egységében kell hagynunk. Az apostoli korral a keresztyénség története kezdődik. Ez tehát a keresztyén egyház- és vallástörténetbe tartozik. A III—IV. osztályban történetietlen ugrás van az őskeresztyénségből a maiba, Hozzá még szertartásiam ismeretanyag. A történeti tájékozásnak a IV. osztályra, illetőleg a konfirmáczióra való tétele utólagos toldozás. A magyar protestáns egyháztörténetnek az V. osztályba tétele, annak lefokozása a színvonal és ellaposítása a világtörténeti összefüggés hiánya folytán. A további osztályok anyagát a reformgondolatok szerint osztotta be nagyjában, épen azért kevesebb kifogás alá esik. Az egész terv azonban tartalmi és módszeres konzervativizmusa és egyoldalú intellektualizmusa miatt sem keresztyén, sem általános pedagógiai szempontból nem helyeselhető, értékes reforino: nem jelentene és fejlődést nem szülhetne. Nagyon sajnáljuk, hogy vallástanáraink és Tanár-