Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-12-10 / 50. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : IX. ker., Kálvin-tér 7. sz., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő : HAMAR ISTVÁN. Főmunkatársak : Dr. Kováts István. — Veress Jenó. Előfizetési ára: Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér Hirdetési díjak: Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K, TARTALOM. Az Elet Könyvéből: Az idö teljessége. V. J. — Vezérczikk: A „privilégium fori"-ról szóló pápai Motu proprio. II. Dr. K. I. — Iskolaügy : Vallástanításunk reformja. III. V. J. — Tárcza : Rövid tanulmányi kalauz hittanhallgatók részére. Tschackert — Szedvik. II. — Belföld: A Presbiteri Szövetség budapesti gyűlésén elhangzott előadások: XV. Felekezeti iskoláink. Dr. Rácz Lajos. — Falusi levél. Balatoni I. — Külföld : Svájcz és Németország. Dr. T. I. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Különfélék. — Hirdetések. Az Élet Könyvéből. Az idő teljessége. „Mikor pedig eljött az idő teljessége, kibocsátotta Isten az ö Fiát..." Gal. 4.4

. Pá! apostol történelmi távlata a zsidó vallástörténeti fejlődés. A törvény a választott népnek Krisztusra v zérlő mestere. A törvény népének sokszázados élete óriási előkészület a hitnek új korszakára. Az ó-szövetségi idő világtörténelmi jelentőségű advent. A több ezer éves adventi fejlődés eredménye az előkészületi idő betelése, a Krisztus eljövetelére való érettség: az idő teljessége. A törvény uralma alatt egyetemes bűnösségben levő emberek megváltására kibocsátotta Isten az ő Fiát. Általa egyetemes váltságot és istenfiúságot nyert az egész Benne hívő emberiség. Az istenfiúság zsidónak, görögnek, rómainak és barbárnak egyaránt közös java és hivatása. A zsidó vallástörténeti fejlődés folyama a Jézus Krisztus egyetemes evangéliumának, a világkeresztyénségnek óczeánjába ömlik. Jézus Krisztus evangéliuma arra van hivatva, hogy meghódítsa az egész világot, az egyetemes emberiséget. Ez a Pál apostol üdvtörténeti távlata. A múltra vonatkozólag szűkkörű, korlátozott; a jövőre nézve széles, óriási, végtelen. Történetbölcselete zsidós; történelmi programmja egyetemes emberi. Ezzel lett az egyetemes keresztyén művelődés világtörténelmi hőse. Ma, a keresztyén művelődés XX. századában azonban más üdvtörténeti távlatból, más történetbölcseleti nézőpontból látjuk a Jézus előtt való világtörténelmi adventet, az idő teljességét és az ó-világot meghódító keresztyónséget. Nemcsak a Pál programmjának hanem az adventnek egyetemességét is látjuk a vallástörténelem óriási távlatában. A Jézus előtt való vallástörténet különböző fejlődési fokozatain át mindinkább a Jézus egyetemes evangéliuma, mint nagy czélpontja felé tör. A természeti, szellemi, erkölcsi és vált ^agvallások. bár különböző pontokon jelennek meg, egy-egy óriási fejlődési fokozatot jelentenek a csúcspont, a legtökéletesebb váltságvallás, az istengyermekség jézusi vallása felé. A régi egyházi atyákkal nem tarthatjuk csupa sötét, rothadt világnak az antik görög-római művelődési életet. Nem is csak imitt-amott feibukkanó fénysugarakat látunk a logosz szpermat.ikosz és az általános kijelentés tana szerint. Nem is csak puszta téveteg természeti képződményeket a mind máig uralkodó theológiai tan szerint. Megtanultuk az élet nagy tanítómesterétől, a történelemtől a tényeket nézni. A történelem pedig azt mutatja, hogy a görög, római és barbár világnak szintén voltak becses vallási és művelődési javai. A görög szellemi elevenség, művelődésalkotó világszeretet, hatalmas művészet és büszke humanizmus, fogyatkozásaik ellenére is becses javak. A Platón eszménykereső váltságvallása pedig egyenesen közeli előlépcsője a Jézus vallásának. A római állami életrend, a nemes családi élet és a római jellemerő, hibáik mellett is elvitathatlanul értékes emberi javak. A barbároknak ösztönszerű erényei, czélkereső erőfeszítései és naiv vallásossága tiszteletreméltó jelenségek. A babiloniai-assziriai vallás a természeti és erkölcsi világrendet fentartó istenekben való hitével és közéleti rendjével a zsidó vallás régebbi fejlődésére hatást gyakorolt. A perzsa vallásban a jó és rossz isten erkölcsi világharcza s az embernek a jó istennel való együttküzdése emelkedett szellem alkotása s a zsidó vallásra is befolyást gyakorolt. Az egyiptomi vallásban a halál után való élet előkelő szerepe figyelemre méltó jelenség. A buddhista vallásban az önfegyelmezés útján való erkölcsi önmegváltás gondolata és ténye mindmáig óriási hatású tényező, mely a keresztyénséggel rokonságot is mutat és éles ellentétet is képez. Mindezek a zsidó egyistenhittel, az erkölcsi tör-