Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-12-03 / 49. szám

nyok által öt egyházkerületre szaggatott reformátusság számára az egyes főiskolákban egymástól függetlenül képezték és képesítették a lelkészeket. Volt olyan egyházkerület, például az erdélyi, a hol még a XlX-ik század elején is négy-öt főiskolában tanítottak theológiát. Csak mikor az 1881. évi első egyetemes zsinat (Debreczenben) egységes egyházszervezetet adott a magyar reformátusságnak, akkor nyert megbízást az öt egyházkerület közös képviseletéül szervezett egyetemes konvent, hogy a lelkészképzést és képesítést is egységessé tegye az egész magyar református egyházban. 1. Lelkészképzés. Az 1885-ben életbe léptetett első egyetemes theológiai tanterv és vizsgarendszer, németországi mintára készítve, túlságosan elméleti természetű volt, de az egyetemes konvent rendeletére érvénybe lépett a magyar reformátusságnak mind az öt theológiai akadémiáján, úgymint Budapesten, Debreczenben, Nagyenyeden (ma Kolozsvár), Pápán és Sárospatakon. E tanulmányi ós vizsgálati rend hibáin figyelemreméltó javításokat tett a folyó 1911-dik évben revideált tanítási és vizsgálati szabályzat, melynek főbb elvei a következők. A szabályzat a magyar református lelkésznövendéktől a középiskola sikeres elvégzése után valamelyik theológiai akadémián négyéves tanfolyam nyilvános elvégzését követeli, a miből két évet külföldi protestáns theológiai fakultáson lehet elvégezni, de az alap- és képesítő vizsgát hazai theológiai akadémián kell letenni. A négyéves tanfolyamon az összes theológiai tudományokban és a legszükségesebb bölcsészeti, tanügyi, jogi és társadalmi tudományokban nyernek oktatást a lelkésznövendékek. A revideált szabályzat a theológiai akadémiákon a bölcsészeti-neveléstani tanáron kivül legalább öt rendes tanár alkalmazását követeli, a jogakadémiákon szokásos javadalommal, de a szükséghez képest magántanárok alkalmazását is kívánatosnak tartja. A magyar református lelkészképzésnek ugyanazok a tárgyai, mint a német, angol vagy franczia lelkészképzésé. Lelkészképzés tekintetében, mondhatjuk, európai színvovalon állunk. Lelkészképzésünk módszere és szelleme pedig legközelebb áll a németországi lelkészképzéshez, a melynek a túlságos doktrinálizmusból folyó hibái nálunk is tapasztalhatók. De a most életbeléptetett revideált tantervben jelentékeny közeledés történt a bibliásabb és gyakorlatiasabb skót irányhoz, a mit a bibliai tudományok és a gyakorlati theológia diszciplínái, valamint a nem theológiai, de az élet által sürgősen követelt szocziális ismeretek gondosabb felkarolása bizonyít. Remélhető, hogy az az intenzívebb módszer és bibliásabb szellem, mely a revideált szabályzatban elméletileg kifejezésre jutott, a valóságban is bibliásabbá és gyakorlatiasabbá teszi a magyar református lelkészképzést és erősebb keresztyén lelkészi egyéniségeket nevel Jézus Krisztus magyar egyházának. A theológiai vizsgák tekintetében a kötelező kollokválás álláspontjára helyezkedik a revideált szabályzat. A kiszabott theológiai és nem theológiái tárgyakból a félévek végén minden lelkésznövendéknek kollokviumot kell tennie, különben nem mehet felsőbb évfolyamra. A második évi tanfolyam végén minden lelkésznövendek alapvizsgát tartozik tenni, a melynek tárgyai: az ó- és újszövetségi irodalomtörténet, egyetemes egyháztörténet, vallásbölcsészet és nevelés-oktatástan. A harmadik évi tanfolyamra csak az mehet fel, a ki a jelzett tárgyakból a kiszabott írásbeli és szóbeli vizsgát sikeresen letette. A harmadik és negyedik évi tanfolyam sikeres végzése után és a megszabott lelkészi teendőkbe való gyakorlati beletanulás után a lelkésznövendék abszolutóriumot nyer és képesítő vizsgára bocsátható. 11. Lelkészképesítés. A lelkészi oklevél megszerzéséhez két képesítő vizsgát követel a tanulmányi szabályzat. Mind a két képesítő vizsga az egyházkerület által választott bizottság előtt teendő le, melynek tagjai a theológiai akadémia tanárai és az egyházkerület által hat évre választott ugyanannyi tag, a hány tanár. A bizottság elnöke a püspök, vagy törvényes helyettese. Az első lelkészi vizsga mindjárt a tanfolyam elvégzése után teendő le s írásbeli és szóbeli vizsgából áll. Az írásbeli vizsgára házilag egy szakértekezést és zárt helyen egy egyházi beszédet kell készíteni. A szóbeli vizsgán az ó- és újszövetségi exegezisből, az ó- és újszövetségi bibliai theologiából, a keresztyén hittanból és keresztyén erkölcstanból tesznek vizsgát a lelkészjelöltek. A második lelkészi vizsgát az első után két, legfeljebb három év múlva kell tenni, a mely idő segédlelkészi gyakorlatban töltendő. A második vizsga is írásbeli és szóbeli s ugyanazon bizottság előtt teendő, mint az első vizsga. Az írásbeli vizsgára házilag egy szakértekezést, egy bibliamagyarázatot és egy egyházi beszédet, zárthelyen pedig egy dolgozatot kell készíteni a gyakorlati theológia vagy az egyházjog köréből. A szóbeli vizsgán a gyakorlati theológia összes ágaiból, az egyházjogtanból, a magyar egyház- és irodalomtörténetből s a gyakorlati bibliamagyarázatból tesznek vizsgát a segédlelkészek. A két lelkészi vizsga sikeres letétele után lelkészi oklevelet és lelkésszé választhatási jogot nyernek a segédlelkészek. A theológiai vizsgarendszer betetőzője a theológiai tanári vizsga, melyre oly okleveles lelkészek bocsáthatók, a kik legalább egy évet külföldi egyetemen theológiai vagy bölcsészeti tanulmányokkal töltöttek, vagy a kik tudományos irodalmi munkássággal szakképzettségüknek kiváló bizouyitékát adták. A theológiai tanári vizsga a püspöknek vagy helyettesének elnöklete alatt hat évre választott bizottság előtt tehető le, melynek tagjai az illető theológiai akadémia tanárai és az egyházkerület