Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)
1911-11-19 / 47. szám
Hogy e törekvésében sok nehézséggel kellene megküzdenie, az mindenki előtt világos már most is, mert a tudományt meg kell óvnia minden illetéktelen túlkapástól, a mellett pedig nagy didaktikai érzékkel és pedagógiai tapintattal kell mindazt kerülnie, a mi a gyermek gondolatvilágát megzavarhatná s hitéhez való jogát hátrányosan érinthetné. Érdekkel fogjuk kisérni a jénai „Bund" működését, mert bár bizonyos liberális szélsőséget látunk benne, de arra törekednék, hogy az állami és felekezeti hitoktatás kérdésében megszüntesse a fennforgó ellentéteket, s a vallásoktatás teljes kiküszöbölését követelő radikális jelszavak helyébe a hitoktatás modern újjászervezését állítsa. Szervezkedésében a „Bund" a helyi csoportokra fekteti a fősúlyt, a melyekben a tagok a meggyőzés, az ellentétek elsimítása s a békés együttműködés útján képesek egymásra hatni. Sok kérdés veszítheti így el élét a társadalmi érintkezés közvetlenségében és kölcsönösségében s a gyakorlati élet kereszttüzében, a mely máskülönben tendencziózus fegyvert szolgáltatna azok kezébe, a kik a vallásoktatás eltörlésével tulajdonképen a vallás detronizácziójára törekesznek s nem pedagógiai, hanem politikai szempontokból nyúlnak e nagyfontosságú kérdéshez. Azok a viták és polémiák, melyek nálunk folytak legutóbb a szakkörökben és a pedagógiai közlönyök hasábjain, meggyőzhetnek arról, hogy a szélsőséges álláspontok között való egyeztetésre mily nagy szükség van. A jénai mozgalom erre akarna törekedni és megjelölni óhajtaná azt az útat, a melyen a hitoktatás reformja kérdésének mozognia kellene, hogy czélt érjen.* V. S. * A jénai „Bund"-nak azt a törekvését, hogy a vallástanítás reformjának helyes útját megkeresse 8 ennek megtalalásával elejét vegye az iskolai vallástanítás teljes kiküszöbölésének, csak helyeselni tudjuk. Méltányoljuk törekvésében azt is, hogy a vallástanítás reformjával a minden igaz hívőt egyesítő láthatatlan egvház érdekét kivánja szolgálni. Mindamellett is azonban találunk a látható egyházról, annak tekintélyéről és befolyásáról való felfogásában olyan elemeket is, a melyek aggodalmakat keltenek bennünk működése eredményeinek áldásos voltát illetőleg. A történelmi egyházaknak a láthatatlan egyháztól távolmaradásának nagyon erős hangsúlyozása ós az egyház befolyásának az iskolai vallástanitásból kirekeszteni akarása végeredményében nem azoknak malmára fogja-e hajtani a vizet, a kik a vallástanítást ki akarják rekeszteni az iskolából ? Félünk tőle, hogy úgy lesz. S épen ezért szerintünk nem arra volna szükség, akár Németországon, akár nálunk, hogy az iskolai vallástanitást pusztán csak pedagógiai szempontból tekintsük és az egyház befolyása alól kivonva, felekezeti színezet nélkülivé tegyük, hanem vagy arra, hogy a felekezeti vallástanitást — mint több protestáns jellegű államban — kirekesszük a nyilvános iskolákból és az egyes egyházak privát munkakörébe utaljuk vagy pedig arra (s a mi mai viszonyaink között azt tartjuk szükségesebbnek), hogy a vallástanítás tantervén, módszerén és szellemén hajtsunk végre oly alapos és üdvös reformot, a mely mellett míg egyfelől megszüntethető volna az a nagy közbevettetés, a mely a vallástanítás és a világi tárgyak tanítása között ma tátong, másfelől pedig a vallástanítás körében a sokszor türelmetlen felekezeti szellem helyett a keresztyén testvéri szeretet és a közös láthatatlan egyházhoz tartozás érzését és tudatát juttatná diadalra. Szerk. EGYHÁZ. Lelkészválasztások. A nagykürtösi ev. egyház lelkészéül Kardos Béla volt losonczi hitoktató-segédlelkészt, — a málnapataki gyülekezet közlelkesedéssel Trokan Sándor salgótarjáni hitoktatót választotta meg. Föesperes-választás. A sárosi ev. egyházmegye Hajdú János főesperes leköszönésével elrendelte az egyházmegyében a főesperes-választást. Az eperjesi és palonczai egyházak Korhely Géza eperjesi lelkészre adták szavazatukat. Lelkész-iktatás. A szomolnoki (Szepes-m.) új lelkészt, Tinschmidt Sándort nov. 12-én Cura Jenő egyházmegyei jegyző, mint a főesperes helyettese, ünnepélyesen beiktatta. — Csáki István volt felcsuthi lelkész, kit a neszmélyi ref. gyülekezet választott meg lelkipásztorává, folyó hó 12-én foglalta el hivatalát. Az érkező lelkészt az egyház és a község elöljárósága nagy ünnepélyességgel fogadta, a hivatalos beiktatást László János lábatlani lelkész, egyházmegyei tanáesbiró végezte. Felügy elö-leköszönés. A tátraaljai ev. esperesség felügyelője, Lersch Kornél leköszönt állásáról. Az esperesség értekezletet tartott Késmárkon és bizottság által felkéri a felügyelőt leköszönése visszavonására. Theol. magántanári vizsga. A kolozsvári ref. theológiai fakultáson folyó hó 6-án tette le dr. Varga Zsigmond, monostori helyettes-lelkész magántanári szigorlatát, írásban beadott „Vallásos világnézet és történeti kutatás" czírnű munkáját bírálói dicsérettel elfogadták. A jelölt a szóbeli vizsgát is derekasan kiállotta és az ó- és újtestamentumi bibliai tudományok körébe vágó kérdéseket nagy tudással fejtegette. Előadásában a zsoltárirodalom isten fogalmának történeti és nyelvészeti kérdését fejtegette, mely részt doktori értekezése egyik legkiválóbb szakaszának minősítette a budapesti egyetem bölcs, és nyelvtudományi kara is. Varga Zsimondot ugyanis folyó hó 4-én avatták Budapesten „summa cum laude" doktorrá a keleti nyelvekből. Százéves jubileum. A pálfai ref. egyház okt. 29-én tartotta szépen megújított templomában temploma 100 éves fennállásának örömünnepét. Az ünnepélyt Szűcs Dezső esperes nyitotta meg magyar beszéddel, melyet a valláskülönbség nélkül egybegyűlt pálfai hivek, valamint a szomszédos községekből nagy számmal érkezett emberek nagy tetszéssel hallgattak végig. Utána Tóth Sándor sáregresi lelkész megáldotta a Csajági János gondnok és neje, id. Nagy József és neje ajándékozta keresztelő medenczét és edényeket. Kovács Kálmán végezte az úrvacsorai agendát. Az egyházi ünnepélyt társas ebéd követte, melyen az egyház százéves küzdelmeiről több szónok megemlékezett. Orgonaszentelés Rákóczifalván. A rákóczifalvai ref. egyház kebelében működő „Szeretet-szövetség" áldásos munkát végezett. Az új templomnak 1909 nov. 14-én történt felszentelése után arra törekedett, hogy szép díszes templomába orgonát állíthasson. Igyekezetét siker koronázta, a mennyiben alig egy év leforgása alatt, gyűjtések, Önkéntes adakozások és műkedvelői előadások tartásával annyi összeget gyűjtött, hogy egy nyolczváltozatú pedálos orgonát szerezhetett. Ezt a beállított orgonát fényes ünnepség keretében adta át rendeltetésének. A tinnyei ref. gyülekezet templomában szép ünnepély folyt le folyó hó 12-én. Ekkor szenteltettek föl a lelkész buzgólkodása és a gyülekezet áldozatkészsége folytán beállított orgona-harmonium és a díszes úrvacso-