Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-11-12 / 46. szám

lizmus ellen harczol minden fegyverrel, hanem a nemzeti irányú szabadelvűséggel és a szabad haladás irányával is. Tehát a klerikálizmusnak a liberálizmussal és progresszizmussal való harczárói van szó. A szerzetes paptanárok, élükön a benczésekkel, sokan kiléptek az Orsz. Középiskolai Tanáregyesületből. A kilépést Hajdú Tibor dr. pannonhalmi főapát kezdette meg. Nyilt levélben azt mondja, hogy a Tanáregyesületben a hivő r. katholikusok iránt ismételten megnyilvánult gyűlölet inditotta a kilépésre. Azt mondja, hogy a 1*. katholikus papság megszégyenítésére irányul a klerikálizmusnak és r. katholiczizmusnak a megkülönböztetése. Szerinte a r. katholikusok hitélete ellen való állásfoglalás nem különböztethető meg magától a r. katholikus egyház ellen való állásfoglalástól. Ezért minden hívő r. katholikusnak s első sorban neki, mint jelentékeny számú r. katholikus s ezzel egyszersmind klerikális paptanár főnökének ki kell lépnie abból a társulatból, a melynek választmánya a fent jelzett szellemű határozatokat hozta. Az ő példájára aztán több benczés és más szerzetes paptanár, kir. kath. gimnáziumi tanár, sőt egypár áll. középiskolai tanár is kilépett a tanáregyesületből. Persze a benczéseket a közigazgatási és fegyelmi függés is ösztönözte erre. A szabadelvűbb szellemükről ismeretes kegyesrendiek közül nagyon kevesen siettek bejelenteni kilépésüket, sőt egy egyetemi tanár tagjuk épen az okt. 21-iki választmányi gyűlésre jelentette be a szabadelvű szellemű tanáregyesületbe való kilépését. Négyessy László dr. budapesti egyetemi tanár, az az 0. K. T. E. elnöke nyílt levélben válaszolt Hajdú Tibor nyílt levelére. A téves hírlapi tudósításokkal szemben hivatkozott a gyűlés tényleges lefolyására és határozataira, melyek hiteles formában az Egyesület közlönyében olvashatók. A sérelmes kinevezések és bizonyos' pietisztikus intézmény tagjai között tényleg összefüggés mutatkozott. Ez ellen foglalt állást a tanárság, de nem a r. katholikus hitélet ellen. 0 s a vezetőség eddig is a szerzetes és világi tanárok rokonszenves összetartásán és együttmunkálkodásán fáradozott. Mint egyházának s egyszersmind hazájának is hű fia, tovább halad azon az líton, hogy az egység érzését erősítse s a r. katholiczizmus iránt való tiszteletet és rokonszenvet ápolja. Az a meggyőződése, hogy a magyar nemzetnek szüksége van a r. katholiczizmusra ós a magyar r. katholiczizmusnak szüksége van az egész nemzet rokonszevére. Ilyen szellemű törekvés lesz leghasznosabb egyházára is. Úgy érzi, hogy minden fentartó törekvésnek, mely a végletektől tartózkodik, a nemzeti erők egyesítésében ezen a területen őt támogatni kellene. Hajdú Tibor Négyessy nyilt levelére adott válaszában ismételten kijelenti, hogy az elnök által elmondottak után és ellenére is, most is szükségesnek tartja minden hivő r. katholikus részéről a kilépést, mert a választmány határozatait, az előadásokat a r. katholiczizmus ellen való gyűlölet hozta létre, mert ez a szellem a Barkóczy ellen indított hajsza előtt is megvolt s ezt ők ben maradásukkal nem ellensúlyozhatnák, csak akaratuk ellenére támogatnák. — Az „Alkotmány" nagyon részletesen és harcziasan foglalkozott ezzel az iigygyel. Négyessyt álarczossággal vádolta meg és mint „egy egész embert" ünnepelte Barkóczyt, különösen az „Esti Újság" tudósítójával való beszélgetése alapján. Barkóczy itt minden klerikális üzelmét letagadta, csak az eddig elnyomott r. katholikus vallás, középiskola, tanárság és a konzervatív erkölcs védőjének tüntette fel magát. Szemfényvesztésnek jó, — az elfogultak és a naivak számára. Ezután Takács Menyhért jászóvári prépost, az 0. K. T. E. tiszteletbeli tagja nyílt levélben jelentette ki, hogy semminemű szellemi kapcsolatban nem maradhat az egyesület mai választmányával. A Katholikus Középiskolai Tanáregyesület igazgató-tanácsa október 29-én dr. Mázy Engelbert kassai tankerületi kir. főigazgató, egyesületi elnök vezetése alatt tartott ülésén czáfolni próbálta a felhozott sérelmeket, védte Barkóczyt, a róm. kath. egyházat és iskolát. Határozatában azt mondja, hogy az Országos Középisk. Tanáregyesület választmányának a határozatai s azok megokolása mélyen sértik a r. katholikus tanárok vallásos érzületét és egyéni önérzetét. Ez ellen a sértő czélzat ellen erélyesen tiltakozik. A Kath. Tanáregyesület tagjaira nézve erkölcsileg lehetetlennek tartja, hogy az Orsz Középisk. Tanáregyesületet szellemi vagy anyagi erejükkel támogassák. Mázy elnök aztán nyílt levélben jelentette be az Orsz. Tanáregyesületből való kilépését. Utána a róm. kath. tanárok közül többen jelentették be kilépésüket. Az 0. K. T. E. Közlönye legutóbbi (november 2.) számában közli a választmányi gyűlés jegyzőkönyvét, az előadásokat, a Hajdú ós Négyessy nyílt leveleit és jelzi a többi elvi jelentőségű okiratnak legközelebb való közlését is. Négyessy a Közlöny élén vezető czikkben (Az Egyesület ügye) foglalkozik a tanárság körében folyó harcczal és a minden irányban szabad és méltányos magatartást hangsúlyozza. Az egységes nemzeti kultúrpolitikát és közoktatási szellemet állítja zászlóul az egyesület elé. A türelmetlen felekezetiességet és a felekezeti érzés háborítását egyaránt helyteleníti. A kiválás, a tisztulás folyamata megindult. Teljességre is kellene jutnia. A klerikális tanárok kilépése még nem roppantja össze az egyesületet. Kicsiny részét alkotják a tanáregyesület létszámának. De ha nagyobb részét alkotnák is, akkor is szükség volna erre a tisztulási folyamatra. Klerikális robbantó vagy mérgező elemekre nincs szüksége az orsz. tanáregyesületnek. Viszont a szélsőséges radikálizmus türelmetlen robbantására sincs. Ellenben szüksége van mind a r. kath., mind a progresszív irányú tanárok kulturális munkájára, szabadelvű nemzeti szellemére éskartársi összetartására. És szüksége van a haladó magyar nemzeti közoktatás minden munkásának összhangos tevékenységére. Ennek megteremtésén és fejlesztésén kell munkálkodnia a Tanáregyesületnek ós vezetőségének. És ebben a munkájában kell őket támogatniok a protestáns közoktatási egyesületeknek! V. J.