Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-10-29 / 44. szám

protestantizmus korán felismerte ez intézmény nagy és messzeható erejét, a belőle és általa áracló áldásokat, egyénre ós gyülekezetre visszaható hasznot; azért minden denonünáczió és minden individuális gyülekezet kebelében a legnagyobb súlyt fektetik a vasárnapi iskola eredményes funkczionálására. Sok helységben templom nincs is, de okvetlen van vasárnapi iskola, hol nemcsak a kis gyermekek tanulnak, hanem a felnőttek is tanítják egymást a kereresztyén hit nagy és általános igazságaira. A san-franciscoi konvenczió egyike volt a legnagyszerűbb vallásos összejöveteleknek. A megnyitás előtt való estén mintegy 10—12 ezer intelligens egyén, képviselve az emberi hivatás legkülönbözőbb ágait, formálódott díszmenetté és járta be énekelve San-Francisco utczáit. A menetben résztvevő minden egyén egy-egy kinyitott Bibliát tartott kezében. A különböző felekezeteket képviselő delegátusok ajka egy közös éneket zengett, az ismert: „Onward Christian soldiers" kezdetű szép éneket. Megérkezve a Colosseumhoz, piramidot építettek a Bibliákból, mely látvány, excentrikus volta mellett is, megható volt. A konvencziót Kalifornia állam kormányzója üdvözölte az állani és San-Francisco polgármestere u város részéről. Taft elnök és Roosevelt szintén elküldték üdvözletüket a tanácskozásokhoz. A gyűlés legérdekesebb tárgya volt a titkári jelentés, mely a vasárnapi iskolai ügy csodás nagy arányú haladásáról számol be. 36 évvel ezelőtt mindössze csak 70 ezer vasárnapi iskola volt Amerikában; ma van 175 ezer. A tanítók száma 780 ezerről több mint másfél millióra emelkedett. E tanítók mindannyian önkéntes munkások az Úr szőllőjében, segítő társai a lelkipásztoroknak a hitélet építésének nagy munkájánál. A tanítók között ott találjuk a tudomány és a pénzvilág legnagyobb előkelőségeit, mint J. J. Maclarent, az Egyesült Állam legfőbb ítélőszékének elnök bíráját, az egyetemek, tlieológiák tanárait, Rockefellert, Vanderbiltet és a többi milliomosokat. A vasárnapi iskolát látogató tagok száma eléri a 20 milliót. E számok azonban még mindig csak azon felekezetek vasárnapi iskola ügyének statisztikáját foglalják magukban, a mely felekezetek a közös organizáczióhoz tartoznak. Az amerikai református egyházra vonatkozólag a statisztika a következő : vasárnapi iskolák száma: 1776, növendékek száma: 232,746, tanítók száma: 26,444. * * * A másik nagy egyházi összejövetel, mely már némileg bennünket is érdekel, mivelhogy azon magyarok is részt vettek (Budapestről két küldöttel és Amerikából magyarjaink közül egy egész csapat), a Baptisták Világszövetségének második kongresszusa volt, mely Filadelfiában tartott meg ez év június havában, csaknem egyidejűleg a vasárnapi iskolai konvenczióval. A gyűlésen a baptista felekezet képviselői a világ minden részéből összejöttek. Szín- és emberfaj tekintetében — jegyzé meg ismerősöm — sohasem láttam tarkább gyűlést. A szinek minden árnyalata képviselve volt. A földgömb minden nemzetei adtak e gyűlésen egymásnak találkozót. De mind egyek voltak Abban, a ki ő szerintük is Fő, az Úr Jézus Krisztusban! A baptisták tudvalevőleg nagyon izolált egyháztársadalmat alkottak ekkoráig. Nemzetközi érintkezésről pedig csakis a legújabb időben lehetett közöttük szó. Ismert fanatizmusuk, vonzó írásmagyarázatuk és népies modorú fellépésük azonban prozelitákat szerzett nekik úgy itt, mint Európában. Végre is a messzebblátó vezető emberek belátták, hogy bizonyos fokú egyöntetűségre kell törekedniök és az egyházi igazgatásba is rendszert kell behozniok, ha mint denomináczió számbavétetni kívánnak. így organizálták aztán a Baptista Világszövetséget, melynek ez a mostani volt a második és 1915-ben Berlinben lesz a harmadik egyetemes nagy összejövetele. A mostani gyűlés a Grace Templomban ment végbe. A gyűlés legkiválóbb alakja az ősz Cliff'ord János londoni lelkész volt, ki Angolország leghírnevesebb lelkészei közzé tartozik. Megnyitó beszéde tele volt hévvel, elragadó lelkesedéssel és az ismert baptista fanatizmussal. Nem kevésbé érdekes egyénisége volt a gyűlésnek Meyer F. B. angol lelkész, ki széles látkörű, sokat utazott, sok tapasztalattal bíró nemes férfiú, a ki 30 oroszországi menekültet importált az Orosz birodalomból a gyűlésre és ott pathetikus előadást tartott a „legsötétebb Oroszországról". Az előadás csattanója az volt, amidőn Meyer megszólaltatván egyenként a szánalmas kinézésű orosz testvéreket, egy orosz baptista egyetem czéljaira 100 ezer dollárt kért a gyűléstől. A kongresszus kitörő lelkesedéssel szavazta meg a kért összeget és megbízta két kiváló tagját, hogy kérjenek az orosz czártól audiencziát és ennek kapcsán engedélyt a baptista egyetem felállítására. Arra az esetre pedig, ha az engedély meg nem adatnék, a bizottság valamely balkáni országban létesítené az egyetemet. Nincs kizárva annak a lehetősége sem, hogy az intézet Magyarországon fog felállíttatni, mire nézve, mint a lapok nemrég jelentették, puhatolódzás is történt már a közoktatásügyi miniszternél. A gyűlésen felszólaltak a magyar delegátusok is, felpanaszolva kedvezőtlen felekezetközi helyzetjüket. * * * Az amerikai hatalmas presbiteriánus egyház egyik legbefolyásosabb tanintézete, a princetoni theológia akadémia a jövő óv folyamán fogja megünnepelni fennállásának százados évfordulóját. A nagy ünnepélyhez, mely alkalmat fog adni az amerikai és európai tudományos világ legkimagaslóbb alakjainak az intézet falai között való találkozásra, nagyban készülődnek nemcsak a presbiteriánus egyháznak, hanem a többi felekezeteknek a tagjai is.