Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-10-29 / 44. szám

tokon vannak munkásotthonok, melyekben a teljesen pénz nélkül levők munkát és hajlékot találnak. Vannak otthonok fiúk számára, kiket az utczákon találunk s a kiket az otthonban mezei munkára tanítunk. Vannak otthonok elesett nők számára, hol gyógyulást és megfelelő környezetet találnak. Van Stirlingben egy nagy telepítvény, a hol foglalkozás nélküli emberek egy ideig dolgozhatnak, aztán kiküldetnek Kanadába. Ez a telepítvény igen hasznosnak bizonyult olyan fegyenczek esetében, a kikben volt valami hajlandóság a javulásra. Az edinburghi fogházból számtalan esetben küldöttünk oda egyeseket nagyszerű eredményekkel. Van azután Edinburghban nagy lakóházunk, melybe a hajléktalanokat küldhetjük és ott gondozzuk őket. Ez a társadalmi munka már is figyelemreméltó érdeklődést ébresztett, mely évről évre növekedik. Van továbbá árva-intézetünk leányok számára, melyet sikerrel vezetnek. Az árvaügy azonban nagyobb fejlődésre jutott független munkások kezében. Nem utaltam e sorokban arra a nagy munkára, a melyet a belmissziói bizottság végez — mindenütt, a hol csak kívánatos — új egyházak alapítása útján, a melyeket mindennemű jótékony intézménnyel felszerelnek. Arra törekedtem, hogy feltűntessem, a mit végez egyházunk a felebaráti szeretet terén. A mi áll a Skót Államegyházról, hasonlóan áll az országban lévő többi egyházról is. Az egyházak tanulnak egymástól és a hol az egyik egyház valami irányban eredményeket mutat fel, a többiek is követik az adott példát. Van még egy munka ág, a melyet nem szabad figyelmen kivül hagyni: egyházunk munkája a hirhedt szegény-negyedekben. Ezek a szegény-negyedek szégyenfoltjai a mi czivilizácziónknak. Skótországban e tekintetben még rosszabbak az állapotok, mint a kontinensen, vagy legalább is a kontinens sok részén. Ujabban e városrészek közül sokat újjáépítettek a nép előnyére. Férfiaknak, nőknek szükségük van friss levegőre és napfényre. E nélkül fizikailag meg erkölcsileg egyaránt lealacsonyodnak. A szegény-negyedek újjáépítése igen sokat javított a nép állapotán. Ezt a munkát a hatóság végeztette, de az egyházak közreműködésével, a melyek a munkásklubokat, az ú. n. kellemes vasárnap délutáni munkásgyűléseket, fiúbrigádokat segítették bevezetni. Ezek révén egészen új színt nyert polgárságunk élete. Az eredmények messze kiható jelentőséggel bírnak egész nemzetünkre nézve. A bűn és a részegeskedés rendkívüli mértékben csökkent. Beigazolódott, hogy bármily elhanyagolt legyen is egy szegény-negyed, új életre kelthető, ha megfelelő módon fognak hozzá. Ezeken a csapásokon mozognak az egyházak Skótországban és — ha az idők jeleit olvasni tudjuk — erejük mindjobban összepontosul ezekben az irányokban. Még csak azt kell hozzátennünk, hogy a férfiak és nők, a kik ebben a munkában foglalatoskodnak, olyan férfiak és nők, a kiknek szívébe plántálta Isten az 0 megváltó kegyelmét. A Jézus Krisztusban irántuk megmutatott isteni szeretetnek és kegyelemnek az ismerete az, a mely ösztönzi őket ezekre a felebaráti szeretetmunkákra. Charteris tanárt és dr. Patont említettem fel kiváltkép, de ők csak típusai azoknak, a kik minden egyházban ott vannak és átadják magukat az emberi nem felemelése szolgálatába. Skótországban azok, a kik a felebaráti jótékonyság és társadalmi reform érdekében kifejtett törekvésünk által kitűnnek, rendszerint épen így kiemelkednek a missziók nagy jelentőségű ügyének az egész világon való előmozdításában is. Azt vallják, hogy csupán egy munka és egy misszió van, t. i.: az emberiség megváltása a Jézus Krisztus nevében. Ford. Takaró Géza. A dunamelléki ref. egyházkerület közgyűlése. Október hó 21-én kezdődött a közgyűlés és 25-én végződött be. A gyűlést dr. Baksay Sándor püspök szép imádsága vezette be, a mely után dr. Darányi Ignácz főgondnok üdvözölte a megjelenteket és kegyelettel emlékezett meg néhai báró Bánffy Dezsőről, a kiről mint a buzgó egyházszeretet és a hithűség példaképéről szólott. Fájdalommal említette meg azt a nagy elemi csapást, a mely Kecskemétet és az ottani ref. egyházat és intézményeit sújtotta s jelezte, hogy a segély-nyújtásra nézve elnöktársával együtt indítványt fognak beterjeszteni a közgyűlés elé. A gyűlés hivatalos megalakulása után az egyházkerületi lelkészi főjegyző- és a tanácsbíró-választásokról terjeszttettek elő a hivatalos jelentések, s a megválasztottak : Petri Elek lelkészi főjegyző, H. Kiss Kálmán lelkészi és dr. Bernáth Géza világi tanácsbírák letették hivatali esküjüket. Dr. Darányi Ignácz főgondnok mindnyájukat melegen üdvözölte, míg viszont azok készséggel ajánlották fel buzgó szolgálataikat a kerületnek. Adám Kálmán, volt egyházkerületi főjegyző átadta erre a pecsétet az új főjegyzőnek s ajánlta magát továbbra is a kerület jóindulatába. Dr. Darányi Ignácz főgondnok szíves szavakkal vett búcsút a volt főjegyzőtől s biztosította, hogy a kerület mindenkor hálásan fog emlékezni hűséges szolgálataira. Sajnálatot keltett, hogy dr. Vécsey Tamás és Mészáros János tanácsbírák, megrendült egészségi állapotukra hivatkozva;

lemondottak kerületi tiszteikről. A kerület azonban mindkét férfiút oly nagyra becsüli, hogy nem akarja elveszíteni, s azt a reménységet is táplálja, hogy az Isten visszaadja a gyengélkedőknek erejét. Ezért tehát a lemondásokat nem fogadta el, hanem felkérte a lemondottakat tiszteiknek továbbviselésére. Az egyházkerületi főjegyzőségre megválasztott Petri Elek is bejelentette kerületi pénztárnoki állásáról való lemondását, Az elnökség indítványára azonban kimondta a gyűlés, hogy a pénztárnoki állás betöltése iránt csak a tavaszi közgyűlésen kíván intézkedni, addig pedig felkéri