Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-10-22 / 43. szám

Az alsó-borsodi egyházmegye, valamint P. Czinke István előadó a betöltést indítványozza, „mert egy oly nagy egyházközségben, mint Miskolcz, nem szabad az űrállomásokat, habár ideiglenesen is, betöltetlenül hagyni". A közgyűlés, nagyon helyesen, ezt a javaslatot fogadta el. A sárospataki főiskolánál dr. Karádi György, dr. Gulyás József és Papp Zoltán főgimnáziumi helyettes tanárok rendes tanárokká választattak, dr. Trócsányi József jogtanár pedig véglegesítetett. A konfirmácziói kátéra hirdetett pályázat másodszor is eredménytelenül végződvén, az egyházkerület felkérte Nóvák Lajos sárospataki theol. tanárt, hogy a jövő közgyűlésre a kátét készítse el. Az egyházkerület vagyoni és pénzügyeinek tárgyalása után véleményt mondott még a közgyűlés az orsz. ref. lelkészi nyugdíj-, özvegy- és árvagyámintézet ügyrendjéről. Azután pedig örömmel vette tudomásul a diósgyőr-vasgyári mintegy 3000 lelket számláló fiókegyház anyaegyházzá való szervezkedését. Valamint lépéseket tett az irányban is, hogy a tátrafüredi közös protestáns templomi istentiszteletek kérdésében luteránus részről tapasztalt egyoldalú igényekkel szemben a reformátusok jogai is épségben tartassanak. — A dunántúli református egyházkerület október hó 15-én kezdette meg rendes őszi közgyűlését Pápán, dr. Antal Gábor püspök, az egyházkerület főpásztora vezetése és Konkoly Thege Imre egyházm.-i gondnok elnöklete alatt. A közgyűlés első napján lelkészavatás volt, a mikor huszonegy lelkészt avattak fel. A püspöki jelentés, melyet Segesdy Ferencz dr. ismertetett, fájdalommal emlékezett meg báró Bánffy Dezsőről, valamint őszinte örömmel Baltazár Dezső dr.-nak tiszántúli püspökké történt megválasztásáról és Degenfeld József gróf konvent! világi elnöki székfoglalásáról. A közgyűlés részvétiratot intéz Bánffy Dezsőné bárónóhoz és üdvözli Baltazár Dezső dr-t és Degenfeld József grófot új hivatalában. A jelentés további során beszámolt a püspök az egyházi életről, majd szólt a protestáns egyházak sérelmeiről. Nem tarthatja, úgymond, a felekezeti egyenlőjogusággal megegyeztethetőnek, hogy az állami tanintézeteknél a protestáns tanárok teljesen mellőztetnek és pedig nem esetlegesen, hanem mondhatni szándékosan. Nem tartható a felekezeti egyenlőjogúsággal megegyeztethetőnek, hogy a tanintézetek számához képest ma már különben is kevés, tíz tankerületi főigazgatói állás közül kezdettől fogva egy töltetett be református és egy evangélikus vallású emberrel, nyolcz pedig római katholikussal, holott a római katholikus és szerzetes gimnáziumok száma ötvenöt, a protestáns gimnáziumok száma pedig ötvenhárom. Nem tarthatjuk helyesnek — úgymond — hogy az újabb időben úgy a főigazgatói, mint az állami gimnáziumi állásokra nagy számban olyan tanárok neveztettek ki, a kik elfogult felekezeti szellemükről voltak általában ismeretesek, a kik túlzó klerikális irányzat érdekeinek szolgálata által szereztek érdemeket az előléptetésre, a mint ezt a tanároknak minden esetben való általános feljajdulásából tudjuk. Rámutatott, hogy e bajok orvoslása csak a méltányosság, az.igaz keresztyéni szeretet, valódi szabadelvüség erősödésétől várható. Végül foglalkozott a jelentés a kerület tanügyével és egyéb dolgával. A közgyűlés a jelentéssel kapcsolatos indítványok során elhatározta, hogy a kerületben szolgált mindama lelkészek özvegyeinek, a kik az országos lelkészi özvegy- árva-gyámintézettől segítséget nem kapnak, személyválogatás nélkül száz korona rendkívüli segitséget ad. Az egyház és tanítói között való kapocs bensőbbé tételének megtárgyalására bizottságot küldöttek ki. — Az erdélyi ref. egyházkerület ezidei őszi közgyűlése nov 18. s következő napjain lesz Kolozsváron. Egyházmegyei gyűlések. A felsöszabolcsi reform, egyházmegye őszi közgyűlése október 5-én volt Kisvárdán Vass Mihály esperes és Jármy Miklós főgondnok elnöklete alatt. A közgyűlés a kecskeméti reform, egyház részére 100 kor. segélyt szavazott meg. Örvendetes az iskolák fejlesztésére irányuló törekvés ebben az egyházmegyében. A folyó iskolai év kezdetén ugyanis hót új iskolát nyitottak meg hét gyülekezetben s folyamatban van kilencz másik iskola szervezése is, Jármy Miklós főgondnok elhunyt leánya emlékére 1000 kor. alapítványt tett felerészben a Kálvinenm, felerészben a felsőszabolcsi tanítók árvái részére. —- A kolozsvári ref. egyházmegye őszi rendes közgyűlését október 24 én tartja Kolozsváron. ISKOLA. A tanfelügyelök értekezlete. E hó elején, október 5., 6. és 7-én, tartották meg Budapesten a királyi tanfelügyelők nagy érdeklődéssel várt értekezletöket, mely Zichy János gróf kezdeményezésére egy egész sereg nagyfontosságú iskolaügyi javaslatot terjesztett elő és tárgyalt, a melyek rendkívüli jelentőséggel bírnak az egész magyar iskolaügy jövendő fejlődésére nézve. Az értekezlet beszámolt arról is, hogy az Apponyi-féle 1907. évi XXVII. t.-czikk milyen hatással volt a nem állami iskolák fejlődésére, a nemzeti állameszme terjedésére és különösen a tankötelesek iskolázására. Ezek mellé sorakoztak az iskolák szervezésére és fejlesztésére, továbbá az iskolalátogatás szerves rendezésére és végül a királyi tanfelügyelet újjászervezésére vonatkozó javaslatok. Az értekezletet a Magyar Tudományos Akadémia kistermében gróf Zichy János kultuszminiszter hosszabb beszéddel nyitotta meg, a melyben az összes tárgyalandó kérdéseket érintette. Ezek a kérdések a legsürgősebb teendőkre vonatkoznak. Ilyenek: a tankötelezettség szigorú érvényre emelése, az indokolatlan iskolamulasztások kiküszöbölése, a szegény tanulóknak ingyen könyvekkel s tanszerekkel való ellátása, napközi otthonok felállítása. A magyar nyelv sikeres tanítása s általában a magyarosítás czéltudatos munkálása. Feltétlenül kívánatos, hogy az iskolákban a valláserkölcsi szellem és a hazafias érzés fejlesztése öntudatos határozottsággal történjék. A tanfelügyelet és iskolalátogatás intenzivebbé tétele szintén programmpont. Evégből az iskolalátogatás a tanítói pályán sikereket elért szakértő egyénekre bízandó. Másfelől azonban kívánatos lesz az is, hogy, épen a sikeresebb munkára való tekintettel, a tanítói kar szellemi színvonala emeltessék. Végül szükség van arra is, hogy a királyi tanfelügyelők, a velük azonos tagzatú közigazgatási tisztviselőkéhez mérten megfelelő anyagi helyzetbe emelkedjenek. Körülbelül így foglalhatjuk össze azokat az irányelveket és kívánalmakat, a melyek a tanfelügyelői javaslatok tartalmát alkotják. Mindenesetre óhajtandó, hogy e javaslatok hamarosan törvényerőre is emelkedjenek. A debreczeni egyetem érdekében ezekben a hetekben monstre-küldöttség fog tisztelegni a vallás- és közoktatásügyi miniszter előtt Hajdúvármegyéből és Debreczenből. S miután a tiszántúli egyházkerület az egyetem ügyével a legszorosabb vonatkozásban van, dr. Balthazár Dezső püspök felhívást bocsátott ki, a melyben csatlakozásra szólítja fel az egyes egyházakat, intézeteket és egyesületeket, hogy így a küldöttségben az egyházkerület is méltó számban lehessen képviselve.