Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-10-15 / 42. szám

ezelőtt több török ifjú jött Budapestre ipari kiképzés czéljából, kereskedelmünk megismerésére és tanulmányaik folytatására. Tudvalevő, hogy jelenleg mintegy negyven, Keletről való ifjú van Budapesten, a kik érdekében magyar-török iskolát létesítettek; ez az iskola megtanítja őket a magyar nyelvre, a magyar ifjakat pedig viszonzásúl a török nyelvre tanítják meg. Ezek számára Budapesten otthont kell tere inteni, a melynek az volna a rendeltetése, hogy mintegy ötszáz ifjúnak otthont nyújtson és a szükséges tanácsokkal, útbaigazításokkal szolgáljon pályaválasztásnál, elhelyezésnél. Gróf Zichy János közoktatásügyi miniszter már leírt a fővároshoz megfelelő telek átengedése érdekében. A polgármester érdeklődéssel fogadta az eszmét és kilátásba helyezte, hogy a mennyire a fővárosi telekviszonyok megengedik, szívesen ad megfelelő telket a főváros központjában és úgy gondolja, hogy az épület egyes részeinek bérösszegéből az internátus fentartási költségei kikerülnek. Az iskolalátogatók. A kultuszminiszter, mint a hivatalos lap jelenti, a felekezeti iskolák látogatásával és ott az állami főfeliigyeket gyakorlásával az idei iskolai esztendőre a dunamelléki református egyházkerület főhatósága alá tartozó budapesti főgimnáziumra Erödi Béla dr.-t; a nagykőrösi, a kecskeméti és kiskunhalasi főgimnáziumokra és a kunszentmiklósi algimnáziumra nézve Spitkó Lajos budapestvidéki tankerületi főigazgatót (a székesfehérvári tanker. főigazgatói állás betöltetlen lévén, a gyönki algimnáziumra nézve később történik az intézkedés); a dunántúli ref. egyházkerület főhatósága alá tartozó pápai főgimnáziumra Városy Tivadar dr-t (a székesfehérvári tanker. főigazgatói állás betöltetlen lévén, a csurgói főgimnáziumra nézve később történik az intézkedés); a tiszáninneni ref. egyházkerület főhatósága alá tartozó miskolczi és sárospataki főgimnáziumokra Géresi Kálmán debreczeni tanker. főigazgatót ; a tiszántúli ref. egyházkerület főhatósága alá tartozó debreczeni, mezőtúri, kisújszállási és hódmezővásárhelyi főgimnáziumra, valamint a hajdúböszörményi, karczagi és hajdúnánási gimnáziumokra Géresi Kálmán debreczeni tanker. főigazgatót, a békésire Vass Bertalan nagyváradi tanker. főigazgatót, a szatmárnémeti és máramarosszigeti főgimnáziumokra pedig Mázy Engelbert dr. kassai tanker. főigazgatót; az erdélyrészi ref. egyházkerület főhatósága alá tartozó kolozsvári, marosvásárhelyi, nagyenyedi, székelyudvarhelyi és zilahi főgimnáziumokra Kunez Elek kolozsvári tanker. főigazgatót, a sepsiszentgyörgyi és szászvárosi főgimnáziumokra Wcdther Béla nagyszebeni tanker. főigazgatót; a lányai ág. hitv. ev. egyházkerület főhatósága alá tartozó budapesti főgimnáziumra Erödi Béla dr-t, az aszódi algimnáziumra Spitkó Lajost, a beszterczebányai algimnáziumra Jurkovics Emilt, a szarvasi főgimnáziumra Géresi Kálmánt, végül a békéscsabai főgimnáziumra Vass Bertalant; a tiszai ág. liitv. ev. egyházkerület főhatósága alá tartozó késmárki, iglói, rimaszombati és rozsnyói főgimnáziumokra Jurkovics Emilt, az eperjesi főgimnáziumra Mázy Engelbert dr-t, a nyíregyházai főgimnáziumra Géresi Kálmánt; a dunáninneni ág. hitv. ev. egy házkerti let főhatósága alá tartozó pozsonyi főgimnáziumra Albrecht Jánost és a selmeczbányai főgimnáziumra nézve Jurkovics Emilt; a dunáninneni ág. hitv. ev. egyházkerület főhatósága alá tartozó soproni főgimnáziumra és a felsőlövői gimnáziumra és alreáliskoíára nézve Városy Tivadar dr-t (a székesfehérvári tanker. főigazgatói állás betöltetlen lévén, a bonyhádi főgimnáziumra nézve később történik az intézkedés); az erdélyrészi ág. hit. ev. egyházkerület főhatósága alá tartozó beszterczei és szászrégeni gimnáziumokra Kuncz Eleket, a brassói, medgyesi, nagyszebeni, segesvári, százsebesi gimnáziumokra, úgyszintén a nagyszebeni ós brassói reáliskolákra Walther Bélát; az unitárius püspök főhatósága alá tartozó kolozsvári és székelykeresztúri gimnáziumokra Kuncz Elek kolozsvári tanker. főigazgatót bízta meg. Ref. leánygimnáziumot Debreczenbe! Ezt sürgeti nagyon helyes érzékkel a D. Pr. Lap, a mikor a debreczeni ref. felsőbb leányiskola és tanítónőképző intézet megnyitásáról és kibővítéséről tudósít. Mi a legnagyobb örömmel magunkévá tesszük ezt a jelszót, hisz épen a mi lapunk sürgeti már régóta, hogy a sok /m-gimnázium már unos-untig elég! Vessük magunkat a nöképzésre, mert e nélkül mindenféle munka csak félsikert eredményezhet. S ha Debreczenben már van filozófiai fakultás, okvetlenül fel kell állítani a leánygimnáziumot is, hogy így az összes fokozatokon végig végre magunk nevelhessünk magunknak, ne csak megfelelő tanárokat, hanem tanárnőket is. Vita a mozgószinházak erkölcsi értékéről. Érdekes harcz folyik hónapok óta Debreczen városa és a református kollégium igazgatósága között. Azon vitatkoznak, hogy a mozgó-szinház kulturintézmény-e s van-e befolyással az ifjúság erkölcsére. Erre a kérdésre az adott okot, hogy a városi tanács a kollégium szomszédságában építő-engedelmet adott Bisothka István épitésznek egy háromemeletes palota építésére. A palotában a földszinten mozgószinházat akar az építész berendezni. Mikor ezt megtudta a kollégium igazgatósága, felebbezést adott be a város közigazgatási bizottságához, hogy semmisítse meg a tanácsnak azt a határozatát, mely az épitőengedelemről szól. A kollégium ugyanis azt a felfogást, vallja, hogy a mozgószinház nem teljesít kulturális szolgálatot, hanem a rémdrámák s pikáns előadásokkal az iskolába járó ifjúság erkölcseit megmételyezi. A közigazgatási bizottság a napokban tartott ülésén nagy vitát keltett annak a kérdésnek az eldöntése, hogy kulturintézmény-e a mozgószinház vagy sem ? Számos vélemény támogatta a kollégium felfogását ; de többen a mellett argumentáltak, hogy a mozgószinház a kultura szolgálatában áll. Később derült ki aztán, hogy a felebezést tulajdonképen nem lehet elintézni, mert a városi statútumok szerint a saját telkén mindenki azt építhet, a mit akar. A bizottság végül Domahidy Elemér főispán indítványára kimondta, hogy ha már a mozgószinház létesítését meg nem akadályozhatja, felhívja a főkapitány figyelmét arra, hogy a mozgószinházban csak olyan képek előadására adjon engedelmet, a melyek erkölcsösek és ismeretterjesztők. Ezt a megoldást, ha már az építést teljességgel nem lehet megakadályozni, kényszerűségből helyeseljük, csak aztán tessék vigyázni arra is, hogy a főkapitányi czenzura alapos és állandó legyen. Érdekes különben, hogy ilyen eset történt Budapesten is. A Ráday-utczában épülő új theol. internátussal szemben ugyanis valaki mozgószinházat akart építeni. De a főkapitány volt annyira figyelmes, hogy az engedély megadása előtt kikérte a ref. theol. akadémia igazgatóságának a véleményét. Az igazgatóság, ha részben más szempontból is mint a debreczeni, helytelenítette a dolgot s a főkapitány az engedelmet nem adta meg. Tanítók Szanatórium- és Üdülőhely-Egyesülete czímmel egy nagyfontosságú mozgalom indult meg, mely a folyó iskolaév elején már megkezdi működését. Ez a működés egyelőre a szervezkedésre és erőgyűjtésre szorítkozik. „Ha azonban ezt a munkát — írja a felhívás — eredményesen végezhetjük, akkor remélhető, hogy a folyó iskolaév végén az egyesület már jelentékeny szolgálatokat tehet a tanítóságnak. A mi egyesületünk —mondja