Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)
1911-10-08 / 41. szám
és Trinidad szigeteken látjuk a skót presbiteriek utolsó missziói végvárait. Az ott élő négerek közül 15 ezeren nyerettek meg az 0 benne vetett hitnek, ki a fekete embert is éppoly drágának és értékesnek tartja, mint a fehéret. Még csak azt kell megmondanom, hogy a nevezett nyolcz egyház, melyet szemügyre vettünk, a kiilmisszió fentartásához 8.570,160 korona adománnyal járul évenként. De Az, a kinek szolgálatában ezt teszik, mérhetetlenül nagyobb dolgokra méltó. Bizony meg kell tanulniok azt az örömet is, a mely a nagyobb áldozatból fakad, Ő érette és azért a világért, melyért meghalt a megvettetés dombján, a kapun kivül. Kelemen Homiliáiban ezt az agraphont olvassuk az Úrtól: „A jónak szükségszerűen jönnie kell ós boldog az, a ki által jön." A missziói munka jó és nem is lehet más. Ez közli a nemzetekkel Isten ismeretét, ki szentség és szeretet. Magaslatra vezeti őket, hol kereszt áll, annak a keresztje, a ki nyugalmat hoz nékik szenvedései, élete és halála által. Ez teszi őket a Szent Lélek sokféle áldásainak részeseivé. Véget vet vakságuknak, nyomorúságuknak és bünüknek. Boldog, háromszor boldog kell, hogy legyen az az ember és az az egyház, a ki által ez a jó jön. Ford. Forgács Gyula. KÜLFÖLD. Nagybritannia. Gyógyítás imával és az angol orvosok. Néhány év óta a „Christian Science" (keresztyén tudomány) nevű vallási szekta Londonban, annak gazdagabb városrészeiben egyre jobban terjeszkedik. A londoni püspök két évvel ezelőtt egy bizottságot küldött ki annak tanulmányozására, hogy milyen befolyással vannak a lelki erők a betegek gyógyítására, különösen pedig a ráimádkozások. Az orvosok azzal a kéréssel fordultak akkor a londoni püspökhöz és líjabban a canterbury-i érsekhez, nyújtsanak nékik felvilágosítást, hogy vájjon mit értenek ők lelki erők alatt, mikor betegek gyógyításáról esik szó. Az érsek nem régiben válaszolt is az orvosoknak és azt állítja, hogy az imádság, a lelki erők a hit befolyása folytán tényleg meglepő eredményeket mutatnak fel egyes adott esetekben. Az egész dolog azonban olyan titokzatos természetű, hogy őmaga sincs tisztában a dologgal és nem is adhat — legalább rövidebb levél keretében — az orvosoknak kellő útbaigazítást. Az orvosok sokszoros megfigyelés alapján elismerték azt, hogy az imának, a lelki erőknek van hatásuk a betegre, de azt is konstatálták, hogy ezek az erők még szervi bajokat sohase szüntettek meg. Kimondották az orvosok, hogy a betegek gyógyítására kizárólag az orvosok hivatottak, a kiket tanulmányaik erre képesítenek és semmi áron se akarnak a szekta papjaival együtt működni. Ezek után nagy érdeklődéssel várják a londoni püspök által kiküldött bizottság kutatásainak eredményét, mely bizottság két év óta tanulmányozza az eseteket, de azóta még sohase adott közre felvilágosításokat a közönség számára. Valószínűnek tartja, hogy a püspök, a ki a r. katholikus irányzat felé hajlik, nemcsak a Christian Science csodatételeire terjeszti ki figyelmét, hanem a lourdes-i gyógyulásokra is. Oroszország. Baptisták szemináriuma. A baptista egyházaknak Philadelphiában tartott világgyűlésén az orosz baptisták is elég nagy számmal voltak képviselve. A gyűlés egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy Moszkvában vagy Pétervárott szemináriumot állít fel, hol leendő papok és evangélisták nyernek majd kiképzést. A kongresszus tagjai néhány perez alatt mintegy 500 ezer frankot írtak alá a nevezett czélra. A gyűlés megbízta dr. Meyer-t, a kongresszus elnökét, a ki különben Londonban működik és dr. Conivell philadelphiai lelkészt, hogy járjanak közbe az orosz czárnál az intézet engedélyezése ügyében. A kilátások az engedélyezésre nem nagyon kecsegtetők, mert az orosz hatóságok az államegyházon kivül nem akarnak tudni semmiféle felekezetről sem. A protestantizmus. A protestánsok legnagyobb számban Livland-, Esztland- ós Kurland-ban vannak. Ezek a tartományok ugyanis valamikor Németországhoz tartoztak és a reformáczió idejében evangélikusokká lettek. A 17. és 18-ik században a kurlandi róm. katholikus nagybirtokosok ellenreformácziót indítottak és sokakat visszahódítottak a r. katholiczizmusnak. A 19-ik században pedig a russiíikáczió térített át sok protestánst a görögkeleti egyházba. A 18-ik század második felében és a 19-ik század elején Oroszország déli és keleti részein a németek több gyarmatot alapítottak ós így ide is elhatott a protestantizmus. Jelenleg a Livland közelébe eső kormányzóságokban vannak legnagyobb számban az evangélikusok. Szibériában is találhatók szórványok. Az ország többi részén nem igen találhatók, kivéve Moszkvát, a hol 22 ezer evangélikus lakik. Finnországot kivéve a czár birodalmában körülbelül négy millióan vannak, a mi az összlakosságnak 3%-át teszi ki. A róm. katholikusok 9%-kal, a mohamedánok 11 °/0 - kai , a zsidók 4%- kai szerepelnek. Ezek az adatok a revoluezió előtti időszakból származnak. Azóta sokan áttértek az államvallásból a protestáns vagy a r. katholikus egyházba. Az evangélikus lelkészek száma igen csekély. 1904-ben pl. csak 680-an voltak és így mintegy 5500 lélekre jutott evangélizátor. Amerika. A mormonok és a többnejűség. Smith József, a mormonok jelenlegi feje egy Washington-i ujságiró előtt kijelentette, hogy a vezetése alatt levő egyház nem híve többé a többnejűségnek, sőt ki is közösíti azokat a tagokat, a kik erre vetemednek. Megvallja Smith, hogy ennek a kiküszöbölése nagy akadályokba ütközik. Most az a törvény — mondja Smith hogy a íöbb asszony közül
