Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-10-01 / 40. szám

minden közelebbi szövetséget Magyarország és Skóczia egyházai között. Adjon Isten növekvő sikert minden olyan vállalkozásukra, a melynek czélja a mi Urunk és Megváltónk Jézus Krisztus országának terjesztése. Ford. Szabó Zsigmond. III. A theológusok képzése a brit egyházakban. Felolvasta: dr. McClymont J. A. aberdeeni lelkész. A skót presbiteri egyház mindig nagyon fontosnak tartotta a lelkészi pályára készülő ifjak képzését. Lelkészei közül ma is sokkal többen rendelkeznek egyetemi fokozattal; mint az angol egyház lelkészei. Az angol egyház papságának több, mint felét a nélkül szentelik fel, hogy egyetemet végeztek volna s egész kiképzésüket az egyház tulajdonát képező, ú. n. „egyházmegyei theológiai akadémiákon" nyerik. Lelkészi karának számos tagja sohasem nyer helyettes vagy segédlelkészségnél magasabb állást. Míg a püspökségek s az egyetemi theológiai tanári állások igen gazdagok, addig az angol lelkészi állások többsége oly szegény, hogy csak magánvagyonnal rendelkező ember élhet meg belőlük. Alig több, mint egy emberöltőn belül egész nevelési rendszerünk nagy változáson ment keresztül. Nemcsak a szabad s ingyenes népoktatás teljes nemzeti rendszerét alkották meg, hanem hathatós támogatást nyertek a magasabb vagy középiskolák is. Parlamenti határozat folytán az egyetemi oktatás színvonala is emelkedett s a tantárgyak száma is szaporodott. Az új rendszabályok szerint senkisem iratkozhatik be az egyetemre rendes hallgatónak úgy, hogy majdan egyetemi fokozatot nyerhessen, hacsak alá nem veti magát a szigorú felvételi vizsgának bizonyos tantárgyakból. Ezeknek egy része elő van írva, másik részét pedig a jelölt választja szabadon egy megszabott jegyzékből. E tárgyak a következők: 1. angol, 2. latin vagy görög nyelv, 3. mathematika, 4. e négy egyike: franczia, német, olasz nyelv vagy dinamika. Egyetlen kivétellel a skót államegyház kötelezi a lelkészi pályára készülőket e vizsga letételére. A kivétel, melyet legújabban engedélyezett az egyetemes gyűlés, oly ifjak érdekében van, kik 23 éves korukon túl kezdik theológiai tanulmányaikat. Méltánytalannak gondolták, hogy oly ifjakat, kik néhány évig kereskedelmi vagy értelmi pályán mozogtak, alávessenek oly vizsgálatnak, a mely azok számára való, a kik épen bevégezték középiskolai tanulmányaikat. Úgy vélték, hogy teljesen megfelel az egyház követelményeinek, ha a jelöltek oly értelmiségnek és műveltségnek adják tanújelét, mely képesíti őket arra, hogy az egyetemi előadásoknak hasznát vegyék, ha egyébként is úgy látszik, hogy érdemes s hasznos lelkészjelöltek válnak belőlük. Ily esetekben az egyház a szokásos felvételi vizsga helyett módosított vizsgának veti alá a jelölteket. Ha megbukik valaki a felvételin, elveszti a jogot arra, hogy fokozatot nyerjen később. A mi a lelkészképzés theológiai részét illeti a theológiai fakultáson, a jelöltnek itt is alkalmazkodnia kell az egyház kívánalmaihoz és mind a theológiai tanfolyam kezdetekor, mind annak befejezésekor vizsgát kell tennie. E szerint tehát a lelkészképzésnek két része van: egy általános műveltséget biztosító alapvető része az egyetemen és tisztán a lelkészségre képesítő része a theológiai tanfolyamon. Hogy az egyetemen a theológiai tanfolyamra lépés előtt milyen tanulmányi rend követendő, ennek megvan a maga egységesen kialakult formája. Ez felöleli a latint, görögöt, mathematikát, logikát, filozófiatörténetet, természetbölcseletet és az angol irodalmat. Az új szabályzat sok más tárgyat is engedélyez, ha a fokozat elnyeréséhez szükség van arra. Bármely tárgyak választassanak is ki, a skót államegyház elengedhetetlen tárgyak gyanánt kívánja a latint, görögöt ós bölcsészettörténetet. Hacsak a jelölt nem szerzett oly „magister artium" fokozatot, mely az említett tárgyakból való készültséget feltételezi, az egyházi vizsgáló bizottság előtt kell belőlük vizsgát tennie. Ez a bizottság nagyrészt megszűntette a presbitériumoknak (egyházmegyéknek) e nemű hatáskörét. Minden diák, a ki a theológiai tanfolyamra lép, vizsgát tesz az új-testamentumi görögből, a héber nyelv elemeiből. Ujabban a vizsgáló bizottság számon kéri tőlük az angol Bibliában való jártasságukat, abból az okból, mert napjainkban a bibliaolvasás mind a családban, mind a nyilvános iskolákban nagyot hanyatlott. A Skót Egyesült Szabad Egyház is megköveteli először is az egyetemen egy fokozat elnyerésére képesítő tanfolyam végzését és ennek végeztével a theológiára menő ifjakat megvizsgálja a Bibliából, a héberből, a klasszikusokból, filozófiából és mathematikából, hacsak nem nyertek ezekből fokozatot s latinból, görögből és héberből, hacsak előbbi tanyulmányaik fel nem ölelték ezeket a tárgyakat is. A Skót Államegyházban a theológiai tanfolyam épen annyi időbe kerül, mint a bölcsészeti, tehát három évbe, de a Skót Egyesült Szabad Egyházban négy évre terjed. Az államegyház theológiái mindig az egyetem egy részét képezik. Az előadott rendes tárgyak a következők : rendszeres theológia, mely magában foglalja az apologetikát is, egyháztörténet, bibliai kritika, héber, ó- ós új-testamentomi bevezetéstan. Gyakorlati theológiából két előadássorozatot tartanak az egyház részéről megbízott lelkészek, továbbá szónoklattanban és egyházi törvényekben is nyer oktatást az ifjúság. A Skót Egyesült Szabad Egyház a természettudományok számára is tart fenn tanszéket, melynek tanára Edinburghban és Glasgowban tart előadásokat, végül ugyanerre a tárgyra van kurzus az aberdeeni theológiai akadémián is. Ujabban a gyakorlati theológia számára is szerveztek tanszéket. Mindkét egyháznak van 16 tanára, összesen 32, hét theológián felosztva. Ezek közül négy az Állam, három az Egyesült Szabad Egyház tulajdona. A hallgatók öszszes száma nem haladja meg a 300-at. Ha közeledés