Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-09-24 / 39. szám

TÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : IX. ker., Kálvin-tér 7. sz., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő : HAMAR ISTVÁN. Főmunkatársak: Dr. Kováts István. — Veress Jenő. Előfizetési ára: Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona., negyedévre : 4 kor. 50 fillér Hirdetési díjak : Kóttiasiíbos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K, TARTALOM. Az Élet Könyvéből: Krisztus nélkül — reménység nélkül. Gedeon — Vezérezikk: Szükségünk van lelki ajándé kokra. B. Pap István. — Iskolaügy: A népiskolai vallástanítás tanterve. Tóth Sándor. — Belföld: A Presbiteri Világszövetség keleti ágának budapesti közgyűlése. H. I. — Dr. Mathews főtitkárnak a Presbiteri Szövetségről szóló előadása. Dr. Mathews G. D.—Dr. K. T. — Elnöki megnyitó az 0. R. L. E. 1911. évi szeptember 19-iki gyűlésén. Dr. Baltazár t

Dezső. — Az Orsz. Ref. Lelkészegyesület V. évi gyűlése. V. J. — A pesti református egyházmegye közgyűlése. Ő. L. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Pályázat. — Különfélék. — Hirdetések. Az Élet Könyvéből. Krisztus nélkül — reménység nélkül. „Annak okáért emlékezzetek meg arról, hogy egykor ti a testben pogányok . . . abban az időben Krisztus nélkül valók voltatok, Izráel társaságától idegenek és az igéret szövetségeitől távolvalók, reménységetek nem vala ós Isten nélkül valók voltatok e világon ..." Eféz. 2. 11—12. Sokféleképen lehet osztályozni az emberiséget a szerint, a mint a színt, a fajt, vagy a nemzetiséget vesszük alapul. Pál apostol osztályozása azonban sokkal érdekesebb. ü két csoportot ismer: az egyik Krisztust vallja fejének és királyának, a másik Krisztus nélkül való. De nem ez a leglényegesebb gondolat ezekben az igékben, hanem az, hogy a ki Krisztus nélkül való, annak borzasztó élet jut osztályrészül a földön, mert reménység nélkül kell élnie e világon. Reménység! Talán nem is kell magyaráznunk e csodálatos szó értelmét. A mely népnek életében nincs ott ez a fenséges zengésű szó, mint erő, annak napjai meg vannak számlálva. Krisztus nélkül — reménység nélkül! Gyönyörű kapcsolat s mélységes összefüggés van e két mondat között. A testben pogányok nem ismerik Krisztust s épen ezért reménységük nincsen és Isten nélkül valók ezen a' világon. Oh, micsoda végzetes módon teljesedik be Pál apostol emez ítéletszerű mondása a világ pogány népein ! Hogy tűnnek el sorban a történelem színpadáról, vagy hogyan jut osztályrészükül a lassú haldoklás, miv# hogy igazi reménységük nincsen ! És ezzel a reménység nélkül való élettel szemben micsoda dicsőséges diadalmenet a keresztyén reménység útja! Minő csodálatos a sóvárgás a keresztény népek szívében Isten ismerete után ! A pinczébe zárt növények epedő vágyakozása ez, a napfény, az erő, az élet után! Ilyen az a hatalmas erő is, mely a lelkek szomjúságát gerjeszti fel Isten után. Reménység, csakhogy más és más formában! Hisz már a földi czélok által felébresztett reménység is tettre, munkára serkenti az embert ! Mennyivel hatalmasabb az, mely a Krisztus által támad a lelkekben ! 0 minden magasabb rendű reménységek igazi forrása. Belőle árad ki az az erő, mely emel bennünket, visz, ragad előre mind magasabb és magasabbra, mert kapcsai az Örökkévaló zsámolyára vannak reá erősítve. Azok a régi, testben pogányok rettentő sötétségben bolyongtak, mivel reménységük nem vala; hisz a hol remény nincs, ott a halál, a dermedtség következik. De ma? Vájjon ma már nincsenek közöttünk pogányok? Még itt a keresztyén társadalomban is ? Vannak, de ők, sajnos, nem testben azok. a mint a Pál apostol pogányai. Hanem a mi még rosszabb, lélekben azok! Azok lettek újra. S nekünk ennek az új pogányságnak kell oda dörögni a Pál apostol rettentő figyelmeztetését: „Krisztus nélkül, Isten nélkül valók vagytok, tehát reménységetek sincs igazán!" Oh, ha ez a mi elbizakodott modern korunk ezt megértené, ha be tudná látni azt, hogy igazi élet nincs, csak az Istenben! Istent pedig nem lehet megismerni, csak a Krisztus által! Akkor talán meg tudná érteni azt is, hogy miért nincsen reménysége ? Mert azt tudja, érzi, hogy nincs! Az a borzasztó sok öngyilkosság, életuntság, bizonytalan hánykódás és ingadozás mind azt bizonyítja, hogy ezeknek az embereknek nincs reménységük ! Ébresszük hát őket öntudatra, mutassunk rá előttük arra a fenséges igazságra, a melyet Pál apostol az Efézusiak előtt oly drámai rövidséggel feltárt. Krisztus nélkül nem ismerjük meg az élet titkát, mert Krisztus nélkül nincs sem e földön, sem az örökéletben maradandó reménységünk! Gedeon.