Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)
1911-09-17 / 38. szám
lebbi lelkészértekezleten lelkészi székfoglalót tartsanak. A gyűlés örömmel vette tudomásul a további önképzésre irányuló törekvést. A délután folyamán egyházkerületi képviselőkül Aracs Gyulát és PaTcuszi Gyulát választották meg. Majd a missziói bizottság jelentése következett, mellyel kapcsolatban Sógor Endre egyházkerületi tanácsbiró annak a nézetének adott kifejezést, hogy a felsőbaranyai egyházmegye missziói segélyezésének mostohaságát abban látja, hogy az Alsóbaranya—Bács—Szlavón egyházmegye missziói segélyezése miatt a többi egyházmegye, de különösen a felsőbaranyai elhanyagoltatik. Miért is oda kell hatni az egyházkerületnél, hogy a többi egyházmegyék missziói segélyezése fentemlített egyházmegyéével aránylagosan állapíttassék meg. Id. Morvay Ferencz, hivatkozva arra a tényre, hogy mind az egyházkerületi, mind pedig a konveti jegyzőkönyvek feltűntetik, hogy a misszió érdekében minő munkásságot fejtenek ki az egyes egyházmegyék, míg a felsőbaranyairól alig van említés téve, azt kívánta, hogy a jövőben a missziói bizottság jelentésében kimutatás adassék a missziói munkásságról s annak szükségleteiről és csak, ha adataink lesznek, akkor tegyük meg a szükséges lépéseket az egyházkerületnél. Majd a belkörii egyházi tűzkárbiztositás ügye kerülvén szőnyegre, id. Morvay Ferencz a Kájel István-féle kimutatás hiányosságára, a szervezkedés és befektetések nehézségeire reámutatva, azt a nézetét fejezte ki, hogy ez idő szerint még korai a belkörű tűzbiztosítás megvalósítása. A közgyűlés is osztozott a felszólaló nézetében és kijelentette, hogy ez idő szerint nem tartja czélravezetőnek a belkörű tűzbiztosítást. „A lelkészek árváinak Kálvineuma" megvalósításához az egyházmegye is hozzájárult 1000 koronás alapítvánnyal, melyet az egyházmegyei közpénztár tartalékalapjából készpénzben fog egyszerre befizetni. A közgyűlés estefelé ért véget. Másnap a bíróság ülésezett. T. K. A kecskeméti ref. egyházmegye közgyűlése. A kecskeméti ref. egyházmegye folyó hó 5. és 6-án tartotta rendes közgyűlését Czegléden. Az első napot a szokásos jelentések tárgyalása foglalta el, bár a jelentések előzetesen kinyomattak. A statisztikai adatokból elégnek tartjuk felemlíteni, hogy a 22 anya- és 6 leányegyházból álló egyházmegye népessége 94,371 lélek. Született 3243 gyermek, meghaltak 2273-an. Az összes házasságok száma 930, ebből 304 volt vegyesházasság. A vegyesházasok közül elkötelezte gyermekét hozzánk 117 pár, tőlünk 74 pár. Egyházilag nem esküdött 63 pár. A mindennapi tankötelesek száma 11,119, a kik közül 9244 járt iskolába, Ismétlő tanköteles volt 5030, a kik közül iskolába járt 3236. Az egyházak összes adósága 923,351 korona, a tiszta vagyona 7.554,830 korona. A földrengés által károsult kecskeméti egyháznak 500 koronát adott az egyházmegye s elrendelte javára a kebelbeli egyházakban a gyűjtést is. A Kalvineumra 500 koronát adott s megbízta a pénztárost javaslattételre, hogy a fentartásra milyen évi segélyt nyújthat. A gyűjtések szabályozása végett felír az egyházmegye a kerülethez. Mind általánosabb lesz a gyűjtések haszonbérbe adása. A bérlők minél élelmesebb embereket igyekeznek alkalmazni, kik nemcsak zsarolják a közönséget, de csalnak és lopnak. Évente 70— 80 gyűjtő zaklatja végig az Alföld lakóit. Kéri azért az egyházmegye a gyűjtés korlátozását s hogy minden egyház csak a maga egyházkerületében gyűjthessen. Ha más kerületbe mennek át a gyűjtők, belügyminiszter engedélye mellé a püspök engedélye is megszerzendő s a püspök 20—30 egyháznál többnek ne adjon engedélyt. A tárgyalt ügyek körül legfontosabb volt az egyházkerületi szabályrendelet és ügyrend tervezete, melyre vonatkozólag a közgyűlés javaslata egész terjedelmében a következő: Az egyházmegyei közgyűlés a tervezetet ökonómiai és czélszerűségi szempontokból teszi vizsgálat tárgyává. Midőn az egyházkerület 39 ezer korona államsegélyt kapott közigazgatási czélokra, általános volt a hit, hogy az egyházak sem a kerületre, sem az egyházmegyére több ilynemű járulékot nem fognak fizetni. És fizetnek ma is. Majd az a hír terjedt el, hogy a jegyzőkönyveket kapjuk ingyen. És fizetünk érte ma is. Sőt egyházmegyénk a folyó évre már egy fél százalékkal emelte közigazgatási adóját. A jó adminisztrácziót óhajtjuk mindnyájan, de a drágát nem. Már pedig a tervezetben felvett újítások az egyházkerületnek legalább 10 ezer koronájába kerülnek, a mire fedezet nincs s így adóból lesznek fedezendők. Ezen újítások maguk után vonnák az egyházmegyei közigazgatás tetemes drágulását, a mi ismét az adó emelését tenné szükségessé. Már pedig újabb adó kivetése az egyházi élet meglazulására, felbomlására vezetne. A tervezet ilyen költséges intézkedései: a két közgyűlés, a püspöki jelentés oly nagy számban való kinyomatása, előzetes bizottsági gyűlések tartása, jelentéseik kinyomatása és főként: az új püspöki titkári állás szervezése. Ezen intézkedések nagy részét elfogadjuk némi módosítással, a közigazgatás gyorsítása, javítása végett. De nem fogadjuk el egy új püspöki titkári állás szervezését. A kétségtelenül előforduló efémer bajoknak állandó, intézményes orvoslása oly fényűzés, melyet a mi szegénységünk meg nem enged. Eltekintve azonban az 5—6 ezer korona költségtől, melybe ezen titkári állás kerülne, czélszerű lenne-e egyházkerületünk adminisztráczióját egy fiatal emberre bízni, a ki talán jó czikkeket tud írni, de bizonyára nem szerezte még meg a közigazgatáshoz múlhatatlanul szükséges élettapasztalatot, az egyházi élet alapos ismeretét?