Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-01-22 / 4. szám

ságot tanúsít. Csak egy nagy hibája van: túlságosan babonás. Közülök már sokan eltanulták a hittérítőktől a földművelést és egyes mesterségeket. Családi életök és kegyességök valóban dicséretet érdemel. De még legalább is hét misszió- telepre és öt elemi- és ipariskolára volna szükség, hogy a térítői munka nagyobb arányokat öltsön. A társaság nevében fölszólítja az elnök a közgyűlés tagjait, hogy az ehhez szükséges anyagi eszközöket valami módon szerezze meg. Fulliquet tanár fölolvasása. Fulliquet György a genfi egyetem aulájában a „lelkiismeret határai" czímen fölolvasást tartott. Bevezetésében az okkultizmusról szólott, melynek főbb képviselői a mult század nyolczvanas éveiben Myers és dr. Janet voltak. Ezek a lélek ama titkos (okkult) jelenségeit figyelték és tanulmányozták, melyek tudatunkon kívül mennek végbe lelkünkben. Genfben Maian Cézár foglalkozott az okkultizmussal, a kinek Fulliquet és Frommel Gaston is tanítványai lettek. Fulliquet az ő mestere elméletét módosítani, továbbfejleszteni, tökéletesíteni törekszik. Szerinte kétféle lelkiismeret van: -1. az utólelkiismeret (postconscience), mely nem egyéb, mint előbbi tapasztalataink és régebbi emlékezeteink összege és leltára. Ez az utólelkiismeret azután adott esetekben öntudatunkban fölébred és hatóerővel működik; 2. az elölelkiismeret (préconscience), mely nem egyéb, mint a felsőbb én, mely az alsóbbrendű én-nek parancsol: „Tedd ezt!" „Azt kerüld!" Ha akaratunk engedelmeskedik parancsszavának és kerüli azt, a mit megtilt, akkor lassanként, fokrólfokra fölemelkedünk az Istenhez. Nem et ország. Iskola és hitoktatás. A hannover-i tanítók egyesületében sokan akadnak olyanok, a kik a modern theológiát behatóan tanulmányozzák. Ezek most nagyobb szorgalommal és lelkesedéssel végzik hitoktatói teendőiket. Az egyesület tankönyvet is adott ki, melyben csakis azok a bibliai elbeszélések olvashatók, melyeknek vallás-erkölcsi értékök nagyobb és megkapóbb. A könyv az egyház történetéről is tanít, de ebben is leginkább az újabb és legújabb eseményekről és szereplő nagyságokról esik szó. Arra kell törekedni, — mondja többek közt az egyesület — hogy az emlékezés ne iátsszék olyan nagy szerepet, mint eddig és hogy a hitoktatás később kezdődjék, de folytatást nyerjen az iskolából való kimaradás után is. A tananyag kiválasztásában és elrendezésében ne kössék a tanítót szigorú rendszabályok, csak általánosan adassék meg, hogy melyik osztályban mit kell feldolgozni. Theológiai doktorátus Heidelbergben- A német egyetemek theológiai karán a doktori rangot hosszú idő óta csak tisztán honoris causa adták, sokszor olyanoknak is, a kiknek nem volt meg a liczencziátusok, mely szigorú vizsga és írásbeli dolgozat alapján nyerhető. A heidelbergi egyetem a bádeni kormány helybenhagyásával legutóbb kimondotta, hogy a theológiai doktori rangot mindazoknak megadja, a kik az előírt vizsgáknak alávetik magokat. Tavaly pl. a nyári félév végén egy angol és egy amerikai nyerték el először. Antimodernista eskü. A „Matin" értesülése szerint Bajorországban egyre növekedik azoknak a papoknak a száma, a kik vonakodnak a pápa által előírt antimodernista esküt letenni. Eddig hat egyházmegyéből mintegy 52 pap tagadta meg az esküt, köztük négy theológiai tanár Münchenben. Dr. Heldwein, a bajor király egyik udvari papja is, a ki nyomban ki is lépett a róm. kath. egyház kötelékéből és meghívásra Bonn-ban az ó-katholikus theologia tanárává lett. Olaszország. A pápa levele Keletnek. Az „Osservatore Roma.no" hírül hozza, hogy X. Pius levelet írt a keleti egyházakhoz, melyben megczáfolja a szász herczeg, freiburgi tanár állításait, melyek a „Roma e VOriente" czímű szemlében láttak napvilágot. A levél sorra czáfolja a czikk hittani és történelmi részét. Azzal kezdi a pápa, hogy ő is, mint elődei: különösen IX. Gergely, IV. Incze, IV. Kelemen, XIV. Benedek és XIII. Leo azon fáradozik, hogy a keleti, görög egyház szakítson a schizmával és egyesüljön a nyugatival. Czáfolja a herczeg azon állításait, mintha a régi egyházatyák mitse tudtak és tanítottak volna a Szentlélek proczessziójáról (Filioque), a tisztitóhelyről, Szűz Mária szeplőtelen fogantatásáról, a pápaság primátusságáróí. Téveseknek mondja a czikk történeti részét is, mert az a régi pápáknak a keleti egyházhoz való viszonyát hamis megvilágításba helyezi, különösen, hogy a flórenczi zsinaton a latin atyák hamis okmányokkal akarták megtéveszteni a keletieket. Czáfolja azt az állítást is, hogy a szakadás után következő nyugati zsinatok nem voltak egyetemes jellegűek. Spanyolország. Leánykereskedelem ellen. A leánykereskedés ellen küzdő nemzetközi szövetség negyedik nagygyűlését Madridban tartotta. 19 államból körülbelül 300 férfi és nő jött el, közöttük olyanok is, a kiket a hatóságok küldöttek ki. A gyűlést maga az udvar, Don Carlos infans nyitotta meg. Módosították a párisi megállapodást, mely nem volt elég szigorú és inkább a nemzetközi kereskedőkre volt tekintettel és enyhébb volt az illető ország ügynökei, követitői és kereskedőivel szemben. A spanyol nemzeti bizottság könyvet adott ki, mely az egyes államok idevonatkozó törvényeit tartalmazza. Ebből olvashatni, hogy a germán népek törvényhozása általában véve jóval szigorúbb a déli, román fajoknál. A legszigorúbb Norvégia és Dánia, azután Amerika és Angolország. A román fajú államok leginkább csak a kiskorú leányokat veszik oltalmukba: Franczia- és Spanyolország például a 21 éven aluli nőket védi, Olaszország a 12 évnél fiatalabbakat. A madridi nagygyűlés elhatározta, hogy az államokat nemcsak a kiskorúak, hanem általában a nőszemélyek erélyes megvédésére kéri föl.