Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-07-09 / 28. szám

EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : IX. Uer., Kálvin-tér 7. sz., a hová a kéziratok, előfizetésiéshirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő : HAMAR ISTVÁN. Főmunkatársak : Dr. Kováts István. — Veress Jenö. Előfizetési ára: Egész évre: 18 kor., félévre: 9 koron*, negyedévre : 4 kor. 50 fillér Hirdetési díjak : Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K, TARTALOM. Az Élet Könyvéből: Tisztaság. Monod Lipót—Horváth Lajos. — Vezérczikk: Prohászka püspök meghátrálása. Dr. K. I. — Iskolaügy: Vallástanítás az iparostanoncz-iskolában. Nánay Béla. — Tárcza: Modernista protestáns lelkészek. V, S. — Belföld: Falusi levél. Balatoni István. — Az ország 1909. évi egyházi és valláserkölcsi közállapotai. Homola István. — Külföld : Az utrechti „Stipendium Bernardinum" jubileuma. Sebestyén Jenő. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Különfélék. — Pályázat. — Hirdetések. Az Élet Könyvéből. Tisztaság. „Minden tiszta a tisztáknak; deamegfertőzötteknek és hitetleneknek semmi sem tiszta." Tit. 1M

B

. Az erkölcsi élet területéről a testi életműködés körébe vigyük át ezt az eszmét, rög-tön világos lesz előttünk annak értelme. Minden táplálék jó az egészséges szervezetnek, ellenben a beteg" gyomórnak méreg1

az az étel, a mi a másiknak ártalmatlan, sőt egészséges. Sőt ha a beteg állapota még súlyosabb, ha szervezete teljesen megromlott, semmi sem jó neki. Bármily kitűnő legyen is az étel, új zavarokat, nagyobbmérvű fájdalmakat idéz elő. A tisztaság és tisztátalanság nem a dolgokban, hanem abban a módban van, a hogyan használjuk azokat. Mily nagy kiváltság a tisztaság! Mocsoktalanul halad át a körülötte terjengő tisztátalanságon. A világot mi alkotjuk s rendesen a magunk képére alakítjuk. így Pál apostol szerint minden megújul annak, a ki újjászületett a Krisztusban. Oh, nem hazug önámítás a nemes lelkek amaz optimizmusa, mely még hisz a jóságban, az őszinteségben, az Önzetlenségben. Egyesek talán gúnyolják őket, mert nem látják a jót, a mit azonban ők észrevettek s a melyet tudtukon kivül maguk körül ragyogtatnak. S ez valószínűleg többet ér, mint a megbélyegzés, a gonoszok rágalma, gyalázkodása, mely a legédesebb viszonyt, a legmagasztosabb eszméket leszólja. Mily gyakorlati tanulságot vonhatunk le az előbb elmondottakból ? Először is azt, hogy legfőbb törekvésünk ne a dolgokra, hanem önmagunkra irányuljon. Lelkiismeretünket kell meggyógyítani; a belső embert tisztítsuk meg előbb, a többi aztán magától jön. El kell távolítani a bűnt, de el a vétkezésre való alkalmakat is! Fontos, szükséges, de mennyire elégtelen, sőt a gyakorlatban szinte megvalósíthatatlan követelmény ! Hisz mindenütt bűnre vivő alkalmakat találunk, mikor maga a bűn mibennünk van. Sajnos, ugyanazt mondhatjuk róla, a mit a zsoltáríró Istenről zengett: „Lehetetlen kikerülni!" Ha a hajnal szárnyán a tengeren túlra repülnénk e gyászos környezetből, ha a legvadabb pusztaságba menekülnénk is, a rossz, a baj, a bűn még ott is megkörnyékezne bennünket. „Óh Istenem, teremts belém tiszta szívet!" Akkor, óh, csak akkor lesz reám nézve minden tiszta. A teljes, tökéletes tisztaság másik feltétele az okosság. Ha sok dolog tisztává lett is számunkra, minden mégsem az. Ne feledjük, ne tévesszük szem elől a kiindulási pontot. Legyünk előrelátók a nélkül, hogy általános szabályok felállítására törekednénk, vagy mások számára irnók elő azt, a mi nekünk nem tetszik! Ha a test egészségéről van szó, - mondják joggal — az ember nem úgy okoskodik, mint a hogy cselekszik akkor, mikor a lélek egészsége forog koczkán. Sohasem halljuk az ilyen fajta kijelentést: Ez és ez a táplálék mindig beteggé tesz, de természeténél fogva ártalmatlan, tehát tovább élek vele! Hasonló esetben egyszerűen azt mondjuk: Hozzá se nyúlok többé! És ha megfigyeljük, hogy sok ember annyira szolgája vágyainak, hogy kész egészségét feláldozni valami na-