Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-06-11 / 24. szám

Á Prot. Közös Bizottság április 27-én tartott ülésében Tisza István gróf indítványa alapján határozottan állást foglalt az új egyetemekkel kapcsolatban felállítandó prot. theol. fakultás ügye mellett. A Felső Oktatásügyi Egyesület az új egyetem kérdéséről folytatott tanácskozásában szóvá tette a prot. theol. fakultás szervezésének ügyét. Itt dr. Székely István, a budapesti egyetem r. kath. theol. tanára is pártolta a prot. theol, fakultás fölállítását. A közoktatásügyi vitában szintén szőnyegre került a prot. theol. fakultás ügye. Az új theol. tanrendszer ügye mind az evangélikus, mind a református egyházban felidézte a prot. theol. fakultás kérdését. Az Evang. Tanáregyesület április 11— 12-én Sopronban tartott gyűlésén a dr. Masznyik Endre pozsonyi theol. igazgató által készített új tanrendszer mellett foglalt állást. Ennek alapján létesül majd az egyetemes egyház határozata szerint a theológiai tanítás reformja. A Ref. Konvent áprilisi ülése elfogadta a theol. tanterv-reformot Tisza István gróf gyakorlati irányú pótlásával. A reform megvalósítása közelről érinti a prot. theol. fakultás ügyét. Az osztrák protestánsok jubileumi ünnepe és az ebből az alkalomból magyar prot. theológusoknak adott díszdoktori kitüntetések megint a prot. theol. fakultás után való vágyakozás hangjait váltották ki hazai protestáns köreinkben. A debreczeni protestáns, illetőleg református egyetem tervével kapcsolatban szintén több szó esett az abban létesítendő theol. fakultásról. Néhány héttel ezelőtt dr. Masznyik Endre hírlapi czikkben tárgyalta a prot. theol. fakultás kérdését a Budapesti Hírlapban. Ebben a mai törekvés és terv történelmi előzményeire, háromszázéves múltjára is rámutatott. Legutóbb Sztehlo Kornél, az evang. egyház egyetemes ügyésze, az „Evangélikus Lap" szerkesztője is foglalkozott ezzel a kérdéssel. Lapja május 27-iki (22.) számában „Protestáns theológiai fakultás" czímű czikkében tárgyalja a közös prot. theol. fakultás ügyét. A czikkíró nézőpontja és érvelése nagyon alkalmas arra, hogy ellenmondást és vitát keltsen. Ez az ellenmondás és vitatkozás már meg is kezdődött a ref. „Lelkészegyesület" legutóbbi, június 3-iki (23.) számában. Mindezek a jelek határozottan mutatják, hogy mindinkább az általános érdeklődés körébe jut a prot. theol. fakultás ügye. A felfogások szétágazása pedig azt a sokféle szempontot, igényt, érdeket és nehézséget állítja elénk, a melyekkel számot kell vetni a nagy horderejű kérdés megoldásánál. Egy dologban azonban csaknem az összes vélemények megegyeznek: a prot. theol. fakultás szükséges voltában. Mi is szót emeltünk már ebben az ügyben mindjárt a theol. tanterv-reform szőnyegre kerülése alkalmával. (Lásd 1908. évf. 48—49. sz.) Hangsúlyoztuk, hogy a tudományos képzést az állami egyetem protestáns theol. fakultásán, a gyakorlati lelkipásztori nevelést pedig a protestáns egyházak lelkészképző szemináriumaiban kell végezni. A tudományos képzést állami közművelődési feladatnak, az egyházi szolgálatra való előkészítést pedig sajátlagosan egyházi kötelességnek tartjuk. A helyes munkafelosztás elve is ezt a megoldást ajánlja. Az állami egyetem prot. theol. fakultásának a prot. egyházakkal való viszonya rendkívül fontos és szerfölött nehéz s kényes kérdés. Az egyházi önkormányzatnak és az állami önkormányzatnak ezen a ponton összhangba való hozatala nagyon összetett feladat. A Protestáns Közös Bizottság Tisza István gróf indítványára úgy kívánná megoldani a kérdést, hogy a most létező theol. akadémiák az új egyetemek szervezetébe a prot. autonómiában foglalt jogok fentartásával illesztessenek be prot. theol. fakultások gyanánt. Mivel minden valószínűség szerint csak egy új egyetem felállításáról lehet jelenleg komolyan beszélni, azért több prot. theol. fakultás szervezésére nem igen gondolhatunk. Egyelőre csak egy prot. theol. fakultásról lenne szó és pedig nagy valószínűség szerint a debreczeni egyetemen létesítendő theol. karról. Már most az állami egyetem függetlenségét és a rendelkezésre álló egyetemi alapítványokat hogyan egyeztetik össze? A ref. egyházi alapokat hogyan fordítják az állami egyetem fentartására ós micsoda jogokat biztosítanak az alapító testületeknek? Talán az egyetemi theol. fakultást hozzák bizonyos mértókig függő viszonyba a ref. egyházzal? Vagy közös prot. fakultást akarnak felállítani? Sztehlo Kornél is azt hiszi s ennek a hitének ad kifejezést említett czikkében. Csakhogy miképen lehet ref. alapítványokból közös prot. theol. fakultást állítani ? Vagy ha közös prot. theol. fakultást akarna szervezni az állam, minő pénzügyi hozzájárulást kívánna a prot. egyházaktól a biztosított befolyás ellenértéke gyanánt? A ref. és evang. egyházakon kívül akar-e más prot. vallásfelekezetekkel is ebben a kérdésben tárgyalni? Mind számba jövő komoly kérdések. Sztehlo Kornél a debreczeni közös prot. theol. fakultás ügyét a ref. és evang. egyházak paritásának szempontjából tárgyalja. Félti a debreczeni theol. fakultást a kálvinista Rómának ós a kálvinizmusnak túlnyomó befolyásától. Attól tart, hogy mégha elvben kimondanák is a paritást, a valóságban nem tudnák fentartani azt. A többi közös prot. intézménynél is látható — úgymond — a kálvinisták túlsúlya. Elismeri ugyan, hogy a Prot. Irodalmi Társaságnál a lutheránusok ennek az okai, de a főokot abban találja, „hogy a kálvinista elem exclusiv, minket befogadni nem akaró, mi pedig túlszerényelc vagyunk és nem akarjuk magunkat senkinek sem feltolni". Az általa nagyon kedvelt uniónak legfőbb akadályául is ezt tartja. Mi azt hisszük, hogy Sztehlo Kornél mind egyháztörténeti, mind egyháztársadalmi szempontból tévesen látja a helyzetet. A három nyelvű ág. hitv. evangélikus egyház magyarellenes elemeiben sokkal nagyobb és érthetőbb volt az ellenszenv és elzárkózás a magyar protestantizmussal szemben, minthogy unió, sőt komoly egyháztársadalmi szövetség is jöhetett volna létre közöttük s a ref. egyház, sőt a magyar nyelvű