Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-06-04 / 23. szám

czák, kiknek rendje Magyarországon telepedett le néhány évvel ezelőtt és száz meg száz munkás kéz és millió frankra menő összegek segítségét hozták magukkal a római katholiczizmus számára. Az apáczák örege-ifja jókedvű: tapsolnak, dobognak, körjátékot játszanak, egyik tánczol az egyik növendékkel, kettő imádkozik... . íme a római katholiczizmus egyik nagy ereje! Pestre visszatérve, a Kálvin-téren vagyunk. Van Kálvin-tér, s ott a sarkán van egy kávéház, a melynek czégtábláin az olvasható: Kálvin kávéház. Mellette van a református templom és a református theológiai fakultás. — Alapíttatott 1859-ben, egy kis bérházban. Azelőtt a fakultás Kecskeméten volt, mert 1796-ig a protestánsoknak nem volt Budapesten birtok­lási joguk. Ép ma (1909 október 7) fogják aláírni azt a szerződést, a mely egy másik, a fakultáshoz méltóbb bérház megvételéről szól. Valamivel távolabb van a ref. gimnázium 600 tanuló­val, a hol csodálkoztam, látván a történelmi múzeumot* mely a növendékek által készített modellekből állíttatott össze, római házakat, görög templomokat és régi hadi eszközöket mutatva be minden részletükkel. Ez a múzeum nagyon ismeretes a mai pedagógia történetében. A fakultáson 64 hallgató van, a kik közül 51 a konviktusban lakik. De a mi leginkább érdekel, az egy öreg biblia 1608-ból, melyet Rákóczi fejedelem magával hordott csatáiban és a melyhez sajátkezüleg írt előszót. Azután az ó- és újtestamentum minden könyve végén oda írta a dátumot, a mikor annak olvasását befejezte. A budapesti fakultáson tanított Ballagi professzor, ki a fakultással együtt jött Kecskemétről. Zsidó szárma­zású volt ez a rendkívül kicsinytermetű, de nagy lelke­sedésit ember. Diákkorában olyan szegény volt, hogy az utczai lámpa fényénél tanult. Mint tanár a theológiai radikálizmust képviselte. Egyik tanítványa, ki ma tanár, egy nap előadás közben felállott, és azt mondta: „Tanár úr, eddig nem tanított mást, mint azt, hogy mit ne higyjünk, nem volna szives most egy kicsit arról beszélni, hogy mit higyjünk ? Ma Budapest az öt fakultás között az, a melyet „pietista" fakultásnak neveznek. Es nyilván ez a leg­nagyobb eredetisége. Látogatásomat Kunszentmiklóson, egy nem messzi eső szép és nagy községben fejeztem be, a hol a kerület superintendense, a magyar kálvinista püspök igazi típusa: Baksay Sándor lakik. Sohasem hagyta el Magyarország határát. De van egy egész könyvtárra való franczia könyve, melyek becsületére válnának nem egy franczia lelkipásztornak. Baksay Magyarország legnagyobb hel­iénistáinak egyike. Egy irodalmi társaság őt bízta meg Homeros versben való lefordításával. Végül a legjobb magyar írók egyike. Könyv nélkül tudja egész Bibliáját és egész zsoltáros könyvét. Különben, kell-e hozzá­tennem : erős kálvinista. Fordította: Korbai Pál. BELFÖLD. A kultuszvita a képviselőházban. A vallás- és közoktatásügyi kérdések tárgyalása gróf Zichy János miniszter bevezető nagy beszéde után még mindig folyik a képviselőházban. A vitában minden párt részt vesz, csak az a kár, hogy nem annyira nagy­szabású kultúrkérdések körül folyik a harcz, hanem se­kélyes felekezeti villongásokkal telik az idő. S ha ennek semmi haszna sincs, viharjelzőiil mégis nagyon alkalmas. Ezek az előcsatározások már sejtetik a küzdelmet, a nagy kulturharczot, mely, úgy látszik, nemsokára Ma­gyarországon is elkövetkezik. A döntő küzdelem a kleri­kalizmus és szabadgondolkodók közt fog lefolyni. A pro­testantizmus szerepe ebben nemes és magasztos: meg­őrizni a keresztyén kultúra gazdag kincseit, s odavinni azt a harcz után a megtépett, felzaklatott lelkű magyar társadalom számára. Ez a protestantizmus hivatása Ma­gyarországon. A vallás- és közoktatásügyi tárgyalások sorát, mint említettük, gróf Zichy János nagyszabású beszéde nyi­totta meg. A beszéddel lapunk mult heti számában már foglalkoztunk. A további felszólalások során, Lévay Mi­hály kisebb jelentőségű beszéde után május 20-án első­nek Cserny Károly munkapárti szólalt fel, a ki híve a felekezeti oktatásnak, mert szerinte csak a felekezeti iskolák tudnak nagy tradicziókkal nevelni. A pornografia erős üldözését kívánja; a görög katholikus egyház szá­mára pedig magyar liturgiát kér. A harmadik egyetemet Pozsonynak szánta, Budapesten, a Lágymányoson pedig egyetemi város felállítását indítványozza. —- Utána gróf Esterházy Mihály függetlenségi beszélt, a ki, miután hangsúlyozta, hogy a kultusztárcza költségvetése milyen szűkmarkú, egyéb apróbb kérdések érintése után külö­nösen a r. katholikus autonómiát sürgette és beszéde végén határozati javaslatot nyújtott be az iránt, hogy a miniszter három hónapon belül terjessze a Ház elé az erre vonatkozó törvényjavaslatot. Bogdán Zsivko az 1848: XX. alapján a görögkeleti szerb egyház segítését sürgette. A tanítók helyzetét kétségbeejtőnek tartja. Nadámji Gyula Kossuth-párti a felekezeti békét hangoz­tatja. Protestáns létére is követeli a r. katholikus auto­nómia sürgős megvalósítását. De a protestáns egyházak kulturális törekvését is hangsúlyozza s követeli az 1848: XX. t.-cz végrehajtását, mert a kongrua sérelmes a protestáns lelkészekre nézve. Nem egyszerű költség­vetési tételben, hanem törvényben kell a kongruát biz­tosítani. De ezt meg kell adni ?z izraelitáknak is. Vi­szont azonban a nemzetiségek egyházi és iskolai törvé­nyeit állami törvények alá kell helyezni, hogy a nemzeti érdek biztosítva legyen. A néptanítók helyzetének javí­tását ő is sürgeti. Május 22-én, hétfőn, tovább folyt a vita. Elsőnek a református Szász Károly munkapárti szólalt föl. Ö a harmadik egyetem felállítását Budára tervezné, mert sze-

Next

/
Thumbnails
Contents