Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-05-28 / 22. szám

még mind ez ideig ellenszenvvel viseltetnek, szelidséggel nyerjék meg a jó ügynek. Világosítsák fel Őket azokra a pontokra vonatkozólag, melyeket az állami iskolák tankönyveiben a papok kifogásolnak és mutassák meg nekik, hogy az állam igazi tárgyilagossággal állította össze a tananyagot. A miniszteri körlevélről, melyet jó szándék sugalt, a köztársasági lapok elismerőleg nyilatkoznak és remélik, hogy ezek után kevesebben lesznek azok, a kik az állami iskolákat vallási szempontból támadják. Vallási szabadság Madagaszkárban. Escande, a madagaszkári franczia misszió elnöke hosszabb kihallgatáson volt a sziget új főkormányzójánál Piquiénél. Kérte, Escande a kormányzót, hogy helyeztesse hatályon kívül azokat a rendeleteket, melyeket elődje hozott a misszió elnyomására. Szabad legyen újra megnyitni a templomokat, melyeket az bezáratott, tovább építeni és kijavítani azokat az egyházi épületeket, melyeket eltörölni igyekezett. Szabad legyen a templomon kívül is egyesületeket alapítani ós összejöveteleket tartani és az iskolaügyet tovább fejleszteni. Piquié nagy jóindulatot tanúsít a misszió iránt és a kérések legnagyobb részét maga is indokoltnak tartja és megígérte, hogy működésével az okozott sérelmeket jóvá fogja tenni. Oroszország. lliodor barát hatalmaskodása. Iliodor, orthodox vallású szerzetes újabban egész Oroszország figyelmét magára vonta. Még csak 25 éves, fanatikus, nagyon művelt ember, elragadó ékesszólással beszél, a tömeg vakon követi; különben a népet nem zsákmányolja ki, személyét illetőleg igen szerény. Naponként rengeteg pénzösszeget juttatnak kezébe, melyet a szegények között szokott szétosztani. Húsz éves korában már a legelőkelőbb helyeken alkalmazták elöljárói, hogy védje az orthodoxiát ós hogy az önmegtagadásnak szolgáljon példányképül. A kormány maga is szívesen látta őt Szentpéterváron, Moszkvában és a vidék nagyobb városaiban. Legtöbbet mégis Zarizyában működött és itt már a tüzes vérű szónok lassanként forradalmi hangba csapott át, melynek éle a vallásfelekezeteket és a kormányt támadta. A kormányról azt hirdette a népnek, hogy az ördög lelke tartja megszállva. A szent zsinat elmozdította erről a helyről és csöndes zárdába küldte priornak, ámde innen néhány hét niulva a tilalom ellenére visszatért Zarizyába. Kijelentette a tömeg előtt, hogy ezentúl nem hajlandó a zsinatnak engedelmeskedni. A zsinat nem akarta kenyértörésre vinni a dolgot és csak azt követelte Iliodortól, hogy legalább rövid időre hagyja el kedves városát és azután újra visszatérhet. Iliodor engedett és elment egy előkelő klastromba priornak, a mely állásában különösen alkalma nyílik a róm. kath. egyház támadására. Dr. T. 1. IRODALOM. A Protestáns Szemle f. é. 5-ik füzete a következő tartalommal jelent meg: I. Czikkek : A római katholikus autonómiáról. Dr. Zsilinszky Mihály. 2. Korunk és az anyaszentegyház. Egy budapesti. 3. A nemzetközi bojkott. Dr. Buza László. II. Belföldi Szemle. A protestantizmus és a katholiczizmus szövetsége. Sebestyén Jenő. III. Külföldi szemle. Külföldi egyházi élet. p—f. IV. Irodalmi Szemle. EGYHÁZ. Lelkészválasztások. A piskói ref. gyülekezet Szabó József jászkiséri s. lelkészt, — a páczini ref. gyülekezet Csorba Ferencz bodrog-keresztud lelkészt, — a hrasztováczi ev. gyülekezet pedig Plivelits Fülöp ottani adminisztrátort választotta meg lelkipásztorának. Új főrendiházi tag. Véssey Sándor a dunántúli ev. egyházkerület felügyelője a főrendiház igazoló bizottságának határozata folytán a főrendiház tagjává lett. Az új főrend további munkásságára Isten áldását kérjük s őt ez alkalomból a legszívélyesebben üdvözöljük. A tiszántúli ref. püspökválasztás dolga immár eldöntöttnek tekinthető. Azonkívül ugyanis, hogy az egyházkerületi értekezlet mintegy „hivatalosan" is dr. Baltazár Dezső mellett foglalt állást s 324 lelkész és 245 világi egyén jelentette be csatlakozását, dr. Baltazár Dezső óriási többséggel való megválasztása most már bizonyosra vehető, annál is inkább, mert az ellenjelöltek egymásután vonulnak vissza a küzdelem színteréről. így Dicsöfi József egyh. kerületi főjegyző már kijelentette, hogy jelöltséget nem vállal; Sulyok István bihari esperes hasonlóképen nyilatkozott. Egyedül Szabolcska Mihály maradt még meg, a hatalmas békés-bánáti egyházmegyére támaszkodva. Június 20-án majd hivatalosan is közhírré tétetik, a mi már most is bizonyosra vehető, hogy dr. Baltazár Dezső lett a tiszántúli ref. egyházkerület új püspöke. A tiszáninneni egyházkerület tavaszi közgyűlése május 16—17-én folyt le Miskolozon, mely alkalommal úgy Fejes István püspök, mint Dókus Ernő főgondnok első ízben foglalták el az elnöki széket. A közgyűlés üdvözölte Geduly Henrik ág. ev. püspököt. Konventi rendes lelkészi taggá megválasztotta Kérészy Barnát; a Fejes István püspökké választása által megürült többrendbeli tisztségekre szavazást rendelt el; az énekügyibizottság elnökévé megválasztotta Radácsi Györgyöt. Püspöki titkárrá megválasztották Lengyel Istvánt, a ki helyettes minőségben eddig közmegelégedésre vezette a titkári teendőket. Ugyanekkor fizetését is rendezték. Marton János, az egyháztörténelem rendkívüli tanára a sárospataki theol. akadémián, magántanári oklevelének bemutatása után, az igazgató tanács javaslatára rendes tanárrá választatott. A közgyűlés ezenkívül még nagyszámú kisebb jelentőségű kérdést és néhány fegyelmi ügyet intézett el. A tiszántúli ref. egyházkerület tavaszi közgyűléséről lapunk mult heti számában már közöltünk rövid tudósítást, most kiegészítjük gróf Dégenfeld József két értékes kijelentésével, melyet a közgyűlést megnyitó beszédében tett. Egyfelől ugyanis indítványozta azt, hogy az őszi egyházkerületi közgyűlés a Kálvineum megvalósítása fölött való örömének kifejezéséül 40—50,000 koronát szavazzon meg a nemes czélra. Rendkívül nagy jelentőségű volt továbbá a főgondnok részéről annak hangoztatása, hogy mily fontos dolog lenne egy diako-