Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-05-07 / 19. szám

költségvetése terjesztetett elő. Szintén Mády Lajos elő­adásában került elfogadásra a konventi előadó jelentése a Ráday-könyvtárban elhelyezett konventi iratok ügyé­ben. Az iratok leltár mellett való átadását, illetőleg át­vételét határozta el a konvent. Az egyházi nyomtatványok egységes előállításának intézésére ad hoc-bizottságot küldött ki, mely Antal Gábor elnöklete alatt Révész Kálmán, Mády Lajos, Széli Kálmán és Péter Károly tagokból áll. A fegyenczek lelki gondozása tárgyában tett egyházkerületi felterjesztéseket tudomásul vette, az erdélyi egyházkerület javaslatát elfogadta a konvent s a fegyházi lelkészek hivatalos levelezésének viteldíjmen­tessége dolgában felír a kereskedelmi minisztériumhoz. A vegyesházasságokra vonatkozó konventi szabály­rendeletet változatlanul elfogadta négy egyházkerület, egy pedig változtatással. Kettő már végre is hajtotta. A konvent a többieket is felszólítja a szabályrendelet végrehajtására. Az egyetemes névtár ügye számos fel­szólalást idézett elő. Antal Gábor és Degenfeld József elnökökön kívül Dókus Ernő, Fejes István, Nagy Károly, Révész Kálmán, Radácsi György, ifj. Péter Károly és L. Nagy Lajos felszólalásai, pótló-, illetőleg ellenindít­ványai után azt határozta a konvent, hogy a f. évre szóló, nem teljesen megfelelő név- és tárgymutatóval ellátandó névtárt a Hegedűs és Sándor czég által ki­adatja. A konventnek 150 példányban szolgáltatandó be. Az ára csak 3 korona marad. Ezt a névtárt véleménye­zés véget leteszi az egyházkerületekhez s azoknak fel­érkezendő véleménye alapján határoz a névtárnak jövőre való kiadásáról. Azután a községek egyházhatósági beosztására és elnevezésére vonatkozó jelentés adatott elő. A tiszáninneni egyházkerületnek a lelkészek vasúti jegy-kedvezménye ügyében hozott határozatát pártolólag felterjesztik a minisztériumhoz. A liturgiái albizottság napidíj és utiszámlája kérdése körül szintén elvi és gyakorlati jelentőségű vita támadt, melyben Nagy Károly, György Endre, L. Nagy Lajos, Baksa Lajos, Antal Gábor és Degenfeld József elnökök vettek részt. Végül a bizott­ság javaslata fogadtatott el, Nagy Károly és Antal Gábor pótló indítványaival együtt. E szerint a liturgiái albizott­ság s minden hasonló természetű bizottság számláját az orsz. közalapból előlegezi a konvent az elnökség látta­mozása mellett s megfelelő kulcs szerint szedi be a kerületektől; egyszersmind a konventi elnökséget meg­bízzák napidíj és utazási költség-szabályzat kidolgozásá­val és beterjesztésével. Hamar István theol. tanárnak, a P. E. I. L. szer­kesztőjének beadványát a vegyesházasságokról stb. az orsz. statisztikai hivatal által községenként készítendő s közzéteendő kimutatások iránt György Endre felszólalása után mellőzték. — A Bethlen Gábor Körnek a Bethlen­napi perselypénz engedélyezése tárgyában tett kérelmét, mivel az nem tartozik a konvent hatáskörébe, nem tel­jesíthette s a világi elnöknek ily értelmű intézkedését tudomásul vette s a más uton való támogatást ajánlotta. Benedek Zsolt a külmissziói bizottságnak az amerikai ós a romániai egyházakra vonatkozó pótló jelentéseit olvasta föl. Baksa Lajos előterjesztésére végül elfogadtatott a közalapvégrehajtó-bizottságnak az a javaslata, melynek értelmében a konvent a Lorántffy Zsnzsánna és a Fila­delfia-Egyletek diakonissza-intézetének támogatására két­kétezer koronát ad, valamint a debreczeni egyház­nak is, amennyiben diakonissza-intézménye ténylegesen működik. Dr. Antal Gábor hálaadó és áldáskérő imád­ságával s az elnökségnek Fejes István püspök által kifejezett köszönet után a konvent négy napos ülése szombaton dél tájban véget ért. Referens. KÜLFÖLD. Svájcz. Mozgó imaház. Ullern svájczi lelkészt meghívták, hogy Francziaország hegyi lakóinak hirdesse az evan­géliumot. A magaslatokon nem igen találni kellő nagy­ságú és alkalmas termet a hívek befogadására. Ullern fölállítható és lebontható sátrakkal próbálkozott először, de ezekkel csak a melegebb időjáráskor boldogult, mert fűteni nem lehetett. Most egy ügyes, fiatal mérnökkel kerekeken nyugvó imaházat, jobban mondva: imatermet készíttetett. Lovak húzzák egyik helyről a másikra. Jól szellőztethető, világos, van benne negyven kisebb fajta pad, egyszerre mintegy 120 személy foglalhat helyet. Azonkívül van benne még egy harmónium, egy könyv­szekrény és két összehajtható ágy az evangéliumhirdetők részére. A mozgó imaházat először Bern városában vették igénybe a hívek húsvét második napján. Innen egyenest a franczia határ felé vette útját, hogy a magas, nehezen hozzáférhető hegyek lakóinak szolgáljon ezentúl. Különös liga. Némely genfi újság már régebb idő óta erősen támadja czikkeiben az erkölcsi tisztaságot és a józanságot védő és terjesztő egyesületeket. Ezen egye­sületek vezető embereiről és buzgó tagjairól azt állítják, hogy visszamaradottak, nem értik a modern időket és azoknak szellemét. Nagyhangú írásaikkal gúnyolják a pietistáknak nevezett tagokat és felszólítják a népet, hogy ne tűrje őket és indítsanak ellenmozgalmat. Genf városában manapság is akadnak úgynevezett libertinu­sok, szabadosok, akár csak Kálvin János idejében. Ezek a szabadosok a város egyik kávéházában már ismételt ízben gyűléseket tartottak, hogy ligát alapítsanak azok ellen, a kik az erkölcstelen laktanyákat, játéktermeket, az abszint-italt, az éjjeli mulató kávéházakat, erkölcs­telen mutatványokat és színpadokat, a szennyirodalmat üldözik. Mozgalmuk iránt főképen az által akarnak ér­deklődést kelteni, hogy a pietistákat az iparosok, vállal­kozók és kereskedők ellenségeinek tüntetik fel, a kik kenyérkeresetükben őket megrövidítik. Olaszország. Nagyfokú felekezeti türelmetlenség. A „ UEglise libreu írja, hogy Délolaszország Bisaccia nevű városában a róm. katholikus hívek az evangélikusokhoz nem akar­ják beereszteni a prédikátorokat. Különösen a papok izgatják fel a népet és a helyi hatóság szintén a papok kezére játszik. Egy ízben pl. Stuart és Sealera hittérítők igyekeztek a városba és megelőzőleg az avellinoi pre­fekturán kérdezősködtek a bisaccia-i viszonyoknál A pre­fektus megnyugtatta őket és biztosította, hogy semmi bántódásuk se fog esni, csak menjenek bátran híveik körébe. Ámde a mint beértek a városba, a tömeg dühö­sen, szitkozódva fogadta őket, majd kövekkel dobálta és kergette a védtelen férfiakat. Beverték az evangélikus imaház minden ablakát. Végre a katonaságnak kellett

Next

/
Thumbnails
Contents