Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-05-07 / 19. szám

f EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő: Előfizetési ára: Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, Szerkesztőség és kiadóhivatal : HAMAR ISTVÁN. negyedévre : 4 kor. 50 fillér IX. ker., Kálvin-tér 7. sz„ a hová Főmunkatársak: Hirdetési díjak : a kéziratok, előfizetési és hirdetési Hirdetési díjak : díjak stb. küldendők. Dr. Kováts István. — Veress Jenő. Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolezad oldal 5 K, TARTALOM. Az Élet Könyvéből: Az örök élet. Keresztesi Samu. — Vezérczikk : A buddhizmus kapuinkon belül! V. J. — Krónika: „Egy fiatal íróról" s egy nem fiatal hibáról. (V.) — Iskolaügy: A vallástanítás kérdéséhez. Elekes Imre. — Belföld: A Presbiteri Szövetség magyarországi gyűlése. Dr. K. I. — Az énekeskönyv revíziójáról. Losonczi Lajos. — A ref. egyetemes konvent ülései. Referens. — Külföld: Svájcz, Olaszország, Nagybritannia, Dánia, Amerika, Örményország. Dr. T. I. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Különfélék. — Pályázat. — Hirdetések. Az Élet Könyvéből. Az örök élet. „Ez az örökélet, hogy téged egyedül ismerjenek lenni igaz Istennek és a kit elbocsátottál, a Jézus Krisztust." János ev. 17.3

. A teremtés koronája, az istenképre büszke ember szereti az életet. Azt az életet, a mely közfelfogás szerint a jónak ós rossznak, az édesnek és keserűnek, az örömnek és ürömnek, a reménységnek és csalódásnak, a felemeltetésnek és bukásnak, a dicsőségnek és gyalázatnak, a szeretetnek és gyűlöletnek, a boldogságnak és boldogtalanságnak, az üdvösségnek és kárhozatnak vegyülóke. De az ember nem elégszik meg a földön folyó élettel. Lelkében ott él a kínzó, gyötrő s mégis boldogító epekedés az örök élet után. Az emberek nagy tömege azonban nem tudja, hogy mi az igazi élet, s még kevósbbé azt, hogy az örökélet nem csupán a sirontúli élet reménysége, hanem a földön, a testben eltöltött életnek folyománya, következménye. A földi élet: vagy élet, vagy halál, s az örökélet is: vagy örökélet, vagy örökhalál. Orökólete tehát csak annak lesz, a ki már e földi életben is igaz, Istennek tetsző életet él. Ilyen élete pedig csak az Istent és Krisztust ismerő, Istenben és Krisztusban élő embernek van; mert az az örökélet^ hogy Istent egyedül ismerjük lenni igaz Istennek és a kit elbocsátott, a Jézus Krisztust. Ez az ismeret természetesen földi életünkre vonatkozik. Itt kell megismernünk Istent, a ki nem csupán a Garizim hegyén, nem is csak a jeruzsálemi templomban székel, hanem lelkével betölti az egész világot, mely egy „legyen" szavára állott elő, s a kit csak a lélekben és igazságban imádkozó lélek találhat meg. Itt kell megismernünk Őt, mint mindentudót, a ki belát szívünkbe, tudja gondolatainkat, ismeri érzelmeinket ; a ki átöleli a multat és jövőt, melynek minden pillanata kezéből pattan ki, s hozza reánk az életnek leverő és felemelő nagy változásait. Meg kell ismernünk Öt, mint végtelent, a ki minden okozatnak oka, a kinél feljebb az egetverő elmék sem emelkedhetnek, a kiben a véges gondolatok megütköznek, tovább repülni nem képesek. Meg kell ismernünk, mint egyedül szentet, a ki tisztaságában oly ragyogó, hogy ha bűnös testünk szemeivel bele akarunk pillantani, szemünk fénye elvész s kábultan, megszégyenülve hullunk vissza a porba, honnan vizsgálni és bírálni merészlénk. Megismernünk, mint szeretetet, ki lelkének melegével von be, ha hozzá vágyakozunk, — a ki meggyógyítja minden sebünket, a ki irgalommal tekint reánk és felemel, ha tiszta szívvel várjuk lelkünkbe szállását. Megismernünk, mint igazságos és kegyelmes bírót, a ki nem azt nézi, mint a világ, hogy mik voltunk, hanem hogy mik vagyunk, s ha éltünk Yele összeforr, érezzük, hogy élünk, hogy az örökélet már a földön a miénk lett. De meg kell ismernünk azt is, a kit az Isten elbocsátott, a Krisztust, a ki testet öltve magára, földre szállt, emberré lett, mint az Atya ígéreteinek, a próféták reményeinek és váradalmainak megvalósulása, hogy megváltónk, Üdvözítőnk legyen. Ismerjük meg Öt, mint jó pásztort, a ki életét adta értem, érted és mindnyájunkért, hogy az Ö halálából életet nyerjünk; mint az élet hatalmas királyát, kinek szavára a halottak is megelevenednek ; mint hatalmas istenembert, a ki jár a vizeknek színén, a ki egyetlen szavával megszünteti a tenger háborgását, a szél üvöltését, a kihez ha az élet viharai közül folyamodol, ha hozzá segélyért kiáltasz: égő szeretetének palástjával betakar, s megvédelmez minden háborúságodban. Ismerjük meg Öt, halljuk meg szavát, kövessük tanácsát, midőn nyugalomra, boldogságra hívogat, s