Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-03-19 / 12. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 191 esperessé, dr. Burián József rózsahegyi orvost pedig egyházmegyei felügyelővé választották. Templomavatás Nyitrán. A nyitrai reí. templom felavatása f. hó 12-én ment végbe nagy ünnepség kere­tében. Az ünnepen résztvett dr. Antal Gábor dunán­túli püspök és Tisza István gróf főgondnok is. A főgond­nokot számos képviselő kísérte és útközben is és Nyitrán is nagy lelkesedéssel fogadták. Itt Tóth Lajos polgár­mesterrel az élén nagyszámú közönség fogadta Tisza grófot, ki válaszában, valamint a közebéden mondott beszédében a felekezeti és nemzetiségi különbségek felett álló testvériességet hangsúlyozta és a pozitív alapon álló egyházakat a materiálista és istentagadó korszellem elleni küzdelembe való egyesülésre hívta fel. A korszel­lemet szolgáló, illetve csináló napisajtó élesen megtá­madta gróf Tiszát nyitrai beszédeiért. Pedig hát Tiszá­nak nagyon igaza van. Egyben téved talán, és ez az, hogy a két kar: a római katholiczizmus és a protestántiz­mus egyetértő küzdelemre egyesülhetne. Ahoz nem az a szellem kellene, a mely ma a restaurácziót hirdető róm. katholiczizmus vezetőit eltölti! A budapesti új ref. templom. A budapesti ref. egyház tanácsa f. hó 11-én Kovácsy Sándor főgondnok elnöklésével tartott ülésen a városligeti fasorban építendő (VI—VII. ker.) új templom terveit és költségvetését tár­gyalta s egyhangúlag elfogadta. Arkay Aladár műépítészt a tervek készítőjét megbízta a kivitellel is. Az építész a napokban már be is nyújtja a terveket jóváhagyás végett a főváros tanácsához, mint építési hatósághoz. Az építkezés költségeiből a lelkészi lakásra és a hiva­talos helyiségekre eső részt, 78 ezer koronát, az egyház­tanács az egyház terhére vett át, az előirányzattal szemben így is fenmaradó 28 ezer korona hiánynak a fedezésére pedig elvárja az egyháztagok áldozatkészsé­gét s reméli az összegnek ez úton való előteremtését. Az ülés végén Kovács Emil lelkész az egyháztanács ál­dozatkészségeért mondott köszönetet, az elnök pedig a templomépítő-bizottság buzgolkodásáról emlékezett meg elismeréssel. A Kálvin-szobor ügye. A debreczeni Kálvin-szobor­tigy végrehajtó-bizottsága a mult hónapban Domahidy Elemér elnöklete alatt gyűlést tartott. Az elnök kegye­lettel emlékezett meg a bizottság elhunyt tagjairól, Komlóssy Arthurról, Oláh Károlyról és Harcsa Jánosról, a bizottság fáradhatatlan előadójáról. IJj előadóul felkérte Mitrovits Gyula akad. tanárt. Az előadó jelentést tett az iratok átvételéről és a szobor-alap állásairól. Eszerint a debreczeni egyháztanács által megszavazott s hétévi részletben törlesztendő 3500 és tiszántúli egyházkerület által felajánlottt háromezer koronával együtt mintegy 30 ezer koronára tehető a Kálvin-szoboralap. Ebben benne van a Méliusz-szoborra gyűlt összeg is, mivel ezt a Kálvin-szobor mellékalakjául tervezik. Tisztán a Kálvin-szoborra való gyűjtés eredménye 9574 korona 19 fillér, a mely összeget az egyházkerületi pénztár kezeli. A bizottság felkérte a jelenlevő Erőss Lajos püs­pököt, hogy hívja fel a kerületbeli lelkészeket a kint levő győjtőivek beküldésére, illetőleg a gyűjtés hathatós folytatására és befejezésére. A debreczeni egyházat is felkérte a bizottság, hogy értesítse azáltal a tervezett há­zanként való gyűjtés megkezdéséről, mert annak a sikere érdekében a város társasköreiben előadásokat kíván tar­tani a közönség tájékoztatására. Folytatólagosan a többi ref. egyházkerületeket is fel akarja kérni a bizottság, a mozgalomhoz való csatlakozásra, hogy az ország kálvi­nista kereeztyéneinek közös erejéből a reformáczió négy­százados emlékünnepére, 1917-re állhasson a Kálvin­szobor a debreczeni nagytemplom tövében. — Mi a nemes ügyet nagyrabecsiiljiík; mindamellett azt gondol­juk, hogy Kálvinnak s a refornjácziónak emlékét a szo­bornál méltóbb alakban is meg lehetne örökíteni. Királyi kitüntetés. Dr. Vámossy Károlyt, a buda­pesti ref. egyház algondnokát, a közügyek terén szer­zett érdemei jutalmául a király udvari tanácsosi czíin­mel tüntette ki. A kitüntetés egy valóban érdemes férfiút ért Szívből kívánjuk, hogy sok-sok éven át viselje mél­tóságát lelke és teste teljes erejében! Aranykönyv. Horváth Lajos, volt országgyűlési képviselő, a ki a napokban hunyt el Miskolczon. mintegy 800,000 koronát kitevő vagyonából 260,000 koronát hagyott jótékony czélokra. A miskolczi református főgimnáziumnak 60,000 koronát, az avasi ősi református templom stílszerű rendezésére 50,000 koronát, a tiszán­inneni református felsőbb leányiskola részére 12,000 koronát hagyott. Ezenkívül több alapítványt tett refor­mátus czélokra. Székács-szobor Orosházán. Székács Józsefnek, a nagynevű ev. püspöknek, Lapunk egyik megalapítójának s buzgó munkatársának szülőhelyén Orosházán Kovács Andor ottani ev. lelkész kezdeményezésére lelkes moz­galom indult meg, melynek czélja az, hogy az egyet, evang. gyámintézet 50 éves jubileuma alkalmából, az intézet megalkotójának, Székács Józsefnek szobrot emel­jenek Orosházán. Kovács Andor ev. lelkész lelkes fel­hívására meg is alakult egy bizottság, mely a szobor felállításának költségeit társadalmi úton reméli össze­hozni. — Mi a magunk részéről csak helyeselni tudjuk, ha Székács emlékét az ev. egyház meg akarja örökíteni. De mint más alkalommal, úgy itt is hangsúlyozzuk, hogy a szoborállítás eszméjét szerencsétlen gondolatnak tart­juk s meg vagyunk róla győződve, hogy maga Székács, a gyakorlati életnek e nagy embere tiltakoznék ez ellen leginkább s valószínűleg ilyenformán szólana: „Hagy­játok csak azt a szobrot, atyámfiai ! Helyette abból a drága pénzből tegyetek inkább valami alapítványt. Vagy küldjetek évenként egy-két theologust, tanítót vagy pa­pot külfödre.. . vagy tartsatok el néhány árvát, vagy a kórházban néhány beteget... csak szobrot ne, a mikor még oly nagy a szükség mindenben mindenfelé...!" Hollandia a portugál beözönlés ellen. Hollandia protestáns köreiben nagy a fölháborodás a Portugáliából elűzött jezsuiták beözönlése ellen. Az evangélikus szö­vetség és számos protestáns egyesület egy sok ezer alá­írással ellátott feliratot intézett a királynéhoz, a melyben arra kérik őt, hogy tiltsa meg a Hollandiába érkező je­zsuiták letelepülését, mint a hogy Spanyolország, Portu­gália, Brazília és Francziaország megtiltották, mert ez a beözönlés megbontja a felekezeti békét, a kincstárt pedig a holtkéz javára megkárosítja. Az antimodernista eskü kérdése még mindig for­rongásban tartja a kedélyeket — Németországban. Foly­ton akad egy-két bátrabb pápista theológus, a ki szembe mer szállni a pápai rendelkezéssel. így például újabban Döring tanár, a ki a konstanczi gimnáziumon tanított, vonakodott az antimodernista esküt letenni. Fölöttes egyházi hatósága emiatt megtiltotta neki, hogy tovább tanítson. A badeni kormány azonban kijelentette, hogy megrendszabályozott tisztviselőjét meg fogja védelmezni. Az ügy további fejleményeit érdeklődéssel várjuk. — Érdekes különben az a levél is, melyet az Osservatore Romano szerint a pápa Fischer kölni érsekhez intézett. Ebben a levélben a pápa kijelenti, hogy az állami egye­temek theológiai tanárai fel vannak ugyan mentve a modernista eskü letevése alól, azonban erkölcsi köteles-

Next

/
Thumbnails
Contents