Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-02-26 / 9. szám

szor bejárta már a földet és mindent megfigyelt. Keleten határozottan Japán ragadta magához a hatalmat, erősen mozgolódik most Kina és India. Francziaország. Református egyházak statisztikája. A „Témoignage" cz. lap értesítése szerint jelenleg 654 református egyház van Francziaorszagban. Ezek közül 25 teljesen független egyház, a kik ugyanis a külső istentisztelet dolgában nem fogadnak el közös megállapításokat. A többi 629 egyház három csoportra oszlik: 1. az evangélikus református egyházak nemzeti egyesületére (X' Union nationale cles Eglises réformées évangéliques), melyhez 439 hitközség tartozik; 2. az egyesült református egyházak egyesületére (UUnion des Eglises réformées unies), melyhez 105 csatlakozik, ez az úgynevezett liberális párt; 3. a református egyházak nemzeti egyesületére (UUnion nationale des Eglises réformées), mely összesen 85 egyházat számít. Ez az úgynevezett Jarnac-csoport. A püspök háztartásaA szeparáczió óta a franczia róm. kath. papság sorsa valóban nem irigylésre méltó. Az állam — mint tudjuk — megvonta anyagi segítségét. Valamennyi egyházmegye közül talán a legszegényebb a dignei egyházmegye. Castellan püspök már gyűjtést indított papsága számára az egyházmegye területén, sőt a szomszédos megyékben is, hogy papjai sorsán némileg segítsen. Sok község radikális elöljárósága ezt írta vissza a püspöknek, hogy elsősorban ő járuljon hozzá az alamizsnálkodáshoz. Erre Castellan püspök a többek közt ezeket írta vissza: „Honnan adjak? Tehetem-e még egyszerűbbé háztartásomat? Még inast se tarthatok, se fogatot, — ezt mindenki tudja Digneben. Csak egy szolgálóm van, a kinek tavaly ötven évi hű szoigálásáért érdemjelet adott a kormány. 0 vezeti háztartásomat. 0 foltozgatja ruháimat. Háztartásomra évenkint csak 600 frankot költök, hozzá még vendégek is megfordulnak nálam. Hát ezt az urak talán soknak találják? A vonaton mindig másodosztályon utazom és ha leszállok valamely városban, omnibuszon megyek, nem fiákeren." Olaszország. A pápai székhely megváltoztatása. Néhány héttel ezelőtt a párisi „Gil Blas" azt a hírt kürtölte világgá, hogy a pápa el szándékozik hagyni Rómát és Lourdesban akar letelepedni. A lap tudósítója most még a német császárt is belekeveri a kérdésbe. Azt mondja, hogy II. Vilmos nagyon érdeklődik a pápai székhely esetleges megváltoztatása iránt. A császár a napokban Németország két legkiválóbb róm. kath. férfiával értekezett, a kik január havában Rómában tartózkodtak. Ezeknek azt mondotta a császár, hogy ha a pápa el akarja hagyni Rómát, akkor Európában legalkalmasabb helye Elszász-Lotharingiában volna. Nagyon örülne II. Vilmos, ha X. Pius Strassburgba tenné át székhelyét. Itt kisebb terjedelmű világi birtokot is szerezhetne magának, a melyen világraszóló magas hivatalát jobban gyakorolhatná. Elszász-Lotharingia lakosai nagyon vallásosak és kiválólag ragaszkodnak a pápasághoz. Rendkívül örülnének a pápa jelenlétének és politikailag is jobban lecsendesülnének. Francziaországtól való elszakadásuk óta ugyanis folyton elégedetlenkednek. Maga Németország is örvendene, melynek róni. kath. hívei ma is erős támaszai a szentszéknek és azok lennének a jövőben is. Továbbá a pápai székhely ezáltal földrajzilag Európa középpontjára kerülne, honnan az egyházkormányzás is nagyobb egyensúlyban történnék. A Vatikán és az uralkodók látogatásai Rómában. Az egyesült Olaszország az idén ünnepli egyesülésének ötvenedik évfordulóját. Erre az alkalomra Európa fejedelmei majd ellátogatnak Rómába. A protestáns uralkodóktól nem várja el a Vatikán, hogy nála tisztelegjenek, de igenis elvárja ezt a róm. kath. uralkodóktól, sőt azt sürgeti, hogy előbb ott jelenjenek meg, vagy csak a Vatikánt keressék föl és a Kvirinált kerüljék. Németországban most azt feszegetik a lapok, vájjon el megy-e II. Vilmos Rómába a pápára való tekintettel. A „Kölnische Zeitung" azt írja, hogy a császár okvetetlenül elmegy az örök városba, mert a vatikáni körök ő tőle, mint protestáns fejedelemtől nem követelhetik a látogatást. Máskép áll a dolog például Ferdinánddal, Bulgária királyával, a ki róm. kath. valláson van. Ferdinándot már kisebb kiközösítéssel sújtotta a pápa azért, mert trónörökös fiát a görög-keleti vallásra kereszteltette meg. A lapok azt híresztelik, hogy Ferdinánd nem akar elmenni a római ünnepségekre, mert attól tart, hogy nagyobb kiközösítés is érheti, ha a Vatikán érzékenységét megsérti. Más újságok azonban nem ezt hozzák fel okul esetleges elmaradásának, hanem azt, hogy a bolgár király feszült viszonyba került a német császárral és Ferencz Ferdinánd trónörökössel és a Kvirinál azt követeli tőle, hogy előbb rendezze ügyét a berlini és a bécsi udvarral. Valdensek evangélizácziója. A valdensek azt vallják magukról, hogy Olaszország evangelizácziója az ő kezükbe van letéve. Már 1870 előtt, Itália egyesülése előtt megkezdették nemes munkájukat az ország északi részein, honnan lefelé haladtak egész Szicziliáig. Még theológiájukat is áthozták Francziaországból Flórencz városába. Jelenleg 130—140 lelkes valdens működik az országban egyházközségekben és misszióállomásokon. Ezek az egyházak nagy lelkesedéssel készülnek részt venni Olaszország ezidei ötvenéves jubileumán. Ok a politikai szabadságnál még szebb, fenségesebb szabadságról prédikálnak : az evangéliumi szabadságról az Isten országában. Nemeto rszág. Az oberammergau-i passzió-játék jövedelme. A paszsziójáték tavaly belépődíjakból, fényképekből és szövegkönyvekből 1.700,000 márkát vett be. A tiszta jövedelem : 1.396,000 márka. Ebből az összegből 766,000 márkát 865 közreműködő személy között osztottak szét.