Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-12-25 / 52. szám

a kegyességre nézve: rögtön, Isten előtt nyilvánítjuk ki, hogy mi sem törődünk tovább az egyház organizácziójával és a dogmákkal, hogy olyanok lesznek azok reánk nézve, mintha nem is léteznének. Kétségkívül tévedhetünk s csalódásban is ringathatjuk magunkat! De ha csakugyanjóhiszemülegjárunk el, kitartásunk, a mellyel hitbeli meggyőződésünket és egyházunk szervezetét akarjuk megőrizni avagy helyreállítani, hogy azzal kegyességét is megtartsuk és megújítsuk : igazolást nyer. Ez a kegyesség a mi igazolásunk. De nehogy megttéltetésünk legyen ! És ez lesz az utolsó szó, a melyet itt mindenikünknek ünnepélyesen a lelkére akarok kötni. Igen. nekünk ezzel számolnunk kell. Erősen keli állanunk a mellett, hogy a hit és a szervezet az a gyökér és törzs, a melyeknek gyümölcse a kegyesség, — hogy jogunk legyen egyfelől azt mondani: a csodálatra méltó kegyesség igazolja annak az egyháznak tanait és szervezetét, a mely azt életre hozza. De másfelől jogot adunk a világnak arra is, hogy azt mondhassa: a ki nem elégítő kegyesség megítéltetését jelenti azon egyház tanainak és szervezetének, a mely azzal megelégszik ! Hogy áll tehát már most a mi kegyességünk dolga? Mi tiltakozunk azok ellen, a kik egyházunk szervezetét akarják megváltoztatni. De vissza tudunk-e vágni ezzel az egyetlen döntő czáfolattal: íme a kegyesség, a mely virágzik e szervezet keretében ! Mi tiltakozunk azok ellen, a kik hitvallásunkat revideálni akarják. De vájjon vissza tudjuk-e őket verni az egyetlen döntő czáfolattal: íme azoknak a kegyessége, a kik hozzá ragaszkodnak? Ez a sötét pont. De van még több is ! És néha, mikor figyelmesen vizsgáljuk a láthatárt, önkéntelenül is felvetődik bennünk a kérdés: ki fog mégis néhány év múlva abban az épületben laljni, a melyet mi oly sok fáradság, néha oly sok gúny árán fölépítünk ? íme itt a legsötétebb pont! Aggasztóak azok a czikkek, melyek lapjainkban, folyóiratainkban megjelennek. De még aggasztóbbak kegyességünk hiányai! Elszomorítók a nehézségek, melyek lelkünket nyomják s a hittől való eltántorodás, mely oly gyakran előfordul. De még elszomorítóbb kegyességünk válságos helyzete, a mely nem képes a szomorúságot sugaraival felvidítani s a hithez való hűtlenséget vonzóerejével megszüntetni. A veszély, a nagy veszedelem, mely hitvallásunkat s egyházszervezetünket fenyegeti, önmagunkban rejlik. Testvéreim, ennek a felelősségnek fájó érzetében, jertek, imádkozzunk együtt! Oh Isten, add meg nekünk, hogy a Te akaratodat cselekedjük, hogy a világ látva a mi kegyességünket, tudja meg, hogy a mi hitünk nem tőlünk vagyon, hanem Tőled és Attól, a kit Te elküldöttél. Amen. KÖNYVISMERTETÉS. Bibliai füzetek. A német theol. irodalom igen gazdag a legkülönfélébb irodalmi termékekben. Újabban a népszerű irodalmat is felkarolták. Addig a theologia művelői előkelően elzárkóztak a laikus olvasóközönségtől, csak tudományos műveket adtak ki. De mostanában főleg az úgynevezett liberális theológia hívei erős mozgalmat indítottak tudományuk népszerűsítésére. Kétségtelen, hogy ez az eljárás, főleg eme theologiai irány részéről visszaélésre is adhatott alkalmat, a mennyiben sok igen vitás kérdést és föltevést vetett a laikus olvasóközönség elé és azokat úgy állította oda, mint a tudomány bizonyos eredményét. Épen azért nem maradhatott az úgynevezett pozitiv theológia sem tétlen ; ennek a hívei is kiléptek addigi tartózkodó helyzetükből és odalépnek a művelt olvasó elé, hogy felvilágosítsák a dolgok valódi állásáról, arról, hogy mi a tudomány mai álláspontján igazán bizonyos eredmény és mi csak egyesek egyéni nézete, föltevése. Eme czél szolgálatában állanak a „Biblische Zeit- und Streitfragen" cz. füzetek, melyeket magyarul röviden „bibliai füzeteknek" akarunk nevezni. Évente egy-egy 12 füzetből álló sorozat szokott belőlük megjelenni. A ki egy egész sorozatra előfizet, megkapja a 12 füzettel 4"80 márkával = 5'76 koronáért, míg egyes füzetek ára drágább szokott lenni. Előttünk most a 4. sorozat 10—12. és az 5. sorozat 1 —10. füzete fekszik. Hogy a szíves olvasónak képe legyen ezeknek a füzeteknek gazdag, változatos és érdekes tartalmáról, egyházias szelleméről, röviden ismertetjük a fenti füzeteket. A 4. sorozat 10. füzetében Griyensohn dorpati tanár szól a testről és a lélekről. Ismerteti a testi és lelki élet szoros összefüggését magyarázó lélektani irányokat, a dualisztikus és a monisztikus elméleteket, rajzolja mindegyiknek nehézségeit, hogy aztán kimutassa, hogy a keresztyén hit mindegyikkel megférhet. A 11. füzetben Hunzinyer erlangeni tanár a Tröltsch-kezdeinényezte legújabb, úgynevezett vallástörténeti módszerről akarja kimutatni, hogy az nemcsak természetfölötti keresztyén, hanem minden vallásnak végét jelentené és hívei is csak úgy kerülik el ezt a következtetést, hogy következetlenül alkalmazzák. Végül a 12. füzetben állást foglal egy volt tébolydai lelkész, Werner H. azokkal az újabb kísérletekkel szemben, melyek Jézust lelki betegnek, eksztatikusnak vagy rajongónak akarják feltűntetni, csakhogy istenfiúi fenségéről való öntudatát megmagyarázhassák a nélkül, hogy azt igaznak kellene elismerniük. Látjuk tehát, hogy a 4. sorozat csupa korszerű, égető kérdést tárgyal. Az 5. sorozat is érdekes kérdések fejtegetését hozza. Az 1. füzetben Arnold breslaui tanár történeti alapon állást foglal a közösség kérdésében („Gemeinschaft der Heiligen und Heiligungsgemeinschaften"). A 2. és 3. füzetben Sellin rostocki tanár foglalkozik az izráeli messiási várakozásokkal, vagyis azzal a kérdéssel, melyet eddig a messiási jövendölések neve alatt tárgyaltak. Igen szépen mutatja e várakozás régi eredetét, átalakulását, míg végre a Krisztusban megvalósult. A 4. füzetben Preuss az antikrisztus képzetét rajzolja az Új-Szövetség alapján és röviden követi történetét későbbi fejlődésében is. Az 5. és 6. füzet Jordán erlangeni tanár tollából Jézusnak különböző jellemképeit hozza, a mint azokat az egyház és a theológia az idők folyamán megalkották. Szó van itt nemcsak Strauss mytliikus