Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-30 / 5. szám

is nagy eredményeket fog felmutatni és megtartja gyakorló lelkész korában az Edinburghban künn járt magyar theologusok iránt megmutatott jóindulatát az ezután oda kimenő magyar theologus ifjak számára is! B. P. I. RÉGISÉG. Régi históriák a csepelszigeti egyházak életéből. Közli: Pataky Dezső. (Folytatás.) „Hogy a' 10-dik pagináti elő adott Rendet megváltoztatván, a' most fenn álló Templom építésének Históriáját ós az arra tett költséget kívánom elő adni, annak oka ez: Kitsiny lévén e' Protocollum, félek, nehogy ezen fontos dolog, a' mellyért szereztetett egyenesen e' Könyv, félbe maradjon, ha más dolgoknak le írásával a' papiros elfoglaltatik. Leszsz hát a II-dik Rész. A most fennálló Templom építtetéséről, a' reá tett költségekről való számadással együtt. Ezen Templom építtetésének Históriáját maga Tiszt. Tekes István Úr egy Árkuss papiros,son írásban hagyta, inellyben meg-lehet olvasni: Mitsoda szükség kénszerítette a' Gyülekezetet ennek építésére ? Mi módon készült a' hoz a' Tiszt. Prédikátor ? Hogyan bátorította arra a' Hallgatóit? Mitsoda készségét mutatta a' Gyülekezet e' munkára? Hogyan tsinált a' T. Prédikátor ennek építésére fundust vagy költséget? Minémű Instantziával esedezett a' Felséges Királyi Hertzeg és Földes Úr előtt és mitsoda dolgokért. Ezen írását a' Tiszt Úrnak annál hűségesebben megtartottam, mennél bizonyosabb, hogy az nyerhet legtökélletesebb Authentiát, melly végre azt mint Autografumot e' Protocollumba be is teszem. Én azért ebben a:

dologban tsak azt tselekeszem, a' mi elmaradott, Tudni illik, hogy az építésnek fundusait egy Laistromba, Számadás formában bé írom. Ugy mint 1. A lakosok ajánlását és adakozását. 2. A Felséges Albert Királyi Hertzeg és Kegyelmes Földes Úr Segedelmét. 3. A külföldi Jóltévők adakozását. 4. A V. Tractus Segedelmét. 5. A költsön kért v. felvett Summákat, és mind ezeket egybe foglalván elő adom, mint Erogatióban mire l^ölt légyen a' Summa." Ezután a templomépítés számadásait tárja elénk Czeglédi a Protocollum 21—86. lapján. Bámulatos pontossággal és lelkiismeretességgel jegyez fel minden adatot, úgy a bevételi, mint a kiadási rovatokba. Megértjük e számadásból, hogy a lakosok közt a gazdák adakoztak :n

3330 Rf. 47 kr., a zsellérek, özvegyek, béresek és mások: 620 Rf. 11 kr., külföldi (más községbeli) jóltevők: 94 Rf. 6 kr., tractusok és ekklézsiák: 225 Rf. 11 kr., Albert királyi herczeg: 672 Rf., egy 's máshói gyűlt jövedelem: 431 Rf. 15., halászatból: 58 Rf., költsönözött pénz: 2386 Rf. 41 Kr. Összesen : 7813 fl. 6 kr. bevétellel szemben 9890 fi. 43 kr. szerepel mint építési költség, miből származott adósságát az eklézsia később törlesztgeti. Közbe esett az 1811-iki devalvatio, mi igen nagy kárt okozott az egyháznak is, magánosoknak is. Hogy csak egy esetet említsünk fel: 900 forintnál többet kölcsönöztek az árvák pénzéből, mit ismét „ó bankóban" fizetnek vissza az árva kassza nagy kárára. Meg is jegyzi Czeglédi: „a1 ki meggondolja, mennyit szállott alá a' Bankó Betse az 1806-dik esztdőtől fogva az 1811 's 12-dikig, a' melly időkben az Árvák Capitalisai és Interesei fizetődtek: könnyen megengedi, hogy ők az ő hajó töréseknek darabjaiból legtöbbet adtak az Ekkla építésére". A III-dik rész a makádi ekklézsiában szolgált prédikátorok tisztes laistroma. E részben Czeglédi Dienes András feljegyzéseit veszi alapul, néhol szószerint is, de kibővíti a feljegyzést azokkal, „a1

mellyeknek másunnan lehetett végekre menni." Az áttekinthetőség kedvéért mégegyszer idézem a prédikátorok lajstromát, de az egyes nevek után csak Czeglédi „Jegyzéseit" iktatom ide: 1621 Monostori János. Erről a' Tiszt. Férjfiúról úgy szóll a' R. Kevi Protocollom, mint Püspökről. 1626 Ujfalusi András. 1630 F. Bar sinus János. 1631 Hertzeg Szőllősi Gáspár. 1652 Mádi János. 1682 Kabai György. 1686 Böltskei György- 1692 Ungvári György. 1700 Karantsi István. 1726. Ványai István. 1727 Csete Sámuel. 1737 Szeri ti ványi Mihály. Ezen Tiszt. Férjfiú idejében, az 1740 esztendőben, Nagy János Bíróságában építtetett a' Paróchiális második Ház, de meg lehet, hogy akkor első Ház volt ez, és azután lett másodikká az következendő T. Prédikátor idejében, lásd mindjárt. 1744 B. Veszprémi Ferentz. Derék, tudós, gondos és szorgalmas embert mutatnak ezen két esztendei munkái, mert a' Régi Templomot egész fedél alá vétette — a' Templom mellé az első Porticust ez készíttette — a' nagyobbik harangot, melly egy mása és 6 $ ez önttette, — a' Parochián az első Házat asztallal, fogasokkal, kementzével, padokkal, thekával építtette, kamarákat, istállót tsináltatott. A' mi sokkal ditséretesebb: ez a' derék ember készített legelőször Matriculat ezen Ekklesiának, mint annak titulusa mutattya, egyszóval ez valóságos Reformátora lett volna ezen Ekklesiának, ha tovább itt szolgált volna. 1746 Patai Czirják János, Ezen Tiszt. Férjfiú, maga is Derék és Tudós ember lévén, örömest követte az előtte valónak kegyes példáját. Rendbe szedte a' Birák Laistromát. A' Tornyot fedél alá vétette 1751-ben és azt ismét az 1759-ben fellvebb emeltette, Uj Tetőt tsináltatván reá, mellynek formáját maga megírta.1

E torony építtetésére tett adakozásokat a' híveknek feljegyzette, 's a' költséggel együtt egy számadás formában elkészítette. 1763 Fábián László. Irta a 11 Prot. az Intimatumokat szorgalmatosan. 1767 Dálnoki László Ferenez. Hogy erről az emberről semmi több fel nincs jegyezve, úgy tartom azért lett, mivel a' Tiszt. Successori a' Vallás tisztességét meg akarták kémélni. Én sem sokat jegyzek meg felőle. Vallását a' Pápista Vallással fel tserélvén, nagy szegénységben és mindenek előtt való gyalázatban élt Kis Kun Sz. Miklóson. Ezen magánosságában karmolt egy könyvet, mellynek titulusa: A' Naturalisták Vallásának leírása és megrostálása, kijött Pozsonyban 1795-ben. Ajánlotta Méltóságos Galantai Gróff Eszterházi Pál Pétsi Püspök 1 Az I. Prot. 98 is a II. Prot. 35—50 lapjain. 4Í3} 4$51

XÍé^llT-