Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-12-11 / 50. szám

ISKOLA. A vallástanárok államosítási!. A közoktatásügyi miniszter az állami középiskoláknál működő vallástanárokat rendes tanárokként kivánja alkalmazni, ha a növendékek száma a százat meghaladja. Erre a czélra az 1911. évi költségvetésben 250,000 K összeget vett föl. A fizetésrendezésért küzdő középiskolai tanárság bizottsága nem nagyon rokonszenvez ezzel a nagyon is méltányos újítással. A Tanáregyesület közlönyének deczember 1-i számában a következő hiteles értesítést olvassuk erről: „A hittanárokra nézve a bizottság előtt feküdt az a kőnyomatos magyarázat is, melyet ez ügyben a közoktatásügyi minisztérium szerkesztett. E magyarázat szerint eddig is voltak a középiskoláknál 1883 előtt is, után is rendes hittanárok, tehát ez állások rendszeresítése nem új dolog, egyébként is ezúttal is csak 4—5 ily állás szervezése van szóban, s az sem a szervezendő 70 tanári állás rovására megy. A bizottság nem tekintette hivatalos és illetékes nyilatkozatnak, mivel aláírva nincs és mivel ellentétben is áll a miniszter nevében szóló indokolással, a hol egyenesen ki van mondva, hogy a szervezendő 61 új állás egy része a hittanárok számára kell. Egyébként az érveléssel szemben a bizottság kimondta, hogy voltak ugyan a középiskolákban rendes hittanárok, illetőleg az államiaknál hitoktatók, s ezek voltak rendes hittanárok, de nem „rendes tanárok". Lelkészeknek, a kik többnyire csak szemináriumi tanulmányokat végeztek, egyetemet legnagyobbrészt nem látogattak, bölcsészetkari ós pedagógiai tanulmányokat nem végeztek (?), tanárvizsgáló-bizottság előtt vizsgálatot nem tettek, — rendes tanárokul minősítése ellenkezik a törvény betűjével is, szellemével is, és a tanári oklevél devalválását (?) jelenti, a nemzeti szempontból oly fontos középiskolai törvényt érvényéből kiforgatja; ellene van minden pedagógiailag iskolázott gondolkodásnak az, hogy az ú. n. hittanárokat képesítő bizottságtól nyert minősítés, melyből épen a pedagógiai garanczia hiányzik, egyenlő értékű legyen a középiskolai rendes tanársághoz megkívánt országos tanárvizsgáló-bizottsági minősítéssel. A nemzetiségi politika szempontjából is aggályos, hogy egyes felekezetek az orsz. tanár vizsgáló-bizottságtól függetlenül osztogathassanak középiskolai tanári képesítést. A bizottság kimondta, hogy a hitoktatók javadalmának emelését és állásuknak rendezését örömmel látja s maga is sürgeti, azonban ennek oly módját kéri, mely nem másítja meg sem a sarkalatos középiskolai törvény (1883. XXX.) szellemét, sem a rendes tanári minőség fogalmát." -— Nagyon szeretnők, ha ehhez a fontos kérdéshez vallástanáraink is hozzászólnának. Bizonyára lesz egy kis mondanivalójuk a bizottság érvelésére! A polgári iskolai tanárok a minisztereknél. Az Országos Polgári Iskolai Egyesület igazgató-tanácsának megbízásából Sághy Gyula dr. egyetemi tanár, elnök vezetésével küldöttség tisztelgett nov. 30-án a miniszterelnöknél. a kultuszminiszternél és a pénzügyminiszternél. Sághy Gyula elnök minden miniszternek átadta az igazgató-tanács emlékiratát és kérte a minisztereket, hogy a polgári iskolai tanárok státusrendezését ugyanolyan időtartam alatt hajtsák végre, a minőt az 1911. évi költségvetés a középiskolai státusnak tervez. A miniszterelnök elismeréssel emelte ki a kérvényezés módját. Reméli, hogy a polgári iskolai státusrendezés hamaros megvalósításának nem lesz akadálya. A kultuszminiszter köszönettel vette, hogy a polgári iskolai tanárság ily bizalmas, közvetetlen módot választott. A támogatást készséggel megigéri és kiemeli, hogy az állami összes tanszemélyzet státusrendezését egyöntetűen három év alatt akarta végrehajtani és csupán az ország súlyos anyagi helyzetének érvei előtt kellett meghajolnia. De azért nem tér el attól a tervétől, hogy a pénzügyi bizottsági avagy plenáris tárgyalások előtt valamelyes formában biztosítsa a tanárságnak a kért státusrendezést. A pénzügyminiszter a kérelem érdeméről most nem nyilatkozkatik. Tájékoztatni fogja magát ós mindenképen azon lesz, hogy a státusendezést a kért módon lehetővé tegye. Az engedékennyé vált miniszter. Az orsz. tanárkongresszus alkalmával még visszautasítólag felelt a vallás- és közoktatásügyi miniszter a tanároknak a státnsrendezés ügyében előterjesztett kívánságaira, a mi tanárkörökben nagy elkeseredést támasztott. A minisztérium költségvetésének pénzügyi bizottsági tárgyalásán azonban már oly nyilatkozatokat tett, a melyek, ha nem minden tekintetben elégítik is ki a tanárokat, de a legtöbb kérdésre nézve megnyugtatják. Kijelentelte ugyanis a miniszter, hogy a középiskolai, felsőbb leányiskolái, felsőbb kereskedelmi iskolai és tanítóképzői tanárok státusrendezését az 1912. évi költségvetésben teljesen keresztül kivánja vinni; a polgári iskolai tanítók és és gyógypedagógusok fizetésrendezését pedig az 1912. évtől kezdve három év alatt óhajtja megvalósítani. Hajlandó elejteni a heti óráknak 18-ról 20-ra emelését s inkább a tanári létszámot szaporítja. Kikapcsolja a költségvetésből a szolgálati időnek 30-ról 35 évre fölemelését is és ezt a dolgot külön törvényjavaslat útján kivánja keresztülvinni. A pénzügyi bizottságban többen még ennek az elejtését is kérték a minisztertől. S reméljük is, hogy ha a miniszter alapos informácziókat nyer a tanári szolgálat természete felől, nem fogja benyújtani a kilátásba helyezett törvényjavaslat. — Örülünk rajta, hogy a miniszter belátta a tanárság legtöbb kívánságának, illetve kifogásának jogosságát és hajlandó a felzavart kedélyek megnyugtatására. EGYESÜLET. Az 0. H. L. E. gyűlései. Az O. R. L. E. rendkívüli közgyűlése deczember hó 15-ikén délelőtt 9 órakor lesz Budapesten, a Lónyai-utczai ref. főgimnázium dísztermében. Tárgyak: 1. A segélyző pénztár szervezésére vonatkozó határozat hatályon kivül helyezése. 2. A Kálvineum pénzeinek pénzintézeti kezelése. 3. Az O. R. L. E. tagsági dijainak befizetése, nyilvántartása és szorgalmazása iránt intézkedés. 4. A miniszterelnökhöz küldöttség kiküldése fizetésrendezés tárgyában. A gyűlés végeztével mindazokat, a kik a — „Lelkészegyesület" czímű lapban ismertetett — „Református Lelkészek Segítő Egyesülete" megalakításában részt akarnak venni, az ugyanott délelőtt '10 órakor tartandó alakuló gyűlésre meghivatnak. Tárgyak: 1. Az alapszabály megállapítása. 2. Megalakulás. 3. A Gazdák Biztosító Szövetkezetével egyezség kötése. A Kék-kereszt mértékletességi egyesületek deczember hó 4-én tartották országos gyűlésüket, konferencziával és szeretetvendégséggel kapcsolatban Budapesten. Ez alkalommal az országos bizottságot is megválasztották. Lapunk legközelebbi számában mindezekről részletes tudósítást hozunk. Ezzel kapcsolatban említjük meg, hogy Genfben november 27-én este, a Kék-kereszt gyűlésén érdekes előadást tartott Fulliquet György dékán magyarországi útjáról. Elmondta, hogy a Kék-kereszt munkája Magyarországon nagyon kezdetleges még. Öröm-