Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-11-20 / 47. szám

Mily megkapó, bámulatra ragadó, gyönyörködtető, Istennek az ő teremtményeiről való nagy gondoskodását igazoló a kis denevér alkotása. Bőrszárnya át meg át van nőve érző szálakkal, hogy ezzel tapinthasson. Nagy fülkagylója sok hanghullámot felfog. Ftilczimpái szinte második fülkagylókká nőttek és ezek akarva, nem akarva odatapadnak fedőleg a fül dobhártyájának járatához akkor, a mikor a hirtelen változtatott repülés irány levegő csapása a dobhártyát veszélyeztetné. Nem elégelte meg a Teremtő a madarakéhoz hasonló nagyságú szárnyakkal való felruházását. Többet adott neki és más czélra is, nemcsak a repülésre. Szárnya nagy lemez, a farkán is átvetőleg. Ha farkát behajtja, szárnya kis bőrzsákot alkot. Ebbe helyezi két kis babszemnagyságú fiacskáját és ilyen anyai állapotában nem a hátulsó, hanem az első pár lábaival kapaszkodik a fal repedéseibe vagy fába, hogy fiacskáit le ne ejtse. Ha pedig kirepül, kis bőrzsákjában viszi őket magával. Így hordozza kicsiny fiait egy anya az állatországban. Lélekemelő, nemes gondolatok támadnak az élő kép nyomán. Az istentagadó lelkét sem hagyja érintetlenül, — mi pedig nemes lelkeket nevelünk élő példából a hitre, az Isten iránt való bizalomra. Kit nem ejtettek már gondolkodóba a következő csopás jelenségek? Rózsafáink leveleinek apró ellenségei zöldszinűek, de a gyenge rózsaszínű hajtásokon ugyanezen kisbogarak édestestvérei már rózsaszínűekké lesznek, s ha már sokan vannak egy fán, szárnyas egyed születik, hogy más fára szállhassanak. Vagy miért ruházta fel a Teremtő a halat hatodik érzékszervvel : oldalán végig vonuló, a víz mozgásirányáról, így ellenségének közeledtéről tájékoztató idegköteggel? Ki tanította meg azt a békát, melynek házastársa a hátán lévő szemölcsgödreibe belerakja apró petéit, be is vakolja azokat s társát a parton hagyja a kicsinyek kikeléséig ? Honnan vette a lepke az emberek által jobb ismeret hijján ösztönének nevezett ügyességét, hogy a fának épen a termő rügyeit tudja a kertészénél is élesebb szemmel erre a czélra kiválogatni, hogy a kukacz a gyümölcsbe juthasson? Avagy a közönséges rákot már sokan elfogyasztották s nem vették észre, hogy az a szellemileg nem magas fokon álló állat ott hordja ivadékát apró lábaira kötözve. Az ember, a míg a Gondviselő meg nem fosztja mindezen teremtményeit megélhetésük remek alkotásaitól, addig nem veszítheti el reménységét; hisz mindezeket néki teremtette, szabad rendelkezésére adta az Isten, az Ő lelke gyönyörködtetésére és az ő léte biztosítására. Csak nézzen szét közöttük nemes lelke látó szemével és látni fogja Istennek róla való bölcs gondoskodását. Megvédi őket ellenségeitől az Ő számára; körülveszi különkülön mindegyiket száz gonddal, hogy az Ő számára éljenek. A rá nézve ártalmas dolgok az ő táplálékai, hogy kevesebb maradjon neki a küzdelemből. Az anyai szeretet bámulatos ereje pedig bizodalmat és példát ad neki. (Folyt, köv.) Juhász Júlia, tanítónő. KÖNYVISMERTETÉS. A mértékletességi egyesületek szövetségének évkönyve. A vallásos alapon nyugvó, ú. n. „Kék-Kereszt" mértékletességi egyesületek szövetsége kétévenként évkönyvet szokott kiadni. Az 1909—1910. évekre szóló évkönyve („Annuaire de la Croix-Bleue") nemrégiben jelent meg s oly sok érdekes adatot tartalmaz, hogy érdemes vele kissé közelebbről is megismerkednünk. A vallásos alapon nyugvó mértékletességi mozgalom nem tekinthet vissza hosszú múltra. Mindössze 33 éve kezdte meg az apostoli buzgalmú Rochat L. L., ki a ref. lelkipásztori pályát választotta élethivatásául. Fermaud K., a keresztyén ifjúsági egyesületek nemzetközi bizottságának főtitkára és fivére, Rochat A. lelkész kezdettől fogva hűséges segítő társai voltak. Mint minden mozgalom, úgy ez is kezdetben egész sereg akadályba ütközött. Ezenfelül a gúnyolódás, lekicsinylés szavai hangzottak a kezdeményezők felé. Nehezen indult meg a kezdet, de annál hatványozottabb mértékben folytatódik manapság. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy a mozgalom ügyét immár három franczia nyelvű, két német, egy dán és ugyancsak egy magyar lap („Ne csüggedj el!") is szolgálja. A vallásos alapon álló mozgalom, mely Franczia-Svájczban kezdődött, immár Európa határait is túllépte. Az Aranypart, az Indiák vidékén is toborzott már híveket a fekete ós a rézbőrűek körében, úgyszintén a dán Antillákon lakó négerek soraiban. Az utóbbi években megkezdődött a munka Palesztinában és a hatalmas Orosz-birodalomban is. Hosszú kísérletezések és tapogatódzások után, mintha hazánkban is új erőre kapna ez a mozgalom. Fulliquet Gy. dékán emlékezetes előadásai, a melyeket Pápán, Sárospatakon, Budapesten tartott, bizonyára egy új, erőteljesebb korszak alapjait rakták le. Ezenkívül a különböző országokban: Ausztriában, Hollandiában, Németország egyes részein, Olaszországban stb. több egyesület alakult, a melyek hasonló alapon küzdenek a mértékletlenség ellen, a nélkül, hogy csatlakoztak volna a nemzetközi szövetséghez. A mozgalom nagyobb arányú terjedése szükségessé tette, hogy a nemzetközi szövetség keretei is némi változáson menjenek át, különösen abban az irányban, hogy az egyes országos szövetségek nagyobb önállósággal intézhessék ügyeiket. Az 1906-iki zürichi kongresszus megbízást adott a szövetség központi bizottságának az alapszabályok ilyen irányú megváltoztatására. Az 1909. június havában, Hamburgban tartott konferenczia azután megállapította az új kereteket. Az új alapszabályok még határozottabban kiemelik a munka keresztyén jellegét. Hangsúlyozzák, hogy az Isten országa ügyének előmozdítására törekszenek és a részegeseket a Krisztusban való hit útján kívánják megmenteni.