Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-11-06 / 45. szám

díjleveleit az egyházmegye és az egyházkerület jóvá­hagyván, az egyháztanács okt. 28-án tartott ülésében elhatározta a lelkészi állásoknak az év végére leendő betöltését és megindította erre nézve az előkészületeket, A hogy a jelek mutatják, az állásokra nem lesz pályázat hirdetve, hanem az azokat jelenleg ellátó helyettes-lel­készeknek meghívás útján leendő megválasztásával fog­nak betöltetni. A budapesti evang. magyar egyház templom­építése. A budapesti magyar és német evang. egyház­községek már régen foglalkoznak a Deák-téri templom újraépítésének tervével; de annak keresztülvitelét eddig megakadályozta a Deák-tér rendezésének függő kérdése. Most már remélhető levén a rendezés kérdésének meg­oldása, a magyar egyházközség újra tervbe vette a temp­lom újjáépítését és pedig kapcsolatba hozva a refor­máczió négy százados emlékezetének megörökítésével. Ezzel a tervvel legközelebb, az okt. 30-án megtartott közgyűlésen foglalkozott az egyházközség, s Wagner Géza felügyelő indítványára elhatározta, hogy felterjesz­tést intéz az egyetemes gyűléshez az iránt, hogy az egyházegyetem a reformáczió négyszázados évfordulójá­nak emlékművéül a pesti evang. magyar egyház által a Deák-téren építendő templom monumentális kiképzését, Luther Márton és a hazai evangelikus úttörők szobraival díszítését, esetleg ezzel kapcsolatban közös tanácskozási termek létesítését tűzze ki és az építendő templomot egyetemes főtemplom jellegével ruházza fel. — Szép dolog volna, ha 1917-re a református egyház is fel tudná építeni a Kálvin-téren új parókhiális épületét. Legalább a jubileumi esztendő két monumentális építkezéssel lenne maradandó emlékezetűvé! Ismertető előadás a magyar ref. egyházról Genf­ben. Claparéde Sándor, magyar ref. egyházunk szerető barátja, okt. 19-én, vetített képekkel élénkített előadást tartott az Eaux-Yives városrész új parókhiális nagyter­mében a magyar ref. egyházról, ismertetve annak múlt­ját, jelenét, szervezetét és fontosabb egyházi és iskolai instituczióit. — Az ismertető előadásért hálásak vagyunk genfi barátunknak, s jóindulatát kérjük egyházunk iránt továbbra is, hogy a hajdan megvolt, de szétszakadozott kötelékeket újabbak, erősebbek válthassák fel, köztünk és a genfi hitrokonok között! Az erdélyi ref. egyházkerület köréből. A görgényi ref. egyházmegye legközelebbr tartott közgyűlésén iktatta be hivatalába új gondnokát, Éltető Albertet s ejtette meg a tisztújítást. Bizalmával a régi tisztikart tűntette ki, esperessé Csehne Ferenczet, főjegyzőnek ifj. Kiss Lajost választván meg. Tanácsbiróvá Pataki Dénest választották. — A küküllői lelkószegyesiilet okt. 27-én Nagy teremiben tartotta meg közgyűlését. Ez alkalommal Nemes Árpád prédikált, Sámuel Aladár elnök megnyitó beszédet tartott, Begyi Károly szavalt, Nagy Géza a lelkészi hivatalnál elméleti, Fejér Pál pedig gyakorlati szempontból érteke­zett, Nagy Domckos esperes pedig záró beszédet mondott. A gyűlés 42 éves hivataloskodása alkalmából szívélyes ün­neplésben részesítette Kakasi Márton helybeli lelkészt. — A Kálvin-Szövetség erdélyi igazgató-választmánya f. hó 5-én ülést tartott Kolozsvárt. A gyűlés legfontosabb tárgyai voltak : az alapszabályok módosításának jóváhagyása és a jövő évi munkaprogramra megállapítása, — A nagy­enyedi egyházmegye egyházi értekezlete f. hó 15-én tartja meg közgyűlését Egerbegyen. A gyűlésen Biró Lajos imádkozik, Csia Pál prédikál, Veress Károly elnöki megnyitót mond, Széesi Ferencz felolvas. A gyűlés egyik fontos tárgya lesz a Kálvin-Szövetséggé való átalakulás kimondása is. Az 1911. évi állami költségvetés és a prot. egy­házak segélyezése. Az 1911. évi állami költségvetés az egyházak ^segélyezése czinién 635,000 koronával nagyobb összeget irányoz elő, mint a mekkora az 1909 évi költ­ségvetésben szerepelt. E 365,000 koronából 500,000 kor. van szánva a ref. és az evang. egyházak fokozottabb támogatására. A kolozsvári Farkas-utczai templom restaurálását megkezdte az Országos Műemlék-Bizottság. A restaurá­lás 3—4 évig is eltarthat, A korcsmák vasárnapi munkaszünete. Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye örvényhatósági bizottsága egyik utóbbi közgyűlésén egyhangú határozattal kimondta, hogy a törvényhatóság a vármegyei korcsmai szabály­rendeletet olykép módosítja, hogy a korcsmák szom­bat estétől hétfő reggelig zárva tartassanak. — A hatá­rozat szép és beesülendő. Xagy kár azonban, hogy az ilyen vármegyei határozatok nem nyernek megerősítést a kormány részéről. ISKOLA. A szászvárosi ref. kollégium új épületének fel­avatása okt, 31-én törtónt meg nagy ünnepélyességgel. A felavatáson, a melyen a kerületet, több notabilitással együtt dr. Kenessey Béla püspök képviselte s képviselve voltak az Akadémia, a budapesti és kolozsvári tud. egyetemek is, Molnár Viktor államtitkár és számos kép­viselő kíséretében részt vett gr. Zichy János közoktatás­ügyi miniszter is. Mind a püspököt, mind a minisztert nagy ünnepélyességgel fogadták a kollégium, a város és a vármegye elöljárói. A felavató ünnepély istentisz­telettel vette kezdetét, a melyen dr. Tankó Béla kollé­giumi vallástanár imádsága után dr. Kenessey Béla püs­pök tartott ünnepi beszédet, Simon Ferencz igazgató pedig a kollégium és az építés történetét ismertette. Istentisztelet után az új épülethez vonult a közönség, a hol a zárókő ünnepélyes elhelyezése, Kuun Kocsárd és Kuun Géza szobrainak leleplezése, megkoszorúzása és az épület megáldása történt meg. Délben közebéd volt; ebéd után a miniszter a küldöttségeket fogadta; este kivilágítás, fáklyás zene és hangverseny volt a miniszter és a vendégek tiszteletére. — A szászvárosi új kollégium fölavatása, eltekintve reánk nézve első sorban fontos protestáns kulturális jelentőségétől, nevezetes nemzetiségi és kultúrpolitikai mozzanataiban is. A nemzetiségi poli­tika szempontjából nevezetes azért, mert a szász egyetem, úgy látszik nemcsak kényszerűségből járult a kollégium fenntartásához, hanem megértette azt is, hogy Szász­városon csak a magyar és a szász elem egyetértése ós együttműködése mellett lehet fenntartani az oláhokkal szemben a kulturális hegemóniát, — s ennek a jobb belátásának kifejezést is adott, mind jelenlétével, mind nyi­latkozataival. Országos kultúrpolitikai szempontból pedig nevezetessé teszik a szászvárosi ünnepélyt a közoktatás­ügyi miniszternek azzal kapcsolatban elhangzott nyilat­kozatai. A miniszter, fogadtatása alkalmával mondott beszédében nagy elismeréssel adózott a magyar protes­tantizmus kulturális és nemzetfönntartó jelentőségének. A puritán protestáns szellem — mondá — mindenkor az igazi haladás zászlóvivője és a türelmes, a szeretetre alapított buzgó vallásosságnak fáklyahordozója volt. Ez a szellem egyszersmind az önzetlen, ideális, igazi haza­szeretetnek is a szelleme, a mely mindig jellemezte a protestánsokat és őket a legértékesebb tényezővé avatta

Next

/
Thumbnails
Contents