Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-11-06 / 45. szám

KÜLFÖLD. Sz'ájcs. Viret-jubileum A vaucl-i theológiai társaság (Société vaudoise de Théologie) legutóbbi ülésén elhatározta, hogy a jövő évben, Viret Péter születésének négyszázadik évfordulója alkalmából a következő műveket fogja kiadni: 1. A reformátor nagy, tudományos színvonalon megírt, ezer oldalra terjedő életrajzát. Szerzője Barnaud János, clairac-i lelkész. 2. Viret népies életrajzát. 3. Kis füzetet iskolásgyermekek részére, a reformátor arczképével. 4. Viret válogatott müveit. Ez a kötet magában fogja fog­lalni a reformátor önéletrajzát, 360 latin nyelvű levelé­nek franczia fordítását, építő, oktató, vitatkozó és gúnyo­lódó iratainak egy részét és azt a nevezetes egyházbeszédét Viret-nek, melyet kéziratban a genfi könyvtárban őriznek. A reformátor — mint az ülésen egyik méltatója mon­dotta — kiváló egyházi szónok, eredeti morálista, Kálvin theológiájának jeles magyarázója és elsőrangú szatirikus. Modernisták gyűlése. A milánói „Perseveranza" írja, hogy az európai modernisták Svájczban gyűlést tartottak, hogy a pápa legutóbbi motu proprio-jával szemben állást foglaljanak. Olaszországot hárman képviselték. Ezek azt indítványozták, hogy a pápának adandó feleletet ne az újságok révén adják meg, hanem intézzenek köriratot az összes r. katholikus papokhoz. A gyűlés az olasz kiküldöttek javaslatát nem tette magáévá. Azt azonban elhatározták, hogy a kispapok körében, mikor azok a nyári szünidőre elhagyják a papnevelőket, erős mozgal­mat indítanak. Elhatározták azt is, hogy gyűjtés folytán olyan alapot létesítenek, mely az intézetekből eltávolított kispapok jövőjéről gondoskodjék. A kiküldött német moder­nisták kijelentették, hogy két tanulmányhelyet ők eleve biztosítanak. Nagybritánnia. Presbiteriánusok zsinata. A presbiteriánusok egye­temes zsinataikat hol egyik, hol a másik városban tartják meg. Az ideit Wales tartomány Cardiff nevű városában hívták össze. Az egyház jelenleg 352 egyházközséget számlál. A zsinat egyik legfontosabb tárgya a külmissziói ügy volt. A presbiteriánusok nagy költséggel Kina és Bengália több helyén missziókat tartanak fön. Az amerikai hitsorsosokat dr. Chopman képviselte. Beszédében kifej­tette, hogy mennyire szükséges a mai világban a vallásos életet erőteljesebbé tenni. Chopman odahaza ebben az irányban nagyarányú munkásságot fejt ki és megígérte, hogy ezentúl gyakrabban át fog rándulni Angliába ke­gyes összejövetelek tartására. A zsinat kimondotta, hogy leendő lelkészeit theológiára a cambridge-i és oxf'ord-i egyetemekre küldi. Ezek az egyetemek az anglikánok kezében vannak, de az angol, skót és amerikai presbi­teriánusok szorgalmasan látogatják. Most is 150-en hall­gatnak előadásokat. A beterjesztett egyházi számadások­ból kitűnik, hogy az egyház az elhunyt lelkészek özve­gyeiről és árváiról igen szépen gondoskodik. Erre a czélra már eddig is mintegy két millió koronára rúgó alapot gyűjtöttek össze. Kedvezőtlenek azonban a missziói ügy számadatai, a mennyiben a kiadások messze túlszár­nyalják a bevételeket. A zsinat elhatározta, hogy a hiány eltüntetésére nagyobb arányú gyűjtést fog in­dítani. Brit biblia-társaság. A társaság az elmúlt eszten­dőben megint hat új nyelvre fordította le a szentírást és így a nyelvek száma, melyeken a bibliai jelenleg köz­kézen forog, 424-re emelkedett. Ezekből 75 nyelv esik Európára, 152 Ázsiára, 103 Afrikára, 32 Amerikára és 62 Oczeániára. A mult évben a társaság 6 millió bibliát és biblia részt terjesztett el ezeken a nyelveken, tehát körülbelül hétszázezerrel többet, mint a megelőző évben. A példányokat 1100 elárúsító árúsítja odahaza és a missziók területein. Kínában például 158 kinai benn­szülött végzi ezt a munkát. Az elárúsítókat a társaság fizeti. Tavaly öt millió koronát fizetett ki részökre. Palesz­tinában csak egy elárúsító jár, különösen Betlehem, Hebron, Tibériás, Názáreth és Kána községeiben. Ez az elárúsító — mint a társaság hivatalos lapja írja — nem régiben épen Názárethbe igyekezett. A társaskocsin együtt utazott hár m róm. kath. pappal, két mohame­dánnal, egy török katonával, a ki egy lánczra vert rablót kísért és mindegyik megvett tőle egy bibliát azon a nyel­ven, melyet legjobban értett. Németország. Zeppelin vallásossága. Dr. Trepte német katona­lelkész „A német férfiak életiskolájából" czímén érdekes munkát adott ki. Zeppelin léghajósról a többek között ezeket írja : „Zeppelin soha se kérkedik az ő vallásos­ságával. Katonáskodása alatt mindenhol föltűnt az, hogy a templomot szorgalmasan látogatta és buzgón imádko­zott. A kaszárnyákban mindig ügyelt arra, hogy a kato­nák eleget tegyenek] vallásbeli kötelességeiknek. Sokszor buzdító beszédeket tartott hozzájok. Mióta Friedrichs­hafen-ben lakik, soha se hiányzott a vasárnapi isten­tiszteletről. Az evangélikus templom legszorgalmasabb látogatója. Az ottani egyháztanácsnak igen lelkes, tevé­keny tagja. Hetvenedik születésnapján barátai és tisztelői kastélyának kapujára Esaiás próféta eme szavait írták föl messze tündöklő betűkkel: „A kik az Úrban bíznak, erejök megújul, szárnyra kelnek, mint a saskeselyük, fut­nak és nem lankadnak meg, járnak és nem fáradnak el". Találóbb szavakkal nem jellemezhették volna a grófot. Elő hitéből folyik lankadatlan munkakedve, kitartó szorgalma és türelme, minden bátorsága és nagy em­berszeretete. Sokszor elmondotta azt, hogy nagy fölada­tait mind Isten segítségével végezte. Munkatársai is tanúskodhatnak erről. Valahányszor léghajójába száll, Istenhez fohászkodik és az ő kezébe ajánlja életét". Halottégetés. A német halottégetők lapja a „Flamme" legutóbbi számában a halottégetés fejlődéséről és szám­arányainak növekedéséről beszél. Kiemeli, hogy Német

Next

/
Thumbnails
Contents