Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1910-10-30 / 44. szám
mélete s az ó-szövetségi kijelentés hittartalma között nincs elháríthatatlan ellentót, mivel az Isten — s ezt Vilmos császár is hirdeti — kiválasztott emberek által jelenti ki magát az emberiség történetében... Igaz úton járni és szeretetet gyakorolni, ím ez a prófétákkal egyezőleg a modern zsidóság lényege és örök érdeme minden más népekkel szemben". Azt a káros hatást azonban már elhallgatta az érdemes zsidó tudós, a melyet a modern zsidóság meggazdagodási vágya és érzékies keleti gondolkozása a közéletre, a sajtóra és az irodalomra gyakorolt! — Végül egy nürnbergi kereskedelmi igazgató-tanár azt vitatta, hogy a zsidóság teljesen egyezik a modern eszmevilággal, sőt annak leghathatósabb terjesztője. A zsidóságnak le kell ráznia az emberek által csinált istentiszteleti szertartások bilincseit s mindenben, vallás terén is, a modern kulturát kell követnie. Egy modern világfelfogásnak megalkotása és annak a gyakorlati életbe való bevitele, a zsidóság egyik legszebb hivatása és feladata. Mi több, egy zsidó tudós azt is hirdette, sebben körülbelül igaza is van (?), hogy a modern zsidóság sokban találkozik a szabadelvű prot. keresztyénséggel. íme így találkoznak a végletek ott, a hol a pozitiv evangéliumi alap hiányzik! Pedig Krisztus és nem a modern kultura a mi hitünk alap- és szegeletköve! * * * Zsidó népesség. A legújabb népszámlálás teljesen hiteles adatai szerint a zsidó lakosság 191.0. jan. 1-én volt Európában kerek 9.125,000, Ázsiában 375,000, Afrikában 355,000, Amerikában 2.125,000 ós Ausztráliában 20,000. E számadatokból is kitűnik, hogy a mai zsidók csaknem kizárólag Európában laknak, holott az amerikai Egyesült-Államok 2 milliót tevő zsidó lakossága ma kétszer annyi, mint 1899-ben s ötször annyi, mint 1888-ban. Európa egyes országaiban a zsidók létszáma a következőleg oszlik meg: Ausztriában van 1.125,000, Magyarországon 850,000 Bulgáriában 36,000, Francziaországban 95,000, Németországban 608,000, Hollandiában 106,000, Olaszországban 50,000, Romániában 250,000, Oroszországban 5.215,000, az európai Törökországban 300,000 és Nagybritánniában 238,000 zsidó. Ázsiában, Palesztinában lakik 100,000, Kisázsiában és Syriában 65,000, Perzsiában 63,000, Arábiában 20,000, Indiában 18,000, Turkesztán- és Afganisztánban 18,000 zsidó. Afrikában Marokkóban van 150,000, Tunisban 60,000, Algériában, 63,000, Abbessiniában 6500 s Délafrikában 50,000 szidó. Végül Amerika zsidó lakosságának száma 2.000,000, Kanadáé 60,000 s az argentínai köztársaságé 45,000. * * * Gyakorlati theológia. E theológia „problémájáról" nagyon tanulságos közlemény olvasható a „Theol. Rundschau" ez évi folyamának szeptemberi füzetében. Drews, Rietschel, Wernle, Eckert, Friihauf és Genrich ^idevágó műveire való folytonos kritikai utalással fejtegeti, hogy a theol. studium a jelenkori gyakorlattal szorosabb összefüggésbe hozandó. Épen azért meg kell szorítanunk az ó-szövetségi és egyháztörténeti tudomány anyagot. Hangsúlyozza az alapos theol. műveltséget, de., „solche mit Gegenwartskurs". A mai gyakorlati theológia nagyon távol áll a való élettől s így gyakorlatiatlanná vált. Hibája a túlságos rendszerezés és dedukálás. A gyakorlati theológiának Drews szerint az egyetemi pedagógika körében kell mozognia, hogy a hivatalra való előkészítés technikai álláspontjára ne siilyedjen. A theológiát és az egyházat bensőbb viszonyba kell hoznunk egymással, mint azt Schleiermacher tette. A gyakorlati theológia „rendszerével" — mint Rietschel találóan mondja — mire sem mehetünk. Egyik veszedelme a túlságos historicizmus is. Különbséget kell tennünk egyetemi és gyakorlati lelkészeti gyakorlati theológia között. Egyetemi alakja pedig a történeti mult s a jelenkori állapotok alapos ismeretén épült föl. Behatóan foglalkozik továbbá Schian a gyakorlati theológia és az ethika egymáshoz való viszonyával. Wernle e theológiát az alkalmazott ethika egyik alrészének: a ker. erkölcsi alapelvek gyakorlati egyházi alkalmazásának, — Eckert ellenben az ethika 3., befejező részének, tehát a szocziálethika nagy és fontos ágának definiálja. Erre nézve találóan mondja Schian: az ethikának az erkölcsi, a gyakorlati theológiának az egyházi cselekvőséggel van dolga, az ethika azt dönti el, hogy mi erkölcsileg, s a gyakorlati theológia azt, hogy mi egyházilag helyes. A gyakorlati theológia felekezeti jellegét is vitatja, a nélkül, hogy az valamely émpirikus egyháziasságtól való függőséggel volna azonos. A gyakorlati theológia jövendő feladatát SGhian így körvonalozza : alapos históriai tudással s a jelenkori követelmények beható ismeretével kell minden irányban elvileg feldolgoznunk az ev. keresztyénség egyházi kialakulását, a mivel egyúttal a különböző művelődési elemek bölcs felhasználásával megadjuk a gyakorlati útmutatást is a lelkészi hivatal méltó betöltéséhez. Mindenesetre érdekesek és tanulságosak ezek a külföldi eszmeáramlatok a gyakorlati theológia mezején. Ismeretes, hogy a theol. tanrendszer gyakorlatibb irányban való reformálása az evang. egyházat hazánkban is élénken foglalkoztatja s a bányai evang. egyházkerület Scholtz püspök indítványára azt határozta, hogy a hazai theol. tanrendszer a gyakorlati lelkészképzés érdekében módosíttassék. Félünk tőle, hogy az egyoldalú prakticismusra vezet a túlhajtott tudományossággal szemben. Itt is élő kapcsolatba kell hoznunk a tudományt az élettel, a rendszert a gyakorlati szükségletekkel és követelményekkel. Mindenesetre nagy követelményekkel lép föl a gyakorlati egyházi élet a lelkésszel szemben. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. Nótás kedvvel és Szikrák egy ismeretlen világból. cz. alatt két kötet költeményét kaptuk Nagy Vincze csabdi-i ref. lelkésznek. Mindkettőben szép költői tehet-