Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-10-16 / 42. szám

664 hogy még mindig kevés tér jutott az egyház belső építése ügyének. A másik pedig az, hogy sok tárgyat ölelt fel a tárgysorozat s csak kevés idő jutott az egyes kérdések alapos megvitatására. Ezen azonban könnyen lehet segíteni, s hisszük, is hogy a jövő évi kongresszus e tekintetben is ki fog bennünket elégíteni. KÜLFÖLD. Svájca. Gyógyítás kézrátétellel. A zürichi bíróság Kafke Ottó írót 100 frank pénzbírságra ítélte, mert a törvény tilalma ellenére egyes betegeket kézrátétellel gyógyított, meg talán delejes áramokkal is A vádlott a többek közt azzal védekezett, hogy a gyógyításaiért soha se követelt tiszteletdíjat, de az ajándékokat elfogadta. Kajke azt mondta, hogy a lelkiismerete parancsának engedelmeskedett akkor, a mikor az Istentől nyert gyógyító képességét szenvedő embertársai javára fordította. Állítása szerint az ő gyógyításának sokkal több köze van a valláshoz, mint az orvosi tudományhoz. Keresztyén egyetemi hallgatók szövetsége. A svájczi franczia nyelvű ifjak eme szövetségének az a czélja, hogy az egyetemi hallgatókkal megkedveltesse Krisztus tanításait és azok követésére hathatósan serkentse. A szövetség a mult tanévben nagyon áldásos működést fejtett ki a genfi egyetemen. Hetenként két estén keresztül bibliamagyarázatokat tartott. Havonként felnőttek számára estélyeket rendezett, melyeken igen sok család jelent meg. Leendő hittérítők részére külön előkészítő tanfolyamot nyitott. Vasárnap délutánonként kirándulásokra vezette az ifjakat, melyeken vallásos kérdésekről vitatkoztak. Ezeken különösen a külföldi hallgatók jelentek meg nagy számban. A teli félévben az egyetem tőszomszédságában Otthon-1, alapított a szövetség, a hova délután theára gyűltek össze a tanulók és nemesen szórakoztak. A genfi egyetemen körülbelül 1200 külföldi hallgató van. Különösen sokan jönnek Oroszországból és a Balkánról. A szövetkezet főképen ezekre akar befolyást gyakorolni, hogy hazatérve az evangéliumi életnek terjesztői legyenek. Christen Emmánuel halála. Cliristen, a ki nem régen 74 éves korában Eaux-Vives-ben elhunyt, 34 évig volt a genfi német ajkú református hívek lelkipásztora. Egész életét híveinek áldozta, a kiket lakásukon sorra meglátogatott. Különösen a betegeknek, nyomorékoknak volt igazi atyjok. A keresztyén leányok számára Genfben „ Otthon"-i alapított. Templomában kitűnő karénekeseket nevelt. Lelkészi hivatalának könyvtárát hatalmasan gyarapította. Beszédek tartásában kimeríthetetlen volt. 2348 egyh. beszédet mondott, 2333 bibliamagyarázatot, 2190 kátémagyarázatot és 558 temetési beszédet. Szónoklatait egyszerű formában építette föl, de nagyon tartalmasok és építő hatásűak voltak. Beszédeit mindig leírta és szombat délután könyv nélkül betanulta. Vasárnap, mielőtt a templomba ment volna, harmóniumához ült és annak hangjánál készítette elő lelkét a szent ige hirdetésére. Délelőtt tanult és elmélkedett, délután 2-7 óráig tanított, látogatásokat tett a házakban és kórházakban. Benne Genf városa egyik nagy apostolát vesztette el. Fráncziaország. Róm. kath. lapok viszálykodásai. A rennes-i érsek megparancsolta Trochu apátnak, hogy a „LOuest Eclair" újság igazgatóságáról köszönjön le és helyébe jó plébánosi állást ad neki. Az apát az igazgatóságról leköszönt ugyan, de a plébánosi állást nem fogadta el. Trochu egy újságírónak ezeket mondotta: A „L'Ouest Eclair" nem róm. kath. lap, hanem republikánus, demokratikus és liberális, melyet azonban róm. kath.-ok szerkesztenek. Védi a róm. kath.-ok jogait, ha azokat támadják. Védi á róm. kath. tanítókat és hivatalnokokat, ha azokat jogtalanul sértegetik. Kész mindenkit védelmébe venni, ha' nem a róm. kath. táborba tartozik is. Mi nem haladunk a „La Croix" újság ösvényén, mely elhagyva hazánk határait, az egyetemesség szolgálatába szegődik. Mi jó hazafiak vagyunk és országunk határain belül dolgozunk. A „Correspondance Romaine" folyton áskálódik lapunk ellen. Szerkesztője az olasz Benigni, a ki Merry del Val-nak a jobb keze. A lapot Francziaországban szerkesztik ugyan, de a köztársaságnak ellensége. Ez a lap Páris-1 és Francziaországot folyton a hitehagyás főfészkének hirdeti és gyalázza. Ebben a szellemben írnak a „La Croix" és KUnivers" is. Mi tiszteljük a pápa intézkedéseit és dekrétumait, de azt nem tűrjük, hogy Benigni és az a kis olasz csoport orránál fogva rángassa a franczia róm. kath. lapokat". A püspök bírálata. Mikor a pápa a hétéves gyermekek áldozására vonatkozó rendeletét kiadia, Chapon nizzai püspök a lyoni érsekhez levelet intézett, melyben a pápai rendeletet kemény bírálat tárgyává tette. Azt mondotta levelében, hogy ez az intézkedés egyenesen aláássa a hitéletet Francziaországban. A szülők ugyanis az áldozás után már nem igen küldik gyermekeiket vallásoktatásra. A nizzai egyházmegyében alig akad majd húsz szülő közül egy, a ki elküldi gyermekét a hittanra. Chapon más szempontokból is elítéli a rendeletet. De nemcsak ő, hanem több püspöktársa is. Chapon levelét nem szánta a nyilvánosságnak, de hogy, hogy nem, a párisi „Figaro" közhírré tette. Erre a püspök Rómából hatalmas dorgálást kapott. Nagy kimagyarázás és vezeklés után végre sikerült a pápát kiengesztelni. A pápa sajtóközege az „Osservatore Romano" azután szépen el is simította az ügyet, a mely már kínos hatást tett a franczia és olasz sajtóban. Olaszország. X. Pius és Róma polgármestere. A „Porta Pia"-n ütött rés évfordulóján Xathan Ernő, Róma polgármestere mondotta az ünnepi beszédet. A régi pápai Rómát éles ellentétként állította szembe a mai modern, olasz