Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-10-02 / 40. szám

funkcziói nem akadályoztak a munka elvégzésében. Hogy még sokat foglalkozott ezzel a névtárral s általában a kerületi statisztikával, az kitűnik először a névtár végén levő latin nyelvű statisztikai kombináeziókból, a melyek­ben Siiszmilch: „Ueber die göttliche Ordnung in den Veránderungen des menschlichen Geschlechtes'' czímű munkája nyomán és a József császár által eszközölt és többek által rendelkezésére bocsátott összeírások alapján megállapítja, hogy a kerület népességének valódi számát megkapjuk, ha az 1796. és következő évben szülöttek középszámát 28-czal, a kopuláltakét 106-tal és az elhalálo­zottakét 43-mal szorozzuk. így a kerület népessége ezen számítások szerint mintegy 297 ezer lett volna. De hogy sokszor forgatta e, lemondása után Nagy­körösre is elvitt sematizmusai, mutatja az is, hogy időn­ként és utoljára 1838-ban bejegyezte, hogy a névtárban levő lelkipásztorok közül hányan haltak meg és élnek még. így a jelzett évben a könyv első lapjára felje­gyezte, hogy a prédikátorok közül csak 12 él még, S" odajegyzi az élőknek névtári sorszámait is. 83 éves volt akkor Báthory és még négy évig élt, a midőn elment azok után, a kiknek életét és szolgálatát oly éber figyelem­mel kísérte és a kik közül sokaknak orczáját szolgálatuk helyén is színről-színre látta. Bizony, ha forgatjuk ezt a névtárt, úgy tűnik fel előttünk a szerző munkája, mint „Emlékezet köveivel megrakott temetőkert", már csalt' azért is, inert fájó összehasonlításokra ad alkalmat, és míg egyfelől nagyszerű növekedésről, másfelől nagy alá­szállásról is regél; inert látjuk, hogy hazánk egyik leg­szebb és legtevékenyebb vidékén, a magyar kálvinista nép körében egy olyan rettenetes bűn pusztít, a mely­nél sok török-, tatárdúlás sem tizedelte meg jobban az ott lakók sorait. Száz év múlva sok szép, kicsiny falu­ban lesz-e-még hírmondó az „én szép, fogyó népemből ?" Szólnak-e még ott a mi harangjaink ? A statisztika ride­gen mondja : nem 1 De az Úrnak gondolatai magasabbak ! B. Pap István. IRODALOM. Magmis Aurelius Cassiodorius Senator isagogikai gyűjteménye. Újszövetségi irodalomtörténeti tanulmány. Irta: Marton Lajos budapesti ref. theol. akad. tanár. A könyv a bibliai irodalomtörténet kezdetéhez adott forrás­tanulmány. Annak az öt latin és görög művecskének beható ismertetése, megfelelő irodalmi és históriai keret­ben, melyeket M. Aur. Cassiodorius Senator, Theodorich gót király és utódainak hatalmas kanczellárja, ez a min­den izében római kulturember és buzgó keresztyén, viva­riumi birtokán épített kolostorába való visszavonulása után egy gyűjteménybe foglalt össze szerzetesei számára, mint bevezetéseket a szentírásba. Kiegészítette őket két­könyves saját Institutióival, melyekben a theologiai és világi irodalom rövid áttekintését is adja, a theol. tudo­mányok részletes niethodologiájávai és a hét szabad művészet compendiumával. Cassiodor introductorai, ú. m. Tyconius (4. sz.), Augustinus (4. 5. sz.), Hadrianus (5. sz.), Eucherius (5. sz.) és Junilius (6. sz.) voliaképen herme­neuták, kiknek műveit C. általános bevezetésül hasz­nálta a bibliához szerzeteseinek oktatása közben, a biblia elolvasása után, de mélyebb elemzése előtt. Csak Juni­lius munkájában találunk rövid, de határozottan irodalom­történeti részleteket. A mai bibliai irodalomtörténet ősének tehát csak ez utolsó tekinthető ; de viszont hagyományos, bár nem kifejező isagogika nevét Hadrianus Eioa*,'örk­jétől nyerte. Á szerző, theol. hallgatóira való tekintetből, kiknek munkáját szánta, nagy gondot fordított e művek bő tartalmi ismertetésére és bírálására s a bennük meg­nyilvánuló hermeneutikai irányokra. Sőt, hogy demons­trálja, miként érvényesül az elmélet a gyakorlatban, Augustinus egész nagy exegetikai munkásságát áttekinti. A nagy tanulmánnyal készült munka megérdemli, hogy mind a tudós professzor tanítványai, mind a bibliai tudományok iránt érdeklődők részéről kellő méltánylás­ban részesüljön. Kapható a munka a szerzőnél. Ára 1 K 70 fillér. EGYHÁZ. Lelkószválasztások. A magyar nagy zsombori ref. gyülekezet Muzsnay Ödönt, — a sarmasági ref. gyüle­kezet Jakab Jánost, — az érkávási ref. gyülekezet Nyiri Kálmánt, — a körösbányai ref. gyülekezet Bcnkö Viktort, — a mocsolyai ref. gyülekezet Simon Gyulát, — a koltókatalini ref gyülekezet Szász Ferenczet, — a szucsáki ref. gyülekezet Benedek Mártont, —• a székely -istváni ref. gyülekez> t Györké Jánost választotta meg lelkipásztorává. Egyházkerületi gyűlés. A dunamelléki ref. egy­házkerület közgyűlését az elnökség okt. 22. és követ­kező napjaira hivta össze Budapestre. Október 21-én, délután 4 órakor előértekezlet lesz. Ugyanezen nap dél­utánján, 5 órakor a theologiai választmány ülésezik. A közgyűlés első napján, délután 5 órakor a kerületi egy­házi értekezlet tartja meg gyűlését. Lelkészszentelés. Scholtz Gusztáv bányakerületi evang. püspök szept. 22-én szentelte fel hivatalukra a kerület új segédlelkészeit. Felszenteltettek: Bódi Pál, Huszka Sámuel, Nagy Lajos és Zsorloviczki Milán. Lelkészbeiktatás. Az eperjesi evang. missziói gyü­lekezet lelkipásztorát: *Gönczi Gábort szept. 25-én iktat­ták be nagy ünnepélyességgel. A hivatalos beiktatást, mint püspökhelyettes, Révész Kálmán esperes végezte. Lelkészi jubileum. A gégényi ref. gyülekezet, új orgonája felavatásával kapcsolatban, okt. 9-én ünnep­lésben fogja részesíteni 25 év óta szolgáló lelkipászto­rát : Vass Mihályt. Az ünnepélyes nap délutánján a ref. énekvezérek, az ország legjelesebb énekvezéreinek közre­működésével, orgonahangversenyt rendeznek. Egyházmegyei gyűlések. Az alsózempléni ref. egy­házmegye szept, 14-én ülésezett Sárospatakon. A gyű­lés határozatai közül kiemeljük a következőket: Tilta­koztak a Borromeus-encziklika ellen; felkérendőnek ítél­ték a konventet arra, hogy a lelkészi és tanítói fizetések terménybeli részének új felszámítását rendelje el s te­gyen lépéseket az iránt, hogy az egyházak részére ki­utalt államsegély az áremelkedésnek megfelelőleg pótol­tassék ki; szorgalmaztassák a lelkészek kedvezményes vasúti jegye ; a lelkészek ismerjék lelkiismeretbeli kö­telességüknek a Vallásegyenlőségi Szövetség megala­kítását és a diakonissza-intézmény szervezését; a re­verzálisok terjedésének megakadályozása végett a lel készek különös gondot fordítsanak a vegyesházasságot kötni akarókra, ezeknek gondozásába vonják be a pres-

Next

/
Thumbnails
Contents