Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-10-02 / 40. szám

útbaigazítás nélkül fejlődött református népünknél. Az éneklés, imádság olvasása a zsoltárból, biblibolvasás még ma is feltalálható falusi népünknél, habár a modern áramlatok több helyen kiszorították. Ám legyen a bibiliaolvasás a valláserkölcsi téren az ifjúsági egyesületek legfőbb feladata. De mikor azt kívánják, hogy a gyűlés vezetője bevezesse a tárgyalást, majd hozzá szólásokat is engedjen, végre pedig foglalja össze az elmondottakat : vigyázni kell, hogy baj ne történjék. Hiszen a nazarénusok és a baptisták is magyarázzák a bibliát, természetesen a magok módja szerint. Az eredmény azt mutatja, hogy jobb volna, ha nem magyaráznák. Ha tehát bibliaolvasást és magyarázást is kívánunk eszközölni, vezesse azt feltétlenül a lelkész, vagy a bibliamagyarázáshoz értő tanító. A mikor ezek közül egyik sincs jelen, ne történjék inkább bibliaolvasás, annál kevésbbé hozzászólás. Ének, szavalatok szintén helyet foglalhatnak az összejöveteleken. Családias jellegű öszszejöveteleket, szeretetvendégségeket is lehet tartani. Megjelenhetnének bármilyen jellegű összejövetelen nemcsak a pártoló tagok, hanem azok is, kik az egyesülettel nincsenek ugyan összeköttetésben, de mint érdeklődők oda meghívatnak. Különösen a gyülekezet tekintélyesebb, idősebb tagjait keli megjelenésre bírni, mert az ifjúsági egyesület munkája iránt ilyen alakban kifejezésre jutó elismerés nagy erkölcsi értékkel bír. Karoljon fel az egyesület minden olyan eszközt, mely a tankötelezettség végrehajtását s a vallásos élet emelését előmozdítja. így pl. szegény gyermekeknek tankönyvekkel ellátását, felruházását stb. helyesen veszi fel teendői közé. Az istentisztelet emelését énekkar szervezésével eszközölheti. E melleit ebben a körben oldható meg a külön gyermek-istentiszteletek rendezése, a mi nagyon kívánatos, mert a felnőtteknek szánt prédikácziók sokkal kevesebb okulással járnak az ifjúságra nézve. Fontos szolgálatot tesz az ifjúsági egyesület helyesen szervezett könyvtára. Itt foglalhatnak helyet a szoros értelemben vett egyházi czélú iratok mellett mindazon művek, a melyek mint ismeretterjesztő, vagy irodalmi olvasmányok a felnőtt családtagoknak is okulást és a mi különösen fontos, hasznos szórakozást nyújtanak a népnek olyan időszakokban, a mikor a munka szünetel és a foglalkozás hiánya minden erkölcsrontó szórakozás keresésére bírja a felnőtteket épúgy, mint a gyermekeket. Megoldhatja az ifjúsági egyesület azt a feladatot is, hogy a vallásos iratok terjesztését előmozdítja. Az ifjúsági egyesületek, mint már fentebb említettem, nem szolgálhatnak kizárólag vallásos czélokat, mert mint kifejtettem, fontos érdekek követelik azt, hogy az ifjúsági egyesület a gyakorlati élettel is összeköttetésben legyen. Feladatai körébe kell tehát vonnia az általános ismeretterjesztő felolvasásokat, előadásokat, különös tekintettel arra, hogy azok a nép foglalkozásmódjával vonatkozásban legyenek. Sőt tovább is kell mennie. Ne elégedjék meg azzal, hogy csak elméleti ismereteket ad, hanem igyekezzék gyakorlati eredményeket elérni. Keresetforrások megtalálásával, melyeknél nem okvetlen szükséges, hogy az egyesület tagjain kivül állókat mellőzzön az egyesület, sőt inkább, az mutatja az egyesületi élet erejét, ha minél távolabbra érnek működésének szálai. Különféle czélú szövetkezetek alakít; isa, takarékosság előmozdítása, nevelői hatásukat éreztetik a társadalom minden rendű és rangú tagjaival. Földművelő állam lévén, különösen fontos az okszerű gazdálkodás előmozdítása, mert népünkben a régi módon csinálnak mindent, az újítástól óvakodnak. Az ifjúsági egyesületben kell az okos eszméket elhinteni, ha valahol, ott fognak azok termékeny talajra találni. Ipari téren is hálás tér nyílik az ifjúsági egyesület számára. A házi ipar többféle ága a megélhetés forrásait nyitja meg, s alig valami értékű, vagy különben értékkel sem bíró anyag feldolgozásával a megélhetést mozdítja elő. Különben az ifjúsági egyesületeknek itt vázolt feladatai csak nagy általánosságban mozognak. En részemről szeretném, hogy mindenféle idegen mintára való hivatkozás nélkül a hazai viszonyokból kiindulva szerveznék az ifjúsági egyesületeket. A czélokat és a szükségleteket világosan látjuk, tehát csak arról lehet szó, hogy az eszközöket találjuk meg nehezen, de ezeket a gyakorlat fogja megmutatni. Úgy hiszem, hogy a szükséglet és az eszközök megállapítása nem eszközölhető az egész országra nézve egyformán, tehát nem volna helyes, ha a konvent szervezné az ifjúsági egyesületeket. A kerületeknek kell ezeket a kezökbe venni, mert ezek a szűkebb helyi viszonyokra is tekintettel lehetnek. f Dr. Barcsa János. RÉGISÉG. Beszélő számok. (Folytatás és vége.) 6- De még szomorúbb az összehasonlítás Felsöbaranyát illetőleg. Az anyaegyházak száma ma itt kettővel, de a lelkek száma csak mintegy ezerrel szaporodott. Akkor volt 27,442, ma 28,637, a szórványokat nem számítva. 1797-ben született 1149, 1907-ben 505; házasult akkor 406, a legutóbbi névtár szerint 295. Az egyházmegyének legnépesebb egyháza volt Nagyharsány 1261 lélekkel. Ma itt 940 lélek van. Született ebben akkor 46, 1907-ben 14; házasult 18, most 5 pár. Hasonló pusztulást és fogyást tüntetnek fel az összes gyülekezetek. A traktus szeniora Pólya János nagyharsányi prédikátor, kurátora a tolnai Visolyi János volt. 7. Az alsóbaranyai, akkor legkisebb traktusban, a három, most Tolnához tartozó egyházzal együtt, volt