Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-09-25 / 39. szám

az utolsó évben 460 ezer könyvet kölcsönöztek. A sajtóegyesület a nép művelődésére és szórakoztatására estélyeket rendez, melyeken — többnyire vetített képek kíséretében — fölolvasásokat tart. Ugyancsak a nagygyűlés alkalmára a népszövetség benyújtotta évi jelentését. Jelenleg 652 ezer tagja van. Tagilletményként 4 millió füzetet osztott szét és 11 millió agitácziós iratot. Dr. Brauns igazgató előadta, hogy a népszövetség újabban az apológiát művelte. Azonkívül kiváló szocziális munkát végzett. Érdeklődést keltett a községi viszonyok iránt. Terjesztette az államtudományok legszükségesebb ismereteit. Essakamerika. Egyházak szövetsége. 1908-ban megalakították Philadelphia városában az északamerikai államokban levő különböző protestáns vallásfelekezetek szövetségét. Az evangélikus egyházak kilencz tizedrésze egyesült, 17 millió hívővel és mintegy 100 ezer lelkésszel. A szövetség hivatalos czíme : „ The Federal Couneil of the Churches of Christ in America". Főképen az evangélikus hívek iskola-ügyével, munkásviszonyaival, a kiíl- és belmisszióval, a vasárnap megszentelésével, a bevándorlottak vallási ügyeivel foglalkozik. Nem feszegeti az egyes egyházak tanításának, alkotmányának és istentiszteletének kérdéseit. Minden egyháznak teljes autonómiát hirdet. A közös kapocs a Jézus Krisztusban való erős hit. Ujabban különösen két ponton ért el kiváló eredményeket : az iskola- és munkásügyben. — Eszakamerikában nem tanítják az iskolákban a hittant. Erre szolgál a vasárnapi iskola, mely intézmény az unió területén nagyon virágzik. A hol azonban a felekezetek tehetik, felekezeti iskolákat emelnek. Ez a nagyobb városokban felette nehéz dolog. A szövetség tehát most mindenáron azon fáradozik, hogy az iskolás gyermekek bizonyos órákról szabadon bocsátassanak hittantanulásra az illető lelkészhez. Dr. Brown közoktatásügyi miniszter a szövetség kérelmét a legmelegebben pártfogolja. Egyes városokban a terv már meg is valósult. Most New-York állama és városa foglalkozik különösen a kérdéssel. Toledo-bsm, Ohio-ban már minden szerdán délután elmennek a növendékek a lelkészhez vallásoktatásra. — A munkásosztály helyzetén meg úgy akar a szövetség könnyíteni, hogy el akarja töröltetni a gyermekek munkáját; hangsúlyozza a vasárnap, a nyugalom napjának, méltó megülését, a munka-órák és munka-díjak méltányos szabályozását. A munkásegyesületek azért is igen hálásak a szövetség irányában. így például legújabban a torontó-i „American Federation of Labour" kimondotta, hogy a „labourday" (munkások ünnepe) előtt való vasárnap a munkások a templomba menjenek. A pénz szerelme. Az „Amerikai Magyar Reformátusok Lap "-ja írja, hogy kivándorlott magyar népünk túlságosan töri magát a dollárszerzés után. Nem elégszik meg a nyolcz órai munkával, hanem 12—14 órán keresztül dolgozik rabszolga módjára. Nagyon sokan felette örülnek annak, ha vasárnapra a gyári felügyelő bentartja őket a munkára. így lassanként tönkreteszik egészségöket., megrövidítik óletöket. A másik szomorú és vétkes jelenség az;

hogy a szülők gyermekeiket nagyon korán, törvényes idő előtt nehéz munkára fogják, gyárba küldik. Csenevész, erkölcsileg és testileg elgyengült generáczió támad ez által. Fiúk és leányok idő előtt megöregednek, elrútulnak. Előfordul az az eset is, hogy magyar szülők gyermekeik keresztlevelének lefordításánál megvesztegetik a megfizethető közjegyzőket, hogy 12, 13 év helyett 14 éves kort tüntessenek föl, mely korban már munkába szegődhetnek. Dr. T. I. IRODALOM. Az öskeresztyénség prófétai jelleme. Tanulmány összehasonlító-vallástörténeti, biblika-theologiai és exegetikai alapon. írta Varga Zsigmond s.-lelkész. Kolozsvár. 1910. 8°, 367 oldal. A terjedelmes tanulmány a bevezetés után a keresztyénség prófétai jelleme idői szempontból, — a keresztyén prófétaság története, — a prófétai successio kérdése, — működése s annak emlékei, — a keresztyén prófétaság viszonya a korabeli zsidó és pogány divinatióhoz cz írnek alatt fejtegeti témáját. Ismertetésére még visszatérünk. A Népművelés egy hónapi szünet után ismét megjelent. A legújabb (27.) számban vezető helyen az angol iskolák államosítása ügyének jelenlegi állapotát mutatja be a magas színvonalom álló tanügyi lap. Mindenesetre jellemző, hogy Anglia is ocsúdik már túlélt intézményeihez való merev ragaszkodásából s a népnevelés modern eszméi mellett lép sorompóba. Pintér Zsigmond befejezi gyakorlati nevelés cz. czikksorozatát. A tanulmány kimutatja, hogy a társadalmi életviszonyok miatt a tanítás mai menetét, rendszerét meg kell változtatnunk. A következő czikk Stanley Hall jeles folyóiratának a Paedogical Seminary-nek márcziusi számát ismerteti. Ez a szám majdnem egészen az iskolaegészségügyi kérdéseknek van szentelve. Talán a legérdekesebb vonatkozás belőlük mégis az a czikk, a mely a koedukácziót vizsgálja egészségügyi szempontból. Horváth Károly fordításában olvassuk Strewe Laura tárczáját. A tárczát az a gondolat sugalta, hogy menjen férjhez a tanítónő, de váljon meg az állásától, bármi nehezére esik is, mert házasság és tanítónő nem illenek egymáshoz. Mindegyik egész embert kíván. A , Szemle rovat az iskolai pénztárak behozásának eszméjét veti föl. EGYHÁZ. Lelkészbeiktatások. A hontinegyei zsibritói evang. gyülekezet új lelkipásztora Jahoda János, f. hó 8-án foglalta el hivatalát, melybe Bakay Péter főesperes iktatta be. — A sáros-szepesi ref. missziói egyház, a melynek Eperjes a központja, f. hó 25-én iktaája be hivatalába első rendes lelkészét: Oönczy Gábort. — A brádi ref. egyházközség f. hó 18-án iktatta be hivatalába új lelkipásztorát, Bercle Sándort. Gyülekezeti jubileum. A magyarországi ref. egyházhoz tartozó new-yorki gyülekezet október 30-án tili meg fennállása 15 éves fordulóját és ezzel kapcsolatban felavatja a kebelében működő betegsegélyző és társalgó-