Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-09-18 / 38. szám

mólt. Gróf Ráday Gedeon úr ő Excellentiája, a Cs. K. Felség Belső Titkos Tanátsosa, a Hétszemélyü Törvényes Tábla Assessora, a Magyarországi Sz. Korona egyik őrzője, ugyanezeknek a Szt. Ekklézsiáknak Superintendensek, Fő Tisztelendő Végveresmarti Sámuel úr, a Ketskeméti Reformata Ekklézsiának első Prédikátora. Pest, 14-ik okt. 1798". A kiváló csinnal megrubrikázott könyvbe szép, kalligrafikus, jellegzetes írással vannak bevezetve a „materek, filiálisok, a prédikátorok, oskolám est erek, leánytanítók" nevei és a jelzett két évről „a szülöttek, házasult párok, a holtak számok és a numerus animarum". Minden lap végén ott van a „summa lateris". Mindezek után olvasható a névtárban: „A tractusok rövid táblájok, a tractusok külső és belső igazgatói, az Ekklézsiák, lelkészek, tanítók betűsoros lajstroma" és végül egy érdekes statisztikai számítás. Nem leend érdektelen, ha ennek a Névtárnak néhány adatát traktusonként összehasonlítjuk a legutóbbi sematizmus — 1908 — megfelelő oldalaival. 1. A kecskeméti traktusban volt akkor 43,959 lélek, 28 anyaegyház, 5 fiókegyház (ezek és a leányegyházak római számmal vannak jelezve). Született 1797-ben 2492, házasult 570 pár, meghalt 1881., A traktus alsó és felső járásra oszlott. Ez utóbbiból 9 bácskai ekklézsia, mint a lap alján levő jegyzet mondja, az alsóbaranyai traktusba osztatott be. A püspök és generális nótárius, Tormássi János nevei piros tintával vannak bejegyezve. Az első helyen beírt Nagykőrös lélekszáma 9679, Czeglédó 6312, Kecskemété 8862, Halasé 8200. Kecskeméten az egyik lelkész a püspök, a másik az esperes, Göböl Gáspár volt. A kecskeméti egyházmegyében most van kerekszám 90 ezer lélek, 23 anya- és 4 leányegyház. A lelkek száma tehát megkétszereződött. A nagy gyülekezetek közül legnagyobb a szaporodás Nagykőrösön, Czegléden, a hol a lélekszám ma kétszeres; Kecskeméten, a hol ma közel 15 ezer a lelkek száma. Halas csak nagyon kevés emelkedést mutat, mert ott a szaporodás mindössze ezer lélek. A kecskeméti egyházmegyei kisebb gyülekezetek mind örvendetes gyarapodást tüntetnek fel. Gomba, Jászberény, Kisér és Pánd, több mint ezer lélekkel szaporodott. Abonyban a lélekszám ma 4-szer, O-Kécskén 5-ször annyi, mint a XVIII. század végén. Érdekes a szülöttek számának összehasonlítása. Halason 1907-ben 262 gyermek született, 30-czal kevesebb, mint akkor; Jászkiséren akkor 150, 1907-ben 107; Kécskén a mai ötszörös lélekszám mellett csak 22 a szülöttek számának emelkedése. Izsák a solti traktushoz tartozott. Lélekszáma volt 1307, ma 2206. Született akkor 75, 1907-ben 90. Körülbelül ily arányban szaporodtak a kecskeméti egyházmegyei többi egyházközségek is. 2. Mérsékeltebb gyarapodást tüntet fel a névtárak összehasonlítása a solti traktusra vonatkozólag. A lélekszám akkor, a 21 anya- és 2 leányegyházban 39,865 volt, a mai 60 ezer lélekkel szemben. Szeremle, Csanád és Bogyiszló a tolnai, az akkor csak 234 lelket számláló és filiaként szereplő Szigetszentmiklós, a melynek ma több mint 2 ezer a lélekszáma, a pesti traktushoz tartozott. A nagyobb ekklézsiák a régi lélekszámhoz képest átlag mintegy ezer lélekkel gyarapodtak. A legnagyobb a növekedés Szabadszálláson, a hol akkor 3869 volt, ma 5801 a lélekszám. De fogytak Dunapataj és Dunavecse, több mint 200 lélekkel. A tractus seniora a Kis-Dab (475. 1.) prédikátora, Szabó János volt; a nagy Dömsöd pásztora: Váradi István volt a nótárius; traktualis kurátor Madarassi István volt. 3. A cserháti vagy pesti traktus rubrikáiban találjuk azt az érdekes statisztikai adatot, hogy volt itt Pesten 3 oskolamester, Csuka Benjámin, Kosaras István és Szántó János; a lelkek száma 512; szül. 1796-ban 1, 1797-ben 7 gyermek; az előbbi évben 2 házasult és 2 meghalt, az utóbbiban 3 házasult és 9 halt meg. Ebben a traktusban a legnépesebb volt akkor Monor, 2010 lélekkel. Ma négy ezeren feliili ott a lelkek száma. Volt ebben a traktusban akkor 14,455 lélek ; ma van 117,533. Akkor volt 22, ma van 36 anyaegyház. A népmozgalmi adatok összehasonlítása : született 812 — 3946; házasult 163 — 1253 ; meghalt 430 és 1907-ben 1253. Óbuda, a melynek lelkésze Dobos István volt és lélekszáma 378, Vértesaljához tartozott. Fogytak: Alsódabas 2, Pócsmegyer 1 száz lélekkel. A tractus seniora Földvári István monori lelkész, curatora Szemere Ferencz volt. 4. A névtárban következik Vértesalja. Itt már kevésbbé örvendetes jelenségekkel találkozunk. íme csak .néhány adat. Vértesalja népessége volt 1797-ben 28,506, az 1908-ik névtár szerint 41,047 lélek. Ebből mintegy 5 ezer a szórványokra esik, a mit akkor nem vettek figyelembe. Született akkor 1408, 1907-ben 1309 gyermek. Az egyházmegye legnépesebb gyülekezete akkor is Bicske volt; volt ott akkor 2993, ma van 2642 lélek. Anyaegyház volt akkor — Óbudával — 30, ma van 34. Felcsuth, Doboz, Acsa leányegyházak voltak. A traktus seniora Veszprémi János csákvári lelkész, curatora Véghelius (Véghelyi) János volt. 5. A tolnai traktusban 23 anya- és 7 leányegyház volt; ma van 25 anya- és 2 leányegyház. A most hozzátartozó 3 baranyai egyházközség: Pécsvárad, Várkony és Nagypal akkor Alsóbaranyához tartoztak. A lelkek száma — Bogyiszló, Csanáddal és Szeremlével öszszesen együtt: 4000 — 26,596 volt. Ma van itt 29,467 lélek. A múlthoz képest Szekszárd ezer, Dunaszentgyörgy nyolczszáz lélekkel szaporodott. Fogyott a lélekszám Nagydorogban hét, Kölesden öt, Decsen egy százzal. Született 1797-ben 1272, 1907-ben 860; házasságot kötött akkor 446, most 313 pár. Senior volt Ötvös István dunaszentgyörgyi lelkész, curator Visolyi János. (Folyt, köv.) B. Pap István.