Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-07-17 / 29. szám

kell leimíök. Ezt pedig nem minden missziói iskoláról mondhatja el tapasztalatai alapján. Szép szavakkal vá­zolta keresztyén nevelés megnemesítő hatását India alsó néprétegei körében. J. A. Sharrock, volt délindiai kollé­giumi igazgató szerint nem a felső osztálynak, a brah­minoknak zárt ajtaján kell kopogtatnunk az Evangé­liummal, hanem a lakosság V3 részét alkotó középosz­tályén, a sudrákén. Az afrikai missziói iskolákról szólva, legelőször dr. A. Watson kairói misszionárius beszélt. Közel 50 éve ment Egyiptomba. Az őt küklő amerikai missziónak ak­kor még csak 4 iskolája volt abban az országban, a hol nem a politika, nem az időjárás, hanem a vallás a beszélgetés főtárgya. Most körülbelül 50 iskolája van missziójuknak körülbelül 17,000 tanítvánnyal, kiknek Va része mohamedán. Azért van szükség missziói isko­lákra, mert a kormány iskolái — fájdalom — teljesen mohamedán szelleműek. A délelőtti tárgyalásokat M. E. Sadler-nek, a man­chesteri egyetem nagynevű pedagógia tanárának a föl-Szolalása zárta be. A nevelésről, majd a missziói neve­lésről beszélt általánosságban, nagy figyelem közepette. Azt hiszi, hogy mind Európa, mind Amerika nevelési válság előtt áll. A modern pedagógia a karakter egyen­súlyát keresi. Szerinte a bizottság jelentése az első kő­im >ly kísérlet bizonyos pedagógiai irányzat megteremté­sére a missziói iskolák terén. Majd a Kínában beállt vál­tozásokat vázolta. Kínában, Japánbán. Délután a kínai és japáni missziói oktatásügyet tárgyalták. A tanácskozást dr. E. C. Moore, az amerikai Harvard-egyetem theol. tanára vezette be. A kínai egy­házakat és iskolákat a kínaiaknak maguknak kell ve­zetniök szerinte. A négyszázmilliónyi kínai nép törté­netében sohse volt olyan kedvező idő keresztyénné léteire mint ma. Dr. P. D. Bergen kínai misszionárius szerint a missziói oktatás terén két főelvnek kell uralkodnia: az együttmunkálkodásnak és eredményességnek. Ezen­kívül fontos, hogy necsak a felsőbb kínai osztályokkal, de az elhanyagolt alsó rétegekkel is keressük az érint­kezést. Nagy hatással beszólt dr. Duncan Main, kinai orvos misszionárius. Nem theologiai doktorokra van Kíná­nak szüksége, hanem olyan or^os-doktorokra, a kiknek a szívében, lelkében él a theologia. Borzasztó állapo­tok vannak Kínában a gyógyítás terén: a kínaiak mit­sem értenek az orvosi tudományhoz. Az ott levő orvos­misszionáriusoknak tengernyi beteget kell gyógyítaniok, e mellett az orvosi iskolában is tanítaniok kell. Szerinte a keresztyén orvosi kollégiumok azok a nyitott ajtók, melyeken át legközelebb odajuthatnak a kínaiak szí­véhez. A nap legkiemelkedőbb része az volt, a mikor az Egyesült Államok többszöri elnökjelöltje, W. J. Bryan beszélt Kínáról és a keresztyének áldozatkész szerete­téről. A hallgatóság zajos tapssal fogadta az imponáló megjelenésű, jellegzetes arczú férfiút. De kezét felemelve, csöndet kért. Az idő drága! — mondotta. Maga is járt Kínában, így saját tapasztalatai alapján ítélheti meg az ottani missziók óriási munkáját az oktatás terén is. Három dolog a legkiemelkedőbb ezeknél. Mindenek­előtt a nyugati iskolákhoz képest végtelenül olcsó ott az oktatás. Másodszor minden erkölcsi haladásnak ezek vetik meg az alapját. Végül bizonyságai annak, hogy az igazi keresztyénség nem fél a világosság ter­jedésétől. Nincs olyan szervezet, mely annyit tenne a többi idegen népekért, mint a keresztyénség. Nincs intéz­mény, mely annyi pénzt adna olyan népeknek, a kiket nem is ismer. A keresztyénség nem fél, ha a többiek nőnek. Beszélnek sárga veszedelemről: ón csak egy sárga veszedelmet ismerek, — mondotta nagy hatást keltve — az arany elvesztését! Japánnal kapcsolatban dr. K. Ibuka tokiói japáni lelkész beszélt. A japáni odavaló lelkészeknek 90'J /0 -a a missziói iskolákban nőtt föl. A tavalyi tokiói konferenczián is, melyet a japáni protestantizmus félszázados fönnál­lásának emlékére tartottak, azt mondták, hogy a japán protestantizmus jövője összefügg az iskolák jövőjével. Egy keresztyén egyetem szükségességét hangsúlyozza. Az európai missziói törekvések. A péntek esti ülésnek a missziói törekvések az európai kontinens misszióinak szempontjából képezték a tárgyát. A kanadai W. A Gharlton elnökölt s egy német, egy dán és egy franczia kiküldött voltak az előadók. D. Mirbt marburgi theol. tanár a német missziói törekvése­ket ismertette. Nyolcz régibb missziói társaságuk van. H. Ussing dán lelkész az északi népek: a missziói téren már jóval az amerikaiak és angolok előtt munkálkodó hollandok, a svédek, norvégek, finnek és dánok mun­kásságát vázolta. Végül dr. Boegner párisi lelkész a franczia protestánsok misszióiról szólt. A kicsiny franczia protestáns egyházat is fenyegette az a veszedelem, a mi régi nemzeteket és sokat szenvedett egyházakat szokott kísérteni, hogy csak a mult dicsőségén merengjen, de megérezték, hogy Isten más föladatot is szabott eléjük. Missziói munka a pogány vallások körében. A missziói munka a pogány vallásokkal kapcsolatban. Dr. D. S. Cairus, a skót egyes. szab. egyház aber­deeni theologiájának tanára, a IV. bizottság elnöke ter­jesztette elő a jelentést. Rámutatott azokra a kérdésekre, a melyekre érdemes lesz a vitában kiterjeszkedni. Olyan időket él a keresztyénség a pogány világ körében, mon­dotta, mint a zsidók a próféták korában. Az a nagy kérdés, vájjon képes lesz-e a mai keresztyénség ennek a szellemi hivatásnak a betöltésére ? A délelőtt folyamán az animisztikus., a kínai, a japán és az izlam — délután pedig az indiai vallásokkal kap­csolatban, majd általánosságban tárgyalták a kérdést. A keresztvénségnek a ayiimisztikus vallást követő népek körében való nehezen terjeszthetőségére többek A konferenczia tárgyalásainak negyedik napját an­nak a kérdésnek megbeszélésére szentelték, hogy milyen akadályai vannak a keresztyén eszme diadalmaskodá­sának világszerte ? Ezek az akadályok nem kicsinylen­dők. Nem éghajlatbeli ós nyelvi nehézségekről van itt szó, melyekkel a misszionáriusoknak meg kell küzdeniök, hanem arról, a mely az animisztikus, a kínai, avagy az indiai ősvallásokhoz tartozók lelkét mintegy megkemé­nyíti a keresztyénséggel szemben. így a kínaiaknál az ősi ősimádó vallással szakítani annyit jelent, mint meg­tagadni a nemzet ötezredéves múltját. Nem sokkal kiseb­bek a nehézségek a keresztyénségtől merőben ellentétes világban élő hinduknál, úgyszintén a legprimitívebb né­peknél is. Az ülés elején dr. Robson, az előkészítő-bizottság elnöke a király üdvözletére küldött választ olvasta föl. Fölállással elfogadták. Elhatározták, hogy az elnök, a titkár ós a különböző országokból egy-két küldött írja alá.

Next

/
Thumbnails
Contents