Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-07-17 / 29. szám

kell leimíök. Ezt pedig nem minden missziói iskoláról mondhatja el tapasztalatai alapján. Szép szavakkal vázolta keresztyén nevelés megnemesítő hatását India alsó néprétegei körében. J. A. Sharrock, volt délindiai kollégiumi igazgató szerint nem a felső osztálynak, a brahminoknak zárt ajtaján kell kopogtatnunk az Evangéliummal, hanem a lakosság V3

részét alkotó középosztályén, a sudrákén. Az afrikai missziói iskolákról szólva, legelőször dr. A. Watson kairói misszionárius beszélt. Közel 50 éve ment Egyiptomba. Az őt küklő amerikai missziónak akkor még csak 4 iskolája volt abban az országban, a hol nem a politika, nem az időjárás, hanem a vallás a beszélgetés főtárgya. Most körülbelül 50 iskolája van missziójuknak körülbelül 17,000 tanítvánnyal, kiknek Va része mohamedán. Azért van szükség missziói iskolákra, mert a kormány iskolái — fájdalom — teljesen mohamedán szelleműek. A délelőtti tárgyalásokat M. E. Sadler-nek, a manchesteri egyetem nagynevű pedagógia tanárának a föl-Szolalása zárta be. A nevelésről, majd a missziói nevelésről beszélt általánosságban, nagy figyelem közepette. Azt hiszi, hogy mind Európa, mind Amerika nevelési válság előtt áll. A modern pedagógia a karakter egyensúlyát keresi. Szerinte a bizottság jelentése az első kőim >ly kísérlet bizonyos pedagógiai irányzat megteremtésére a missziói iskolák terén. Majd a Kínában beállt változásokat vázolta. Kínában, Japánbán. Délután a kínai és japáni missziói oktatásügyet tárgyalták. A tanácskozást dr. E. C. Moore, az amerikai Harvard-egyetem theol. tanára vezette be. A kínai egyházakat és iskolákat a kínaiaknak maguknak kell vezetniök szerinte. A négyszázmilliónyi kínai nép történetében sohse volt olyan kedvező idő keresztyénné léteire mint ma. Dr. P. D. Bergen kínai misszionárius szerint a missziói oktatás terén két főelvnek kell uralkodnia: az együttmunkálkodásnak és eredményességnek. Ezenkívül fontos, hogy necsak a felsőbb kínai osztályokkal, de az elhanyagolt alsó rétegekkel is keressük az érintkezést. Nagy hatással beszólt dr. Duncan Main, kinai orvos misszionárius. Nem theologiai doktorokra van Kínának szüksége, hanem olyan or^os-doktorokra, a kiknek a szívében, lelkében él a theologia. Borzasztó állapotok vannak Kínában a gyógyítás terén: a kínaiak mitsem értenek az orvosi tudományhoz. Az ott levő orvosmisszionáriusoknak tengernyi beteget kell gyógyítaniok, e mellett az orvosi iskolában is tanítaniok kell. Szerinte a keresztyén orvosi kollégiumok azok a nyitott ajtók, melyeken át legközelebb odajuthatnak a kínaiak szívéhez. A nap legkiemelkedőbb része az volt, a mikor az Egyesült Államok többszöri elnökjelöltje, W. J. Bryan beszélt Kínáról és a keresztyének áldozatkész szeretetéről. A hallgatóság zajos tapssal fogadta az imponáló megjelenésű, jellegzetes arczú férfiút. De kezét felemelve, csöndet kért. Az idő drága! — mondotta. Maga is járt Kínában, így saját tapasztalatai alapján ítélheti meg az ottani missziók óriási munkáját az oktatás terén is. Három dolog a legkiemelkedőbb ezeknél. Mindenekelőtt a nyugati iskolákhoz képest végtelenül olcsó ott az oktatás. Másodszor minden erkölcsi haladásnak ezek vetik meg az alapját. Végül bizonyságai annak, hogy az igazi keresztyénség nem fél a világosság terjedésétől. Nincs olyan szervezet, mely annyit tenne a többi idegen népekért, mint a keresztyénség. Nincs intézmény, mely annyi pénzt adna olyan népeknek, a kiket nem is ismer. A keresztyénség nem fél, ha a többiek nőnek. Beszélnek sárga veszedelemről: ón csak egy sárga veszedelmet ismerek, — mondotta nagy hatást keltve — az arany elvesztését! Japánnal kapcsolatban dr. K. Ibuka tokiói japáni lelkész beszélt. A japáni odavaló lelkészeknek 90'J

/0

-a a missziói iskolákban nőtt föl. A tavalyi tokiói konferenczián is, melyet a japáni protestantizmus félszázados fönnállásának emlékére tartottak, azt mondták, hogy a japán protestantizmus jövője összefügg az iskolák jövőjével. Egy keresztyén egyetem szükségességét hangsúlyozza. Az európai missziói törekvések. A péntek esti ülésnek a missziói törekvések az európai kontinens misszióinak szempontjából képezték a tárgyát. A kanadai W. A Gharlton elnökölt s egy német, egy dán és egy franczia kiküldött voltak az előadók. D. Mirbt marburgi theol. tanár a német missziói törekvéseket ismertette. Nyolcz régibb missziói társaságuk van. H. Ussing dán lelkész az északi népek: a missziói téren már jóval az amerikaiak és angolok előtt munkálkodó hollandok, a svédek, norvégek, finnek és dánok munkásságát vázolta. Végül dr. Boegner párisi lelkész a franczia protestánsok misszióiról szólt. A kicsiny franczia protestáns egyházat is fenyegette az a veszedelem, a mi régi nemzeteket és sokat szenvedett egyházakat szokott kísérteni, hogy csak a mult dicsőségén merengjen, de megérezték, hogy Isten más föladatot is szabott eléjük. Missziói munka a pogány vallások körében. A missziói munka a pogány vallásokkal kapcsolatban. Dr. D. S. Cairus, a skót egyes. szab. egyház aberdeeni theologiájának tanára, a IV. bizottság elnöke terjesztette elő a jelentést. Rámutatott azokra a kérdésekre, a melyekre érdemes lesz a vitában kiterjeszkedni. Olyan időket él a keresztyénség a pogány világ körében, mondotta, mint a zsidók a próféták korában. Az a nagy kérdés, vájjon képes lesz-e a mai keresztyénség ennek a szellemi hivatásnak a betöltésére ? A délelőtt folyamán az animisztikus., a kínai, a japán és az izlam — délután pedig az indiai vallásokkal kapcsolatban, majd általánosságban tárgyalták a kérdést. A keresztvénségnek a ayiimisztikus vallást követő népek körében való nehezen terjeszthetőségére többek A konferenczia tárgyalásainak negyedik napját annak a kérdésnek megbeszélésére szentelték, hogy milyen akadályai vannak a keresztyén eszme diadalmaskodásának világszerte ? Ezek az akadályok nem kicsinylendők. Nem éghajlatbeli ós nyelvi nehézségekről van itt szó, melyekkel a misszionáriusoknak meg kell küzdeniök, hanem arról, a mely az animisztikus, a kínai, avagy az indiai ősvallásokhoz tartozók lelkét mintegy megkeményíti a keresztyénséggel szemben. így a kínaiaknál az ősi ősimádó vallással szakítani annyit jelent, mint megtagadni a nemzet ötezredéves múltját. Nem sokkal kisebbek a nehézségek a keresztyénségtől merőben ellentétes világban élő hinduknál, úgyszintén a legprimitívebb népeknél is. Az ülés elején dr. Robson, az előkészítő-bizottság elnöke a király üdvözletére küldött választ olvasta föl. Fölállással elfogadták. Elhatározták, hogy az elnök, a titkár ós a különböző országokból egy-két küldött írja alá.