Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-07-17 / 29. szám

egyetemre készülők számára külön-külön csoportra osztott három évfolyamú felső osztály. Fontos a tervben kifejezett gondolat: minden rendű és rangú ember gyermeke egy iskolába járjon. A gyermekkerttől kezdve végig a fiúhat és a lányokat együtt kell nevelni. Ebből a teljesen általános és egységes köznevelésből csupán a beteg gyermekeket vennék ki; ezek számára külön osztályokat sürgetnek. Rámutatnak a szocziálisták arra is, hogy a mai tanulási szabadság tiszta gúny marad, ha csak ingyenessé nem teszik a tanulást, nem gondoskodnak a tanulók ingyenes ellátásáról, tankönyvekről s más eszközökről, ha az iskolát nem állítják az iskolaorvosok felügyelete alá, ha nem állítanak több iskolát és nem alkalmaznak több tanítót. Másodszor, az általános és egységes népnevelés útja az egyéniség minden oldalú, összhangzatos nevelése. Kívánják az egyes tárgyak alapos megváltoztatását, a vallástanítás teljes eltörlését és annak helyére az erkölcsi oktatást. A népet hozzá kell segíteni az eszményi javakhoz is. Bebel szavára hivatkozva, hogy a haza földjének külső támadás ellen való megvédésére mindig készen lehessenek, kívánják a testi nevelés szervezését, e feladatra való tekintettel is. Ez a második tételük azonban még nincs egészen kifejtve. Harmadszor, rendszeresen kifejtik, hogy a munka útján való nevelés a harmonikus nevelés biztosítéka. Az egész nevelés legfőbl) feladatának a szocziálisták az erkölcsi tökéletesbítést tartják. Befejezésül kívánják a tanítóképzés megváltoztatását és a tanítóság anyagi és társadalmi helyzetének jelentékeny javítását s az iskolaügyekben való döntő szerepük biztosítását. A szocziálisták gondolkodásának keletkezése és végső czélja megérteti, hogy egyoldalú, A szintén egyoldalú ellenfelekkel ez idő szerint mereven áll szemben. E szerint útjában áll az igazi nevelői gondolkodás kialakulásának is — nem egyes tételei, hanem az egésznek a színezete által. Kováts Alajos. (Folyt, köv.) BELFÖLD. A kecskeméti ref egyházmegyei lelkészegyesület gyűlése. A kecskeméti egyházmegyei lelkészegyesület június 28-án tartotta f. évi gyűlését Czegléden. A gyűlésnek kiemelkedő pontjai voltak Simon Ferencz elnöki megnyitó beszéde, majd az egyes lelkészek jelentése az elmúlt évben végzett egyháztársadalmi munkáról. A mult évi gyűlés ugyanis elhatározta, hogy az egyesület tagjai megkezdik gyülekezetükben az egyháztársadalmi munkát, kiki az általa legczélszerűbbnek gondolt módon, Kálvin-Szövotség, ifj. egylet, nőegylet, vallásos estélyek stb. alakításával, rendezésével s az e körül elért eredményekről, a nyert tapasztalatokról kiki jelentést tesz az ez évi gyűlésen. Felettébb tanulságos és érdekes volt e jelentések hallgatása s az ennek nyomán kifejlődött eszmecsere. Kezdte a jelentést az elnök. Jászberényben a Kálvin-Szövetség megalakult 50 taggal; novembertől májusig vasárnap délutánonként (ist. tiszt, után) előadások, felolvasások voltak, dalárda és szavalók közreműködésével. A Kálvin-Szövetség női tagjai külön munkakört is nyertek azáltal, hogy a készülő vegyes házasságokat kisérik éber figyelemmel s a javunkra szóló egyezségek biztosításában hathatósan segédkeznek a lelkésznek. Az oktalan perlekedés korlátozására is tett lelkész intézkedéseket. Czegléden ifjúsági egyesület alakult. Négy vallásos ünnepélyt rendeztek, nagy érdeklődés mellett. Nagykőrösön Kálvin-Szövetség alakult. Hónaponként egyszer, az utolsó vasárnap tartottak vallásos ünnepélyt. Jászkarajenön ref. nőegylet alakult az elhagyott betegek, nyomorultak látogatására, ápolására s a hitbuzgóság erősítésére. Izsákon adventtől febr. végéig szerdán esténkónt voltak vallásos összejövetelek. Abonyban vegyes énekkar alakult s ennek ós a lelkésznek közreműködésével volt az adventi estéken néhány összejövetel. Szentmártonkátán, mint az előző évben, úgy most is adventtől febr. végéig vasárnap délutánonként (ist. tiszt, után) voltak összejövetelek, melyeken a lelkész által szervezett és vezetett vegyes- és férfikar énekei, ismétlőiskolások szavalatai élénkítették a felolvasást vagy szabadelőadást. E jelentések meghallgatása után kimondta a gyűlés, hogy az egyesület tagjai a megkezdett munkát folytassák, a kik még nem kezdték el, kezdjék meg. Az orsz. közművelődési tanács által kiadott „Felolvasások" és Payr S. „Hárfahangok" czímű műve mint az összejövetelek rendezésére alkalmas segédeszközök a tagok figyelmébe ajánltattak. Hogy a Kálvin-Szövetség fiókegyletei megalakíthatok legyenek, annak alapszabályait kellene a tagsági díjak tekintetében módosítani, mert a mostani 5 koronás tagsági díjjal nem lehet vidéken az ügyet sikerrel propagálni. Ily irányú indítványnak illetékes helyen előterjesztésével dr. Székely József jegyző bízatott meg. Az 0. R. L. E. által kiadott „Magyar Naptár" nagyobbmérvű terjeszthetése végett egyesületünk azon óhajt fejezi ki, hogy az könyvárúsi úton is kapható legyen, lehetőleg magasabb színvonalú és olcsóbb (20 fillér árú) legyen. Az 0. R. L. E. által tárgyalás végett letett ügyekben az egyesület következő megállapodásra jutott. A liturgia kérdésben nemcsak egységesítést, hanem reformot is kívánunk, nagyobb tért az érzelmi és művészeti elemeknek.'A liturgiával egyidejűleg kellene végre az új énekeskönyv dolgát is rendbe hozni. Az egyházalkotmány reformja ügyében egyesületünk elfogadja az 0. R. L. E. választmányának javaslatát, mégis a püspök és ker. főgondnoki hivataloknál a 10 éves választást mellőzni kívánja. Ezzel kapcsolatban kimondta a gyűlés, hogy egyházi törvénykönyvünk revíziója érdekében a munkálatok megkezdését már most szükségesnek tartja, hogy