Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-07-10 / 28. szám

zsinat 300 éves fordulója alkalmából július hó 5-én és 6-án nagy ünnepélyeket rendezett az evangélikus belmissziói egyesület Alsókubinban és Árvaváralján, a felvidék evangélikus lelkészeinek és intelligencziájának részvételével. Az ünnepélyen megjelent Zsilinszky Mihály titkos tanácsos is. Júl. 5-én délután a megyeházán Lehoczky Miklós alsókubini árvaszéki elnök, evangélikus egyházi felügyelő elnöklésével díszgyűlés volt, a melyen Zsilinszky Mihály a belmisszió czéljairól tartott nagy tetszéssel fogadott előadást. Utána Rexa Dezső alsókubini megyei főlevéltáros Thurzó nádorról és a zsolnai zsinatról tartott fölolvasást. Az ünnepély második napja iinnepies istentisztelettel kezdődött az alsókubini evangélikus templomban. Délután Árvavárában folytatódott az ünneplés, a vár terraszán és a vártemplomban, a nádor síremléke előtt. Tiltakozás a Borromeus-encziklika ellen. A felsősoproni evang. egyházmegye lelkészi értekezlete, ámult hónap 29-én Sopronban tartott gyűlésén, Schollz Ödön ágfalvai lelkész indítványára határozati javaslatot fogadott el, a melyben legmélyebb megütközésének adott kifejezést a Borromeus-encziklika sértegetései és rágalmai felett és azokkal szemben a leghatározottabban tiltakozott. Kimondja ez a határozat, hogy a lelkészi testület elvárja az evang. egyház minden tagjától, hogy annál erősebben törekedjék a reformáczió által nyújtott szellemi és erkölcsi javak megismerésére és az egyház iránt való hűségük megbizonyítására. Kijelentették továbbá, hogy daczára a Rómából indított békétlenségnek és kihívásnak, a ker. szeretet alapján békességben kívánnak élni róm. kath. polgártársaikkal. — Ha már egyetemes tiltakozásunkat nem lehetett kifejezni, helyes volna, ha legalább egyházmegyei gyűléseink vennnék programmba az encziklika ellen való ünnepélyes tiltakozást. A görgényi református egyházmegye jún. 21 én tartotta meg közgyűlését Szászrégenben. A gyűlés egyik legfontosabb tárgya az új főgondnoknak: gióf Teleki Józsefnek hivatalába beiktatása volt. A belkörű ügyek közül kiemeljük, hogy a gyűlés elrendelte, hogy a felsősófalvi tűzkárosult egyház és a marosvásárhelyi ref. polg. leányiskolával kapcsolatban felállítandó internátus támogatására minden gyülekezetben gyűjtés rendeztessék. Közgyűlések. A tiszai evang. egyházkerület aug. 23—26. napjain Poprádon, — a tiszavidéki evang. egyházmegye július 26—27 napjain Nyíregyházán tartja meg közgyűlését. Orgonamegrendelés. A zsarnói (Abauj-Torna megye) ref. egyház, a temploma részére szükséges új orgona készítésével Országh Sándor és fia rákospalotai (Bpest mellett) orgona- és harmoniumgyáros czéget bízta meg. A mű a legújabb csőrendszer szerint készül és szeptemberben fogják átadni a használatnak. ISKOLA. A sárospataki főiskola igazgató-tanácsa, június 23—24-én tartott ülésében foglalkozott a konventnek a főiskola vagyonkezelése ügyében kelt határozataival, s mind a konventi bizottság jelentésére, mind Zoványi Jenőnek a főiskolai alapok és alapítványok megvizsgálására vonatkozó kérelmére megadta válaszát. Sajnálattal vette tudomásul, hogy a jogakadémián dr. Szánthó Gyula, a főgimnáziumon Zsoldos Benő és Kovácsy Sándor nyugalomba vonulnak. Dr. Szánthó tanszékét a jövő iskolai évben helyettesítéssel láttatják el, a két gimnáziumi tanszéket pedig helyettes-tanárokkal töltik be. A Buza János lemondásával megüresedett tanszékre Trenkó György szakvizsgás tanárjelöltet választották meg helyettes-tanári minőségben. A Zoványi Jenő elmozdításával a tlieológián megürült egyháztörténeti tanszékre pályázatot hirdetnek. Radáesi György bejelentette tanszékéről való lemondását, az igazgató-tanács azonban a munkakörében való maradásra kérte föl. Tudomásul vették, hogy a közoktatásügyi miniszter, a főgimnázium államsegélye ügyében tárgyalás végett Géresi Kálmán tankerületi főigazgatót küldötte ki, a ki szeptember második felében fogja a tárgyalásokat megejteni. A pápai ref. főiskola igazgató-tanácsa, f. hó 1-én tartott ülésében, a képviselővé választott és szabadságolását kérő dr. Antal Géza theologiai tanszéke teendőinek ellátásával Pongráez József püspöki titkárt bízta meg. A főgimnázium német-magyar tanszékére Lautner János szakvizsgás tanárjelöltet alkalmazta, helyettes-tanári minőségben ; a IV. oszt. párhuzamossá tétele folytán újonnan szervezett helyettes-tanári állásra pedig dr. Bodola György okleveles tanárjelöltet választotta meg. A szatmári ref. főgimn. fenntartó-testülete, az iskolai év végén megtartott ülésében örömmel vette tudomásul, hogy az intézet 300 éves jubileumi ünnepélye nemcsak erkölcsileg fényesen sikerült, de anyagi tekintetben is jelentékeny erősbödést eredményezett, a menynyiben különböző czélú adományokban körülbelül 17,000 koronát juttatott az iskolának. Tanárgyíilések. Az orsz. középiskolai tanáregyesület Nagyváradon, az orsz. polgáriiskolái tanáregyesület pedig Budapesten ülésezett f. hó 4—5. napjain. A középiskolai tanáregyesület közgyűlésén, a mint gondoltuk is, elég keserű panaszok hangzottak fel, a miatt, hogy a statusrendezés ügyét egyik miniszter a másikra hagyja örökségül, s hogy a minisztériumban a középiskolák és a tanárok ügyét nem tanárok, hanem jogászok intézik. Pedagógiai tárgyú felolvasásokat tartottak dr. Cserép József és dr. Schneller István. Cserép József az érettségi vizsga reformját sürgette, olyan irányban, hogy érettségi vizsgát csak azoktól követeljenek, a kik tudományos pályára készülnek. Schneller István pedig teljesen eltörlendőnek ítélte az érettségi vizsgát. A közgyűlés olyan felterjesztést intéz a miniszterhez, hogy az érettségi vizsgák ügyét vigye a közoktatásügyi tanács elé, s tegyen lépéseket az 1883 :1. minősítési törvény korszerű reformja érdekében. — A polgáriiskolai egyesület gyűlésén elhatározták, hogy emlékiratban fogják felkérni a minisztert a polgári-iskolai törvény megalkotására, a tanárképzés törvényhozási rendezésére, a fizetésrendezési tervezet végrehajtására, az állami szolgálatba átvett igazgatók és tanítók összes szolgálati idejének és illetményeinek beszámítására és a statusrendezésnek a felekezeti és községi iskolai tanárokra is kiterjesztésére. Debreczen az egyetemért. Debreczen városának törvényhatósági közgyűlése jún. 31-én tartott ülésében, az egyetemi- és a pénzügyi-bizottság javaslata alapján öt millió koronát ajánlott fel a debreczeni egyetem és a hozzá szükséges épületek létesítésére. A határozatnak dr. Kenézy Gyula orvostanár memoranduma képezte az alapját, a mely szerint az egyetem öt fakultással rendelkeznék, nevezetesen : hittudományi, jogtudományi, bölcsészeti, orvostudományi és gazdasági fakultással. A közgyűlésen Jánossy Zoltán ref. lelkész azt kifogásolta, hogy a javaslat az egyetemet a város végére tervezi, holott annak a városban és épen a ref. főiskola helyén kellene lennie. Dr. Ferenczy Gyula ref. főiskolai tanár elégnek tartaná csak a ref. főiskola már meglevő három fakultásának: a theológiainak, a joginak és a bölcsészetinek egyetemi rangra emelését, a mely esetben természetesen meg-