Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-16 / 3. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : IX. ker., Kálvin-tér 7. sz.. a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő: HAMAR ISTVÁN. Főmunkatársak : Dr. Kováts István. — Veress Jenő. Előfizetési ára: lígész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér Hirdetési díjak : Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolezad oldal 5 K, TARTALOM. Az Élet Könyvéből: Lélek és világ. Peabody G. F. — Ford. V. J. — Vezérczikk: Mementó. H. I — Iskolaügy : A gyakorlati nevelés kérdése református iskoláinkban. Dr. Barcsa János. — Könyvismertetés: Lasler Sándor: Kalászok egy 40 éves papi pálya útszéléről. B. Pap István. — Belföld: Egy kis belmisszió. Vida Ferencz. — Miszszióügy: A keresztyén diakónia. B. Pap István. — Külföld: Dr. T. I. — Régiség: Régi históriák a csepelszigoti egyházak életéből. Pataky Dezső. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Különfélék. — Szerkesztői üzenetek. — Pályázatok. — Hirdetések. Az Élet Könyvéből. Lélek és világ. „Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de az ő lelkében kárt vall?" Máté 16.J,;. Ha istentisztelettel kezdjük a napot, méltán feltehetjük magunknak ezt a kérdést: Micsoda jelentősége van ennek a munkaszünetnek a modern emberre nézve ? Mi jogosultsága van az istentiszteletnek ebben a munkával teli világban? Miért állunk meg imádkozni? Ezekre a kérdésekre Jézus adja meg a feleletet abban az igében: „Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de az ő lelkében kárt vall?" Másszóval: az ember csak akkor beszélhet nyereségről, ha azt megszerezni és értékesíteni is tudja. A világ csak akkor hasznos, ha a lélek birtokában van. Pé1

' >, a pénz nem lesz nyereségünkké csupán , hogy összegyűjtjük; mert könnyen megeske hogy ez uralkodik rajtunk, a helyett, hogy mi a, Ikodnánk rajta. Hu,Kin azt mondja: „A gazdagság abban áll, hogy az értékes dolog derék ember birtokában van". A: tán elbeszéli, hogy hajótörés alkalmával egy eniíer meg akarta menteni kétszáz font aranyát s övébe rejtette el, — és pénzével együtt a tengerbe merült. Az ilyen emberről mondja Ruskin: „Vájjon az övé volt-e az arany, vagy ő volt az aranyé ?" Ugyan ez áll a tudománnyal foglalkozó emberek életére is. Azzal, hogy minden ismeretet összetanulunk, ép úgy nem leszünk tudósok, mint a hogy nem leszünk gazdagok azzal, hogy a pénzt halomra gyűjtjük. Az igazságnak lélekre van szüksége, a melv megérti; valamint a pénznek olyan lélekre van szüksége, a mely felhasználja. Egy tömeg tudás ép úgy nem tudományosság, mint a hogy egy halom pénz nem gazdagság. Egy mozgó ismerettár (encziklopédia) ép úgy nem tudós, mint a hogy egy hordozható pénzszekrény nem gazdag ember. Az ember nagyon tanult s mégis nagyon ostoba lehet, épen úgy, mint, a hogy valaki nagyon sok pénzt szerezhet s mégis szegény lehet. A világ annyiban értékes, a mennyiben a lélek birtokában van. Mi czélja van tehát az istentiszteletnek? Az, hogy az élet egyensúlyát helyreállítsa. Az, hogy a lelket a világtól megóvja és a világot a lélek szemével nézze. Az, hogy a dolgokat helyes távlatba állítsa, hogy az élet nagy dolgait nagyoknak, a kicsinyeket pedig kicsinyeknek lássuk. Sok időbe kerül az életfentartásunkra szükséges dolgok megszerzése. Az istentisztelet alkalmával meg azt kérdezzük: „Megnyerem-e ugyanakkor az életet is?" A tudománnyal foglalkozó embernek sok időbe kerül az igazságok megtanulása. Az istentiszteleten meg azt kérdezi: „Megtanulom-e ugyanakkor azt az igazságot is, mely az embert szabaddá teszi?" Matthew Arnold azt mondotta Sophoklesről, hogy „a dolgokat a maguk változatlanságában és egészen látta". Erre segít minket a rendszeres istentisztelet. A dolgokat legtöbbször eltorzítva, töredékesen és felületesen látjuk, imádságunkban a maguk változatlanságában és egészen látjuk azokat. A szentség egész és a lélek szent, mert a dolgokat egészen látja. Tehát az okos ember a napot egy pillanatnyi imádsággal kezdi, nem azért, mert attól minden kívánságára és aggodalmára egyenes feleletet vár,