Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-05-22 / 21. szám

áttért 680 ezer közül ma csak 75 ezer vallja magát metliodistának. Ausztrália. Délausztráliában letelepült németek tisztán megtartották mindez ideig anyanyelvüket és nemzeti vonásaikat. Ezt első sorban evangélikus egyházaiknak és iskoláiknak köszönhetik. A németek Ausztrália fővárosában és az attól délre eső községekben laknak. Van kilenczven egyházuk és negyvenkét lelkészük, harminczöt iskolájuk, egy tanítóképző-intézetük és Malvern városában theologiai akadémiájuk s „Concordia- College" czímen gimnáziumok. Néhány hónappal ezelőtt egyetemes gyűlésükön egy német egyetem fölállítását határozták el. melynek a theológia képezné a magvát. Oczeánia. Oczeánia Samoa nevű szigetcsoportján németek is Jaknak. Az ottani róni. kath. püspök egyházi átok terhe alatt megtiltotta híveinek a szószékről, hogy gyermekeiket állami iskolákba adják, melyek a szigeten is felekezetnélküliek. A kormányzó ez ellen óvást emelt, mert az efféle rendelet korlátozza a tanszabadságot. A püspök még erre sem tágított, sőt megismételte tilalmát. Azzal érvelt, hogy iskolaügyben is egyedül Rómának tartozik engedelmeskedni. Az ügy annyira elmérgesedett, hogy a német parlamentben is szóvá tették. Dernburg közoktatásügyi államtitkár kijelentette, hogy minden befolyását latba fogja vetni, hogy az állam tekintélyét Samoa szigetén megvédje. A vita végén, melyet Erzberger centrum-párti képviselő provokált, fölemlítette az államtitkár azt a levelet, melyet néhány évvel ezelőtt a Keletafrikában működő róm. kath. apostoli vikárius az akkori államtitkárhoz intézett. Ebben a levélben a többek közt azt írja Róma embere, hogy a misszionáriusok egyik legfőbb feladata az állami iskolák kiszorítása. Dr. T. I. IRODALOM. Előfizetési felhívás. A. Magyar Protestáns Irodalmi Társaság előfizetést hirdet a következő keresztyénszocziális munkára: Az evangélium és a "szocziálizmus. Irta Frank Thomas genfi református lelkész és theol. tanár, magyarra fordította dr. Kováts J. István theologiai m. tanár. A franczia elevenséggel, de tudományos színvonalon írott munka a szocziális kérdések evangéliumi keresztyén szempontjait domborítja ki. Tartalma: a szocziális kérdés és az evangélium, a tulajdonjog, a munka keresztyén értéke, a haza jelentősége, a társadalmi különbségek, a nőkérdés, a keresztyén szolgálat, szegények és gazdagok, az ember értéke, az Isten országa. A minden izében aktuális munka keresztyén tájékoztatást akar nyújtani a jelenkor szocziális zűrzavaraiban. „Az evangélium és a szocziálizmus" folyó év szeptember havában a Házi Kincstár alakjában, ennek csinos kötésében, mintegy 15 ív terjedelemben jelenik meg. Előfizetési ára 2 korona, bolti ára 3 korona lesz. A Társaság segítő tagjai 1910. évi tagilletmény fejében kapják, a Társaság többi tagjai külön előfizetésre. Az előfizetési díj Hornyánszky Viktor czímére (Budapest, V., Akadémiautcza 4.) szeptember közepéig küldendő be. Gyűjtők 10 előfizető után tiszteletpéldányt kapnak. A Népművelés május 8-iki füzetének vezetőczikkét Kenczler Hugó írta A művészeti oktatás czélja és eszközei czímen. Kifejti a művészi oktatás kettős czélját és rámutat azokra az eszközökre, a melyekkel a művészet iránti fogékonyságot is kifejlesztjük és a művészi alkotásokat a történeti oktatás megelevenítésére is alkalmassá tehetjük. Ányos Lajos Daenéll Ernő kiéli tanár gondolatait ismerteti az amerikai és németországi tanárcserével kapcsolatban. Pataki Béla a hamburgi továbbképző-tankötelezettségről szól. Staindlné, Ludvig Mária érdekes hangú tárczát írt egy kézimunka óráról. A Szemle rovat az ébredő népet hozza kapcsolatba tudománnyal, s a törvényben levő, de a szivekben semmi nyomot nem hagyó madarak és fák napjáról elmélkedik. — A Népmüvelés május 15-iki számában Nádai Pál Mikszáth Kálmánról ír, ki piinköst napján ülte írói jubileumát. Somogyi Béla: A falu kulturája cz. czikke abból indul ki, hogy az ökörítói színmagyar, értelmes, jómódú nép a nagy csapás után elbújt a hatósági személyek és az orvosok elől attól való féltében, hogy a gyógykezelés pénzbe kerül. Aggódva kérdi: hát még milyen kulturállapotban lehet a kevésbbé értelmes és nem jómódú nép ? A felelet csak lehangoló lehet. Különösen az apró falvak népe a népművelés legelemibb intézményeivel sincs ellátva. Y. Lélektan az iskolában cz. alatt Dexter és Garlick amerikai pszichológusok munkáját ismerteti. Pataki Béla jénai, brémai, hamburgi frederiksbergi és más kopenhágai modern iskolaberendezósekről ír. A Rajzoktatás márczíusi számában Arnhold Nándor (Pécs) szól a rajzterem és mellékhelyiségeinek berendezéséről. A kérdést maga a rajztanár-egyesület választmávettette föl és sorra közli az idevágó észrevételeket, javaslatokat és terveket. Arnhold nem barátja annak, liogy egyszerre két rajzterem berendezését kérjék. Biztosabban elérhetőnek tartja azt, hogyha egy, de jól berendezett termet kívánunk. Az Egészség áprilisi füzete Széchenyi István gróf emlékezete cz. alatt a legnagyobb magyart mint nevelőt mutatja be, a ki az észszerű emberképzés, testi nevelés és egészség dolgában már akkor olyan csapásokon haladt, a melyeket ma is helyesnek vallunk. Kemény Ferencz reáliskolai igazgató a bécsi testnevelési anket-et ismerteti. Az ankét több lényeges dologra nézve megegyezett. Ezeket az irányokat mi, magyarok már jórészt évekkel ezelőtt előtérbe állítottuk. Az osztrák vélemények túlságos térfoglalási engednek a katonai elemnek, különösen azzal, hogy a czóllövést is be akarják vinni a középiskolába. A lakás, megélhetés és táplálkozás szocziális viszonyairól a bécsiek ép úgy megfeledkeztek, mint a mi ankettezőink. A sakkjáték higiéniája, cz. közlemény kimutatja, hogy a szorgalmi időben csak kiválóan tehetséges tanulók engedhetik meg maguknak a sakkozást, ellenben a szünidőben semmi kifogás sem emelhető ellene. A gyermek (l)as Kind, L'Enfant) áprilisi vezető czikkét Herodek Károly, a vakok orsz. intézetének igazgatója írta Az érzékszervi fogyatékosok erkölcsi világa czímmel. Pékár Károly dr. befejezi az északamerikai Clark-egyetemen összegyűlt gyermekjóléti értekezlet előadásainak az ismertetését. A könyvszemlében Sándor Domokos a belga Schuyter M. C. dr. gyermeklélektani legújabb kutatásait, Pékár Károly dr. meg svájczi, franczia és amerikai nevelési műveket ismertet. Ezután a folyóirat német-és franczia nyelvű részei következnek.