Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-05-01 / 18. szám

IRODALOM. A „Magyar Paedagogia'* áprilisi száma Békefa Rémig dr.-tól Középkori iskolázás Magyarországon cz. alatt részletet közöl szerzőnek „A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig" czímű, a Magyar Tud. Akadémia kiadásában megjelenő művéből. — Komis Gyula folytatja Filozófia a középiskolában cz. tanulmányát. — Dr. Nagy József az idegen nemzetbeli nyelvtanárok intézményét ismerteti. A nyugati államokban, különösen Francziaországban, Angliában ós több német államban kölcsönös megállapodás szerint idegen nemzetbeli nyelvtanárokat alkalmaznak. — Az irodalmi rovatban franczia és angol paedagógiai műveket ismertet dr. Erödi Béla és Polgár Gyula. A Népművelés áprilisi (16.) számában Várnai Sándor Rooseveltet, mint népének vezetőjét mutatja be. — Horváth Károly a nép kezébe adandó olvasmányokról ír. — Varsányi Géza liat nagynevű paedagógus és ethikus feleletét ismerteti arra a kérdésre, liogy miféle újításokat alkalmaznának a tanítási módszer, a nevelés szervezete terén, vagy egyébként mit tennének, hogy az iskola erkölcsi hatékonyságát fokozzák. — Lukács Gyula igaz művész kezéből származó képeket, szobrokat óhajt a virágosablakű tantermek falaira és fülkéibe. — Dr. Nádai Pál tárczája Larsson Károly festő napfényes családi lakát mutatja be (Sundborn, Svédországban). E füzettel befejezést nyert a IX. kötet. EGYHÁZ. Lel kész választások. A magyar mecskei ref. gyülekezet Sipos Lajos piskói lelkészt egyhangú meghívás útján lelkészévé választotta. — A makkoshotykai ref. egyház, melynek 40 év óta nem volt rendes lelkésze, meghívás útján egyhangúlag Kőrösy György semjéni h. lelkészt, a zeherjei egyház pedig Éles István sárospataki s. lelkészt választotta lelkészévé. Lelkészbeiktatások. Forgács Gyulát, a péczeli gyülekezet egyhangúlag meghívott lelkészét április 24-én iktatta be új állásába Mády Lajos esperes. A kiváló képzettségű új lelkipásztort fényes fogadtatásban részesítette a község lakossága, felekezeti különbség nélkül. Az állomáson való fogadtatás után lovasbandériumos menetben vitték a beiktatásra megjelent lelkészekkel együtt a paróchiára. A beiktatáson a jelen volt hét lelkész palástosan vett részt és igazán megható volt, a mikor az esperes áldása után a halkan szóló orgona hangjai mellett körbenállva egymásután megáldották lelkésztársukat. Istentisztelet végeztével a róni. kath.-ok. az ág. h. ev.-ok és az izr.-ák küldöttségileg tisztelegtek s mint a község egyedüli lelkészét, arra kérték, legyen mindnyájuknak a papja ! Majd a budapesti Ref. ífj. Egyesület nagyszámú küldöttsége és a skót misszió üdvözölte hosszú időn át volt lelkes vezetőjét, illetve munkatársát. Délben közebéd volt. — Varga Imre poprádi lelkészt, kit egyháza nagy lelkesedéssel választott Wünschendorfer Károly örökébe, április 17-én iktatták hivatalába. Új kerületi tanácsbirák. A dunamelléki ref. egyházkerület kiküldött bizottsága a mult héten vette számba a tanácsbiróságokra elrendelt szűkebb körű szavazás eredményeit. A beadott szavazatok többségével a lelkészi tanácsbiróságra dr. Szabó Aladár budapesti lelkész; a világi tanácsbiróságra dr. Kovácsy Sándor, a budapesti egyház fogondnoka választatott meg. Az új tanácsbirákat, a kikben a kerület ismert, kiváló erőket nyert, a legszívesebben üdvözöljük. Főgondnoki jubileum. Márczius 29*én ünnepelte a székesfehérvári ref. egyház főgondnokának: Pálffy Károlynak harmincz éves főgondnoki jubileumát szép közönség jelenlétében. Ez alkalommal leleplezték az ünnepelt arczképét is. A jubilánshoz Miklós Géza lelkész intézett szép beszédet a presbitérium és a gyülekezet nevében; Kenessey Miklós egyházmegyei gondnok pedig az egyházmegye nevében köszöntötte, mint azegyházmegyének is régi, buzgó munkását. A mezöföldi ref. egyházmegye márczius 30-án rendkívüli közgyűlést tartott. A gyűlés főtárgya a tíz éves tisztújítás behozatala folytán újonnan választott tisztikar hivatalos beiktatása volt. Esperes imája után fölolvastatott az esperes időszaki jelentése, mely nem csak az elmúlt gyűlés óta fölmerült eseményeket terjesztette elő, hanem visszapillantást vetett a lefolyt tíz év fontosabb tényeire is, melyek id. Medgyasszay Vincze tíz éves esperessége alatt felmerültek. Esperes jelentésében elbúcsúzott az egyházmegyétől, kijelentvén, hogy annak közkatonája óhajt lenni, miután a vezérkedést úgy koránál, mint családi viszonyainál fogva magára nézve terhesnek tartja. Az egyházmegye nevében Kenessey Miklós gondnok vett búcsút a távozó esperestől, ki önzetlenséget tanúsított azzal a tényével, hogy mikor érezte a nagyobb terhet, önként félre állt, nem ragaszkodot emberi hiúságból a hatalomhoz. Ezután a szavazatbontó-bizottság jegyzőkönyveit olvasták föl. Minthogy a választás szabályszerűen folyt le, az egyházmegyei közgyűlés a választásokat megerősítette. Azután Szűcs Dezső az újonnan megválasztott esperes tartotta meg székfoglalóját. Az ismét megválasztott tisztikar nevében Kenessey Gyula világi főjegyző s tanácsbíró mondott köszönetet és Szász Károly kultuszminiszteri osztálytanácsos, újonnan választott világi tanácsbíró ajánlotta föl szolgálatát az egyházmegyének. Néhány kisebb jelentőségű ügy elintézése után a rendkívüli közgyűlés véget ért. A középszabolcsi ref. egyházmegye április 12-én Nyíregyházán a vármegyeháza dísztermében tartotta rendes tavaszi közgyűlését A közgyűlést Görömbey Péter esperes imával nyitotta meg, majd felolvasták az időszaki esperesi jelentést. Fontos ügyek kerültek tárgyalásra, ezek közt a rohamosan fejlődő ref. leányinternátus tovább fejlesztésének kérdése s alapszabályainak módosítása. A kolozsvári ref. egyházmegye igen nagy érdeklődés mellett tartotta meg április 19-én rendkívüli közgyűlését. A közgyűlést a kolozsvári egyházközségnek egy nagyfontosságú és nagy port fölvert ügyében tartották, Van az egyházközségnek egy remekmívű kelyhe. Ezt a kelyhet 1641-ben Brozer János világhírű kolozsvári ötvös készítette és oldalán 18 remek zománczozott kis képben Krisztus Urunk életének, elfogatásának és kivégezietésének történetét örökítette meg. Ez a kehely I. Rákóczi György erdélyi fejedelemé és nejéé, Lorántfty Zsuzsánnáé volt. A fejedelmi pár ebből vette föl az úrvacsorát. A fejedelmi pár ezt a kelyhet a kolozsvári ref. eklézsiának hagyományozta. A londoni és párisi világkiállítások óta a kolozsvári egyházközségnek hol egyesek, hol testületek újabb meg újabb ajánlatot tettek a kehely megvásárlása tárgyában. Az egyház azt gondolta, hogy a kehely árán, a már eddig gyűjtött alappal, a monostori körben „Rákóczi-templomot" és a belvárosban „Rákóczi elemi leányiskolát" építhetne. De nagyobb vita fejlődött ki a fölött, hogy az előbb 60, majd 100, végül 160 ezer koronát ígérő frankfurti régiségkeres-