Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-05-01 / 18. szám

legalább ily tekintetben adok valami újat." Szerző értesülése téves, vagy legalább is hiányos. Az előszó 1908. július 16-ról van keltezve. Épen azért nem rójuk fel hibájául, hogy az evangélikus Paulik János kis és a református Jánosi Zoltán nagy egyházi beszédsorozatát és az unitárius dr. György János két nagy elméleti művét nem ismeri, mert ezek részint egyidejűleg, részint kevéssel azután jelentek meg. Talán György „Hit és haladás" czímű kétkötetes művének „Hitfejtés a vallástfan" (I—II. 155—412. 1.) és „A társadalmi haladás követelményei" (II. 487—564. 1.) cz. részeit vehette volna tekintetbe, mert ez a mű akkor már könyvpiaczon volt. „Jézus és az Újszövetség" cz. műve ugyanannak az évnek a végén jelent meg s így annak „Az Újszövetség és a mai szocziáliznius" cz., Peabody nyomán készült szakaszát (269—322. 1.) nem vehette tekintetbe. De Szász Károlynak régebbi beszédsorozatairől („Jézus és a társadalom", „Jézus és a nép"); Bersiernék egy épen idevágó, magyarra fordított beszédéről, egyházi lapjainkban megjelent czikkekről, felolvasásokról, egyházi értekezleteken tartott s kiadott értekezésekről és a Protestáns Szemlében megjelent számos tanulmányról tudnia kellene a szerzőnek. Állítása tehát nem felel meg a valóságnak. Az idevágó irodalom fel nem használása hiányossá teszik művét. — A czímlapi alczím „Az evangéliumok nyomán" szószaporítás vagy inkább laiczizmus, hiszen a főczímben foglalt kérdés tárgyalása másként el sem képzelhető. Műve hat szakaszra oszlik. Az elsőnek a tárgya „A szocziáliznius törekvései, lényege és viszonya a keresztyénséghez" (5—24. 1.) Ez képezné műve általános bevezetését és elvi alapvetését. Forrásai Peabody németre fordított műve (fordítás, fordító, év, sőt a szöveg [5. l.j pontos idézése nélkül), Soinbart Werner „Sozialismus und soziale Bewegung" cz. munkája, a mely már magyarul is megjelent (1908) és Diehl „Über Sozialismus, Kommunismus und Anarchismus" cz. könyve. Pedig különösen itt lehetett és kellett volna használnia a megfelelő magyar műveket, a melyekből igazán szép termésünk van a különböző irányzatok közül mindeniktől. Földes Béla népszerűsítésre szánt értékes kis munkáját: „A szoczializmus fejlődése napjainkig" (1903. Olcsó Könyvtár 1.273—74. sz. 76. 1.) nem lett volna szabad mellőzni. A szoczializmus fogalmi meghatározása, elméleti sokfélesége s világmozgalmának sok irányzata tisztább és behatóbb tárgyalást nyert volna azáltal. — A szocializmusnak a keresztyénséghez való viszonyára általában rámutat s azután Jézus tanításának a szocziálizmushoz való viszonyát akarja jellemezni;

mert „A keresztyénség nem azonos a Jézus tanítása szerinti eszményi vallásossággal, de az ő elvei voltak a keresztyén népek eddigi történetének mozgató erői; most is csak az leiiet a keresztyén népeknek feladata, hogy azokból az eszmékből táplálkozzanak, a melyeket ő hirdetett s örökségül hagyott" (24. 1.). Jézusnak a szoczializmushoz való viszonya egyszersmind a kereszt.yénségnek a szocziálizmussal szemben tanúsított eddigi magatartását is megvilágítja és megítéli. Ezzel a helyes felfogással indul tulajdonképeni tárgyalására. A második szakaszban „Isten országának elterjedése a földön, vagy az emberi társadalom eszményi alakulása" czím alatt Jézusnak az istenországáról szóló tanítását s annak a szoczializmushoz való viszonyát ismerteti (24—44. 1.). Azonban a helyett, hogy tömör elvi megvilágítást adna, részben közismert dolgoknak részletes, aprólékos fejtegetésébe bocsátkozik, holott az ily szűkre szabott műben kétszeres hiba. Forrásmunkául itt Peabodyn kívül Beyschlag „Neutestamentliche Theologie"ját használja, pontos, tudományos idézési mód mellőzével. Idevágó magyar theologiai művekről, pl. Raífay „Jézus példázatai", „Jézus hasonlatai" s más művekről említést sem tesz. Egyedül dr. Wolfner Pál „A szoczializmus története és tanítása" cz. művét idézi egy helyen (40. 1.) Sem Jézus tanításában, sem a szoczializmusban, sem az emberi életben nem itéli meg helyesen a szellemi és anyagi tehetségek, javak, érdekek és törekvések viszonyát, egyoldalú „magasztos eszményisége" miatt (44. 1). Feltűnő ez a kijelentése: „Azonfelül hány ezer meg ezer millió pogány nem ismeri Krisztus tanítását" (39. 1.). Hiszen kerekszámban 1560 millió lakosa van a földnek, abból pedig aligha jut több ezer meg ezer millió a pogányokra. A predestináczió fogalmával visszaél, midőn azt majdnem azonosítja a fatalizmussal, holott tulajdonképen csak a determinizmusról akart szólani. (43. 1.) A harmadik szakasz „A család s házasság szerepe a társadalom megalakulásában és szervezetében" kérdésével foglalkozik (45 — 64. 1.). A családi élet iránt való nagy becsülése és szeretete itt-ott apologetikai szónoklásba ragadja a tudományos tárgyalás helyett. Itt a fentebbi forrásműveken és Loria „A szocziologia feladata és iskolái" cz. magyarra fordított művén (fordító, év?) kívül magyar müvet is használ, Jászi Oszkár „Új Magyarország felé" cz. művét, míg fentebb a történelmi materializmus tárgyalásánál (12. 1.) nem használta Jászinak arról írott könyvét. A nyomon járó szakasz végén (64. 1.) nem találjuk meg a család reformja kérdésének keresztyén szellemben való megoldását. Inkább a következő szakaszra hagyta annak a tárgyalását. A negyedik szakasz „A nőkérdésrol" szól (65—78 1.), általában elég szabadelvű reformot kívánó keresztyén felfogással. Itt, nagyon helyesen, nem mellőzi dr. Giesswein Sándor „Társadalmi problémák és keresztyén világnézet" cz. becses művét. Az ötödik szakasz tárgya „Jézus tanítása a vagyonról; gazdagok és szegények" (78 — 100 1.). Általában helyes nyomon jár, de itt sem tud megmaradni az elvi magaslaton, hanem itt-ott szükségtelen részletezésbe esik. Jézusnak a gazdagokkal szemben való magatartását részletesebben tárgyalja, míg a szegényekhez való viszonyát ok nélkül mellőzi (92. 1). Keim, Benan, Weiss (Bernát),