Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1910-04-24 / 17. szám
szocziológia valamennyi tudományra gyakorolt. Orel Géza azt mutatja be, hogyan tanítják Páris elemi iskoláiban a kézügyességet. A kézügyességet jelenleg Páris minden iskolájában tanítják. — V. S. a svéd, norvég és finn népakadémiák ismertetéséből kiindulva, a munkás- és népegyetemekről ír. A Prot. Szemle áprilisi füzete, Szöts Farkas szerkesztésében a következő tartalommal jelent meg: I. Csikkek. A kálvinizmus erőssége. Dr. Bokor József. — Egy híres asszony névtelen anyja. Kovács Sándor. — Modern költői Jézuskópek. Dr. Szelényi Ödön. — Öt év a magyar reformáczió történetéből. Thury Etele. II. Külföldi szemle. Külföldi egyházi élet, p—f. III. Irodalmi szemle. Szügyi József: A magyar református énekeskönyv múltja. S. Szabó József. — Dr. Wahlner Béla: társadalomtudomány tankönyve. F. — B. Pap István és Kováts J. István : Kálvin-jubileumi emlékkönyv. — Pályázat Koszorúfüzetekre. Az „Igehirdető" áprilisi füzete a következő dolgozatokat tartalmazza: Jancsó Sándor nagyenyedi ref. lelkész: Az Úr ez! (Húsvét után). — Néhai Mindszenti Imre ároktői ref. lelkész: A munkásság (Tavaszi). — Lévay Lajos sárkereszturi ref. lelkész: A beszéd kedvessége (Vasárnapi). — Zábrák Dénes soproni ev. lelkész: Örvendezzetek ! (Vasárnapi). — Nyáry Pál pécsi ref. lelkész: A Krisztus ábrázata (Vasárnapi). — Néhai Mindszenti Imre ároktői ref. lelkész: Ora et labora (Vasárnapi). Konfirmácziói káté református növendékek számára. Irta: Csik Dániel főgimn. vallástanár. Miskolcz. 1910. 8°. 30 oldal. — Szerkezetében, terjedelmében elégjói kigondolt munka. Stílusa azonban szónokiasabb és virágosabb, mint egy megtanulásra szánt tankönyvének lennie szabad. Tanításai ellen is vannak kifogásaink. Igv bár tanít a Jézus váltsághaláláról és elégtételéről, mégis az életéről szóló részben egészen elejti isteni származását és őt csak az erény és a tiszta erkölcs eszményképeként mutatja fel. A Szentháromságot illetőleg igen ingadozó alap, hogy Istent három személyben munkásnak „gondoljuk". Helytelenül közli a keresztség sakramentumát szerző szavakat, a mikor „Elmenvén, tanítsatok"-at ír, „Elmenvén, tegyetek tanítványokká" helyett. Jó volna már egyszer, ha igehirdetőink figyelembe vennék a két szöveg között levő nagy különbséget. Igen szűkre szorítja a ker. egyház feladatát, a mikor azt csak az egyház tagjai közt folytatandó munkákra korlátozza. Hát az „Elmenvén, tegyetek tanítványokká minden népeket11 nem foglalja magában az egyháztagok körén kivül való munka kötelességét is ? Hibásan közli az Úr imáját is, pedig ott van annak pontos szövege a bibliában. Jó volna már egyszer arra is rájutnunk, hogy ne szabad variácziókkal, hanem a biblia szövege szerint mondanánk el s tanítanánk meg az Úr imáját! Husz preludium. Ref. egyházi énekekhez, orgonára, templomi és tanulmányi használatra szerzé Kovács Dezső sárospataki áll. tanítóképző-intózeti tanár. Kiadta Rozsnyai Károly. Budapest. Ára 2 kor. — Ajánljuk orgonistáink ügyelmébe. A Magyar Könyvtár újabb füzetei. 585. sz. Marx : A kommunista kiáltvány. Fordította és bevezetéssel ellátta Ipolyi Tamás. A füzet az 1847-ben tartott kommunista kongresszus megbízásából Marx és Engel által készített kommunista, illetve szoczialista kátét foglalja magában. A benne foglalt elvek egy részét magok a szocziálisták is elavultaknak tartják, de azért ismeretükre szüksége van annak, a ki a mai szocziálizmus bázisaival meg akar ismerkedni. — 586. szám. Ady Endre: A tízmilliós Kleopatra és egyéb elbeszélések. Á füzetben foglalt dolgozatok mindnyájában erős kifejezésre jut a szerző sajátos elbeszélő modora, mely nem annyira a mesére fekteti a súlyt, mint inkább a hangulatfestésre. — 587—588. Bemard Shaw: Brassbound kapitány megtérése. Fordította Hevesi Sándor. A vígjáték egyike a hírneves angol drámaíró legszebb alkotásainak. A füzetek 30—30 fillérért kaphatók Lampel Róbert könyvkiadóhivatalában és minden könyvkereskedésben. EGYHÁZ. Lelkészválasztások. A kőszegi evang. gyülekezet egyik, üresedésben volt lelkészi állására Balikó Lajos rohonczi lelkészt hívta meg. — A hernádnémeti ref. gyülekezet nem, mint mult heti számunkban írtuk, Bartha Gyulát, hanem Tóth Kálmán tiszáninneni püspöki titkárt választotta meg lelkipásztorává. Leik észbeiktatás. A poprádi ev. gyülekezet új lelkipásztora : Varga Imre a mult vasárnap foglalta el hivatalát, a melybe Kiibecher Albert főesperes iktatta be. Lelkészi jubileum. Kutassy Ferenez, a táczi ref. gyülekezet lelkipásztora, f. hó 4-én ülte meg lelkipásztorkodása 25 éves juaileumát. Ez alkalomból szives, meleg ünneplésben részesítette az érdemes lelkészt gyülekezete és Tácz község egész lakossága. Sőt részt vett az ünneplésben dr. Antal Gábor püspök és gr. Zichy János kultuszminiszter is, azáltal, hogy meleghangú levelekben üdvözölték a jubilánst. A jubiláris ünnepély a templomban folyt le, a hol az alkalmi egyházi beszédet Bakó Imre hídvégi lelkész tartotta. Az egyházmegye nevében Miklós Géza székesfehérvári lelkész, — a gyülekezet nevében Kallós Béla tanító üdvözölte a jubilánst. Az istentisztelet végeztével a községi elöljáróság hívta körébe Kutassy Ferenczet s a község nevében Perl Jenő jegyző tolmácsolta az egész polgári község nagyrabecsülését. A szép ünnepélyen a szomszédos községek lelkipásztorai és intelligens körei igen nagy számban vettek részt, — A tolmácsolt jókivánatokhoz mi is csatoljuk a magunkét! Templomszentelés. Az egrespataki ref. gyülekezet f. hó 17-én szentelte fel templomát, Az ünnepélyes istentiszteleten az előimát K. Nagy Elek esperes, a felszentelő imát és egyházi beszédet dr. Kenessey Béla püspök, az úrvacsorai agendát Vásárhelyi Boldizsár dési lelkész, a záróimát Sárkány Lajos helybeli lelkész mondották. Egyházkerületi gyűlések. A dunántúli ref. egyházkerület f. hó 26-án, — a tiszáninneni ref. egyházkerület május 19—20. napjain tartja meg közgyűlését. Uj zsinati képviselők. Az erdélyi ref. egyházkerületben a megüresedett zsinati helyekre rendes tagokká Fejes Áront és Lázár Istvánt, póttagokká dr. Kecskeméty Istvánt és dr. Kálmán Jánost; — a tiszáninneni ref. egyházkerület a rendes tagságra dr. Tüclös István alsóborsodi esperest választotta meg. A felsöszabolcsi ref. egyházmegye f. hó 12—13. napjain tartotta meg rendes tavaszi közgyűlését Kisvárdán, Jármy Miklós egyházmegyei gondnok és Vas Mihály elnöklete alatt. A közgyűlés részvétét fejezte ki az ököritói egyháznak az őt ért rettenetes szerencsétlenség és veszteség felett, Kovács Gusztáv lelkésznek pedig elismeréssel adózott azért a testi és lelki erőt meghaladó lelkipásztori munkálkodásáért, melyet a szerencsétlenségnél kifejtett. Az esperes gazdag időszaki jelentésben számolt be az egyházmegye kedvező külső és belső állapotáról. Az újonnan alakult egyházmegye megalkotta