Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-04-17 / 16. szám

kor viseltetett. Csókkal fogadta az agyagos, rozzant kis szobába belépő tanítványt és csókkal bocsátotta el; de nem egyszer a vessző is előkerült. Gróf Yay Sarolta, kit a legújabb magyar irodalomban gróf Vay Sándor néven ismerünk, egyike volt a „tiszteletes úrnál" naponta kilincselt tanítványoknak. A neves író hálás szívvel emlékezett meg erről az időről ama kedveshangú tárczaczikkében, melyet „a mi tiszteletes urunk" halálakor írt. Gróf Vay Péter, a jelenlegi pápai protonotárius is egykor, mint serdülő ifjú ült a tanítómester lábainál. A bölcs tanítások azonban ő nála — úgy látszik —- köves talajra hullottak. Péter gróf később római katholikussá lett, a mi nem kis fájdalmat okozott a már-már vénülő lelkipásztor szerető szivének. Munka, küzdelem, maradandó síkerek. bántó csalódások, csendes^ szelíd örömök, igaz fájdalmak s aztán — a Vén ember lassú vándorlása a véghatár felé;

Közel volt az alkony, a „tiszteletes úr" életének alkonya is^ Magaszerzette, félreeső hajlékában borult reá a tehetetlen vénség, hogy az a kevés öröm is, melyben valaha része volt. ürömmé változzék. „Az ember élete mulandó, mint a füst és pára; elhervad, porba hull, ha reá fuvall az Úr szele, mint a mezőnek virága. Azonban a mulandóságot leginkább idős, vén korában, midőn eljönnek a keserű napok, érzi magában", — írja halála előtt négy esztendővel tett végrendeletében. Majd úgy folytatja: ^83 évek mentek át fölöttem és 84-ikben törtetek tövises pályámon a véghatár felé; a napolj a melyeket átéltem, erősen intenek, hogy a mit verejtékes munkával, szigorú nélkülözések közt kerestem és megtakarítottam, mielőtt életem az enyészet sötét éjjelébe aláhanyatlik, arról végrendeletemet megtegyem". Majdnem 150 hold tehermentes birtokának általános örököseivé a budapesti és debreczeni theologiai akadémiákat, a kecskeméti ós nagykőrösi főgymnáziumokat, a nagykőrösi tanítóképezdét tette meg, így akarván meghálálni azt a jóságot, a mellyel őt egykor az alma materek fogadták. Már közel volt a sír is, mikor levél jött a dunamelléki egyházkerület püspökétől, ki meleg szeretettel érdeklődött felejthetetlen volt tanárának sorsa felől. Ez a kedves figyelem, a levélnek szeretetteljes hangja boldogító örömmel töltötte el a halálra készülőnek szívét és szinte kárpótolva érezte magát utolsó éveinek szomorú magányáért, elhagyatott állapotának minden keservéért. Imával, buzgó fohászkodásokkal várta a szabadítást. Utolsó éjszakáján is imádkozott, mígnem az 1908. ápr. 8-án megkondult halálharang jelezte, hogy a szép földi pálya véget ért, a „tiszteletes úr" imádságos ajaka megfagyott. Halála olyan volt, mint az őszi hervadás: „A fák lombja csendesen hull. Nem küzdéstől, fájdalomtul; itt a végliarcz ismeretlen: lehet-e meghalni szebben?" (Tompa.) Most két esztendeje, ápr. 10-én, kísértük ki a nyugalom helyére s könyezve temettük el a tudós, puritán lelkipásztort. Most két esztendeje ,.. s a sírja máris olyan puszta, olyan elhagyott... Ne felejtsük őt el!.. Menjünk oda a hálás szívnek ragyogó szerelmével, ültessük be sírját a hű emlékezet örök tavaszt hirdető virágaival. Ory Lajos. IRODALOM. A Tiszánínneni ref. egyházkerület 1910. évi,névkönyve Harsányi István szerkesztésében megjelent. Érdemesnek tartjuk egyik életrevaló újítását megemlíteni; a borítók belső oldalán „Emlékeztető a határidőhöz kötött lelkészi teendőkre" czím alatt 11 ilyen teendőt sorolt föl. Védekezzünk az iszákosság ellen, TJray Sándor debreczeni lelkész tanulságos egyházi beszédet írt az iszákosság ellen a „Keresztyén Evangélista"-ban. Áz egyházi beszéd külön lenyomatban is megjelent: „Védekezzünk az iszákosság ellen" czímen, Kapható a szerzőnél 12 fillérért, Az igaz keresztyén hit, Urvacsorához először készülő ref. ker. gyermekek hitvallástétele kérdésekben és feleletekben. írta Koroknay István ref. lelkész. Nagyszőllős, 1910. Ára 1 kor. Szerző olyan könyvet kivánt a gyermekek és a felnőttek kezébe adni. melyből református egyházunk bibliai álláspontját, a r. katholikustól való eltérését röviden vázolja s ez által a vallásunkhoz való ragaszkodást ápolja ós a hittudatot erősíti. Képes bibliai részek. Márk evangéliuma és Péter I, levele képekkel illusztrált kiadásban kapható a Skót Nemzeti Bibliatársulatnál. (Budapest, V., Hold-u. 3.) Nemsokára az egész új-testamentum és a négy evangélium külön is megjelenik szép képekkel illusztrálva. Halley üstököse és földünk sorsa. írta Hoffman Ottó. Megismertet bennünket a nevezetes üstökössel, annak pályájával és betekintést nyújt az üstökös megjelenése nyomán várható események rejtelmeibe is. A füzetben 12 érdekes rajz és eredeti fényképfölvétel van. Ara 40 fillér. Az Athenaeum írod. és nyomd. r.-t. kiadása. Tehetség ós iskola. A szellemi tehetség fokának és irányának figyelembevétele az iskolában. Irta dr. Dóczy Jenő Budapest, 1910. Ifj. Nagel Ottó könyvkereskedése. Mesék a legnagyobb magyarról. Kis tiának és a haza minden gyermekének elmeséli Gaál Mózes. Budapest, az Athenaeum irod.- és nyomd. r.-t. kiadása, 1910. Mülhbeck Károly eredeti rajzaival, bekötve ára egy korona. EGYHÁZ. Lelkész választás. A hernádnémeti ref. egyház Bartha Gyula sajókazai lelkészt választotta lelkészévé. Lelkészbeiktatások. Horváth Sándor, a tolna—baranya —somogyi egyházmegye főesperese április 10-én iktatta be hivatalába Majos új lelkészét, Szűcs Imrét. — Ugyancsak ezen a napon iktatta "be az ungvári ev. egyház új lelkészét, Margócsy Aladárt Tallik János főesperes-helyettes. Nyugalomba vonuló lelkész. Boross János nagykárolyi ev. lelkész 46 évi működése után húsvét hétfőjén vett búcsút híveitől, hogy ezentúl megérdemelt nyugalmát élvezze. Megerősített föesperesválasztás. A tiszavidéki ág. h. ev. esperesség törvényszéke, mint delegált bíróság, f. hó 1-én tartott ülésében a brassói egyházmegye főespere-