Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1910-04-17 / 16. szám
terjesztéséről, hanem csak a már előterjesztett kérés szorgalmazásáról van szó, — a konvent hozzájárult a bizottság javaslatához. Elismerjük, hogy a konvent döntése csak egy újabb szem abban a lánczban, a mely egyházunkat és annak instituczióit már eddig is az államhoz nyűgözi, -— hogy csak egy újabb, a többség által elkerülhetetlennek ítélt, lépés azon a lejtőn, a melyre az államsegélyek igénybevételével ráléptünk ; — de megvalljuk, hogy ennek az újabb lánczszemnek, ennek az újabb lépésnek nem tudunk örülni, daczára annak, hogy abban a fizetésrendezésben s a szükségleteknek korszerű kielégíttetésében közelről vagyunk érdekelve. Féltjük mi is lelkészképzésünk autonómiáját. S ha még ez az autonómia a legkisebb mértékben sem volna is veszélyeztetve, — még akkor is a belső erőtelenség elszomorító jelenségét látjuk abban, hogy a magyar református egyház, a melynek ősei meg tudták teremteni és fenn tudták tartani a theol. akadémiákat a maguk erején: ma, annyi mindenféle államsegély és teherkönnyebbítés mellett is arra szorultnak érzi magát, hogy még a lelkészképzés czéljaira is az állam támogatását vegye igénybe. Ez bizony nem mutat sem a remélt belső megerősödésre, sem pedig arra az öntudatos törekvésre, hogy poziczióinkat ne feladni, hanem inkább visszahódítani igyekezzünk 1 Félünk, hogy ennek, a mindig más vállára támaszkodni szerető önállótlanságnak igen szomorú, sőt vészes következményei lesznek, ha — a mi előbb-utóbb el fog következni — hazánkban is keresztülhajtatik az állam és egyház teljes szétválasztása. S ha legalább az az előrelátás és az a praktikus bölcseség megvolna bennünk, hogy előkészüljünk arra a szeparáczióra! De ezt sem igen látjuk! A vallástanári képesítésre vonatkozó vélemények beadására a még késedelmező kerületek felhívattak A beadott vélemények alapján, a tanügyi bizottság lesz hivatva az egységes szabályzat tervezetét elkészíteni. A hitoktatók díjazása és vasúti kedvezménye tárgyában előterjesztett indítványt pártolólag terjesztették fel az illetékes minisztériumokhoz. A külföldi ösztöndíjakat illetőleg, Antal Gábor püspök által összeállított kimutatásért köszönetet mondottak az összeállítónak, s a jelentést, tájékoztatás végett közölni fogják a jegyzőkönyvben. Örömmel vették tudomásul az egyetemes tanügyi- és a segélyező-bizottság között a genfi egyetemre kimenő magyar theologusok támogatása tárgyában létrehozott egyezséget, a mely szerint a genfi bizottság, már a jövő iskolai évtől kezdve, évenkint három magyar theologusnak 1000—1000 frank stipendiumot biztosít. A stipendiumok ügyét intéző bizottságba a konvent három tagot küld ki, s ilyenekül Antal Gábort, György Endrét és Erőss Lajost választotta meg,— mellőzésével a dunamelléki kerületnek, illetve a budapesti theológiának, a melyeknek egyes buzgó tagjai szervezték az impozáns genfi utazást s indították meg a genfi stipendiumok ügyét! A Bocskay- és a Kálvin-kiadványokról szóló jelentós jóváhagyó tudomásul vétele után, Boksa Lajos a missziói-bizottság jelentéseit és javaslatait terjesztette elő. Ez utóbbiak során missziói segélyül a dunamelléki kerületnek 10,000, a dunántúlinak 9700, a tiszáninneninek 6400, a tiszántúlinak 13,600, az erdélyinek 12,300 koronát szavaztak meg. A tőkesegélyző-bizottság javaslatai alapján, a következő segélyek utalvályoztattak : Dunántúl: Nagypeszek 400. Mad 150, Nóráp 150; — Tiszáninnen: Semjón 100, Gálocs 200, Vámoslucska 100. Hernádszentandrás 100, Tornvosnémeti 100; — Tiszántúl: Csatár 200, Kécz 150/Nyirmada 200, Balkány 200, Apagy 100, Péterfalva 100, Forgolány 100, Belényesujlak 150, Parasznya 100; — Erdély: Oládellő 100, Asszonynépe 100, Mezőszengyelszakál 100, Bodonkút 100, Kővárhosszúfalu 100, Sajóudvarhely 100, Maroscsapó 100 K. A dunamelléki kerületből nem kapott tőkesegélyt egy gyülekezet sem. A dunamelléki kerületnek a lelkészárvák Kálvineuma javára való gyűjtés és az agentialis iratok átengedése tárgyában kelt felterjesztéseinek elintézése után az egyházi és iskolai szükségletek felszámításának ügye került szőnyegre. A konventi előadó elkészítette az ehhez szükséges kérdőíveket, külön a kerületeket, megyéket és egyházközségeket illetőleg, és pedig nemcsak a legnagyobb pontossággal hanem a legideálisabb viszonyoknak megfelelőleg is. Ezeket illetőleg Fejes István abban a véleményben volt, hogy az igényekben túlmennek a lehetőség határán, s hogy tulajdonképen nem ilyen újabb, részletes felszámolásra, hanem csak arra volna szükség, hogy a prot. közös-bizottság által előterjesztett memorandumban még bele nem foglalt pótlószükségletek mutattassanak ki. Gróf Tisza István sem kívánja ugyan az igényeket felfokozni, de a pontos felszámítást szükségesnek tartja, mert hiszen a tapasztalat azt mutatja, hogy még a legjobb szándékú megközelítő felszámítás is hiányos lehet, a mint az adócsökkentési felszámítás esete bizonyítja. De hogy a pontosság mellett a lehetőségek határán belől maradjunk, egy bizottság küldessék ki a kérdőivek rovatainak átvizsgálására. Azt azonban ne felejtsük — mondá igen helyesen — hogy még a legpontosabb felszámítás mellett sem tekinthetjük az állam elé terjesztendő kimutatásunkat olyannak, a melynek kielégíttetésével minden további igényünkről lemondhatnánk. mert a fejlődő idő újabb és újabb követelményekkel fog elébünk állani. A konvent elfogadta gróf Tisza javaslatát és bizottságot küldött ki a kérdőívek rovatainak átvizsgálására. Az egyetemes egyházi névtár kiadását illetőleg, hosszabb, bár felesleges eszmecsere után úgy határoztak, hogy az elnökségnek mandátumot adtak arra, hogy a Hegedűs és Sándor debreczeni könyvkiadó czéggel, bizonyos kikötések mellett, megállapodást létesítsen. Miután az elnökség lesz hivatva arra, hogy a névtár rovatait megállapítsa, nagyon kérjük, hogy abban ne csak a pontosságra, hanem a hűségre is legyen figyelemmel, abban a tekintetben, hogy nyisson rovatot az egyházi élet minden mozzanatának. Mutattassa ki többek között évenkint a gyülekezet szaporodását vagy fogyását, az át- és kitéréseket^ a reverzálisok eredményét, s azt is, hogy folynak-e belmissziói munkák egy s más irányban s minő eredménnyel ? Az ilyenekről való beszámolás nélkül a puszta számbeli adatok nem adhatják egyházaink életének teljes és tanulságos képét. Az erdélyi kerületnek a fegyenczek és családjaik lelki gondozása tárgyában kelt felterjesztését a kerületekhez tették le hozzászólás végett. A közigazgatási alapról és a hazai egyháznak a csehországi Kálvinünnepélyen való részvételről szóló elnöki jelentések jóváhagyólag tudomásul vétettek. Dr. Antal Géza a par. könyvtárbizottság működéséről és számadásairól szóló jelentéseket mutatta be. Tudomásul vette a konvent, hogy a bibliai lexikon szerkesztésére, miután arról Kenessey Béla püspök elfogla.1-tatásai miatt lemondott, a bizottság Hamar István és Marton Lajos budapesti theol. tanárokat kérte fel. Nagy Károly a liturgiái bizottság nevében jelen-