Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1910-04-03 / 14. szám
merik tenni, akkor bizony többet használnak, ha gyülekezeteikben hirdetik az igét és iskoláikban tanítanak, mintsem azzal, hogy mint bölcs hallgatók, a képviselők közt nagyságosuraskodnak. Kérelem. Kisenyed magyar ref. egyházközség temploma — idegen népek által lakott nagy területen a magyarság mentsvára — a mult idők viharai által megrongálva, omladozóban van. Meghasadt falain és fedelén szabadon áthatoló napsugár, szél és eső annyira rozogává tették, hogy hatóságilag leendő bezáratásától minden pillanatban tarthatnak a hívek s így nagyon közel állnak ahhoz az eshetőséghez, hogy harangjaik az elnémult harangoknak nem kis számát szaporítsák. Az 1848-iki szomorú idők előtt népes, virágzó egyházközség ma szegény, az új templom fölépítéséhez szükséges anyagi erővel nem rendelkezik. Híveinek legnagyobb része azokban a rémes napokban a haza ellenségei dühének áldozatául esett. A kegyes adományokat kérik a reform, lelkészi hivatal czímére Kisenyedre (u. p. Hrdélyszerdaliely, Alsófehér in.) küldeni, a mely a legkisebb öszszeget is nyugtázza és nyilvánosan el is fogja számolni. ISKOLA. Új egyetemi magántanárok. A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr .Tóth Lajos debreczeni jogakadémiai tanárnak a budapesti tudományegyetem jog- és államtudományi karán a „magyar magánjogiból és dr. Kovács Gábor debreczeni jogtanárnak a kolozsvári tud. egyetemen a „közgazdaságtanból" egyetemi magántanárrá történt képesítését jóváhagyólag tudomásul vette és nevezetteket ebben a minőségben megerősítette. A felekezeti jogakadémiai tanárok küldöttsége márczius 23-án jelent meg a miniszterelnök, a kultusz- és a pénzügyminiszterek előtt, hogy fizetésrendezésük ügyében kívánalmaikat kifejezzék. A küldöttséget Domahidy Elemér, debreczeni főispán vezette s képviselve voltak benne a pécsi, debreczeni, kecskeméti, máramarosszigeti, eperjesi és sárospataki jogakadémiák. A küldöttség azt kérte, hogy az állami fizetéskiegészítés javadalma necsak a törzsfizetésre, hanem a korpótlékra és a lakásbérre is kiterjedjen. A miniszterek megígérték a kérés jóindulatú támogatását és elintézését. A tanítóképző-intézeti tanárok Temesváron tartották meg idei közgyűlésüket márcz. 24-én. Baló József dr. elnök bemutatta Zichy János gróf kultuszminiszter és Neményi Imre dr. miniszteri tanácsos üdvözlő táviratát. Köszönettel vette tudomásul a közgyűlés, hogy Csernoch János a segítőegyesületnek 200 koronát adományozott. Azután tárgyalták „A szocziális pedagógia kívánalmai a tanítóképzőkben" czímű tételt. Snasel Ferencz a szocziális pedagógia föladatai, Keszler Károly a tanterv ós a szocziális eszmék közt való kapcsolat megteremtése, Kötse István a nevelésben és tanításban követendő teendők, Lechnitzky Gyula a tanítóképzők és a népiskolák tantervének összhangbahozatala szempontjából terjesztettek elő javaslatokat. A vitában Imre Sándor dr., Farkas Sándor, Dékány Mihály, Köveskuti Jenő, Molnár József a tanítóképzők Öt évfolyamra való fejlesztését kívánták. Szöllősi István a tanárképzésben a szocziológiának első helyet kivánt. Jankó László a szabadoktatás jelentőségét emelte ki. Gerencsér István dr. és Katona János dr. hozzászólása után a közgyűlés Baló József dr. elnök összefoglalása után a következőket határozta; 1. Szükséges a növendékekben a szocziális érzék fölkeltése, fejlesztése, a tanítás anyagának az élet szügségleteihez való megválasztársadalmi élet megismertetése. 2. A tanítóképzők tantervében a szocziológiai vonatkozások teljesen, rendszeresen jussanak kifejezésre és a mi holt teher, az a tantervből törlendő. 3. A nevelés legyen önállóságra szoktató, fejlessze az altruizmust, emelje ki a gyakorlati vonatkozásokat, irányuljon a jelen élet megértésére. 4. Szoktassák a növendékeket szocziális irányú megfigyelésekre és adatgyűjtésekre. 5. A tanítóképző és népiskola tantervei szocziális szempontból összhangba hozandók. Répay Dániel a gyakorlati kiképzés egységesítésére vonatkozóan részletes javaslatot terjesztett elő. Kandray Géza, Kraft József, Mohar József, Hodossy Béla, Kiss György hozzászólása után a közgyűlés a javaslatot a választmány elé utasította. Dékány Mihály előterjesztette ezután az egyesület alapszabályait, melyeket a közgyűlés némi módosítással elfogadott. Ezután a főtitkár bemutatta az évi jelentést, a pénztáros pedig a számadást. Végül a tisztikart választották meg. Elnök lett: Baló József dr.; alelnökök: Mohar József, Guzsvenitz Vilmos és Sztankó Béla. Felelős szerkesztő Farkas Sándor, főtitkár Mészáros Jenő, titkár Urheyyi Lajos, pénztáros Hervay Ede. A sárospataki főiskola köréből. A főiskola igazgató-tanácsa, legközelebb tartott ülésén sajnálattal vette tudomásul Búza János főgimn. tanár ama bejelentését, hogy 37 évi szolgálat után nyugalomba kíván vonulni. Dr. Szánthó Gyula ós dr. Csiky Kálmán jogakadémiai tanároknak, betegségük után félesztendei szabadságot adott. Dr. Véyh János főgimn. helyettes-tan árt rendes tanárrá választotta. A gimnázium államsegélye ügyében az algondnokság a konvent ülésezése alatt fogja felkeresni a kultuszminisztert, kérve a tárgyalások megindítását. A tanárok lakáspénze ügyében azt javasolja az igazgató-tanács a kerületi közgyűlésnek, hogy a törzsfizetésnek 25'Vo-a tekintessék lakáspénznek a nyugdíjba való beszámításnál. A hittudományi kar reformja. A budapesti tudományegyetem tanácsa, az Alkotmány cz. lap jelentése szerint, már régebb idő óta foglalkozik a hittudományi kar reformjának kérdésével. Az érdekelt fakultás tanári kara ugyanis a hittudományi tanfolyamot, az eddigi négy év helyett, öt esztendőre kivánja kiterjeszteni, új tantervvel és tanulmányi beosztással. Az egyetemi tanács még a közigazgatási jogot is be akarja illeszteni a tantervbe. A reformtervezetet az egyetemi tanács már a mult évben felterjesztette a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak jóváhagyás végett. Miután ez mindezideig nem történt meg. a hittudományi kar ez ügyben küldöttségileg fog tisztelegni gróf Zichy János kultuszminiszternél. Az országos közoktatási tanács állandó bizottsága, Fináczy Ernő elnöklésével megtartott utolsó négy ülésében : 1. Megállapította a felsőbb leányiskolák természettudományi tantervének új rendjét, arra való tekintettel, hogy a módszeres utasítások kidolgozása alkalmával a mostani beosztás módosításának szükségessége nyilvánvalóvá lett. 2. Foglalkozott az új angol Children-Act-tal (a gyermekvédélmi törvénnyel), abból a szempontból, hogy a törvény határozatai hazai viszonyaink szempontjából mily tanulságokkal járhatnának. 3. Tanácskozott a tanítóképző-intézetek rajzoktatásának normális tanmenetéről és a hozzávaló útmutatások ügyéről. 4. Javaslatot készített a tanitóképző-intézeti gyakorló-iskolai tanítók" képesítéséről és továbbképzéséről. 5. Letárgyalta Bozóky Endre összefoglaló előterjesztése alapján az 1908/9. évi iskolalátogatók jelentései közül azokat, a melyek a népiskolákra, polgári iskolákra és tanítóképző-intézetekre vonatkoznak. 6. Tárgyalta Zichy Jáno