Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-20 / 12. szám

majd az egyetemes nyugdíjintézeti bizottság tanácskozott folyó ügyekről. Új ref. fiókegyház. A főváros szomszédságában fekvő Vecsés községben, melynek lakossága túlnyomólag németajkú, márcz. 13-ikán alakult meg a magyar ref. fiókegyház. Az üllői anyaegyházból, felekezeti különbség nélkül, mintegy 100-an jelentek meg az alakuló közgyű­lésen, hogy a vecsési hívek örömében résztvegyenek. A vecsési r. kath.-ok közül is sokat elhozott a kíván­csiság, s látható érdeklődéssel hallgatták a magyar isten­tiszteletet. Utána megkezdődött az alakuló közgyűlés, melynek legkiemelkedőbb pontja volt Mocsy Mihály lel­késznek azon bejelentése, hogy az üllői anyaegyház egy igen becses emlékét, 130 esztendős kisharangját, oda­ajándékozta az új fiókegyháznak. A meghatottság és könnyeket fakasztó öröm érzése töltötte el a vecsési híveket, a kik különben maguk is meghozták a maguk áldozatát, a mennyiben a lelkész által kibocsátott gyűjtő­íven 350 koronát jegyeztek úrvacsorai és keresztelési szent edényekre. Ehhez az összeghez az Üllőről jelen volt érdeklődők is mintegy 80 koronával járultak. Di­csérettel kell megemlítenünk, hogy a veecsési róni. katli. plébános és káplánja, s úgyszólván az egész róm. kath. intelligenczia, szintén hozzájárult a szent czélhoz. Meg­választották a presbitériumot is. Főgondnok lett Kiss Lajos vecsési főjegyző. A hívek száma 600— 700 lélek. A mindennapi iskolakötelesek száma 82. Az istentiszte­letek az állami iskola egyik tantermében tartatnak, egye­lőre minden hónap első vasárnapján. A református ma­gyar fiókegyház nemzeti szempontból is fontos missziót teljesít a németajkú községben, s méltó az állam és egyházi főhatóságok jóakaratú támogatására, Új templom Debreczenben. A debreczeni egyház a közel jövőben két új templomot kíván építeni. A Ve­csey-Bruckner alapítványból az Árpád-téri templomot és a templomépítési tőkék kamatjaiból, vagy más hagyomá­nyokból a Varga-utczai templomot. Az Árpád-téri tem­plom építési tervei már el is készültek. Előadások bibliai földekről, vetített képekkel. A régi képviselőház nagytermében hat estén át tartó előadás-sorozatot tart Takaró Géza kőbányai ref. h. lel­kész a mult nyár folyamán a bibliai földeken tett uta­zásáról. Az előadások érdekességét a bemutatandó több mint 500 vetített kép nagy mértékben emeli. Takaró Gézának, a beyrouthi Syrian Protestant College tanári karából alakult expediczió karavánjához csatlakozva, alkalma volt három hónapi utazása alatt olyan területe­ket bejárni, melyek nemcsak a szokásos turista útvona­lakon, hanem — nehezen hozzáférhető voltuk miatt — még a komolyabb tanulmányutak körén is kívül esnek. Első előadását nagy hallgatóság jelenlétében márczius 14-én tartotta „A Sphynx országában" czímmel. 16-án volt a második előadása utazásának egyik legérdekesebb pontjáról, Petráról, Köves Arábiának misztikus ókori városáról, melyet nyers sziklából kifaragott óriási épü­lettömbjei a szentföldi utazók legkeresettebb helyévé tennének, ha megközelíthetetlen volta csaknem teljes ismeretlenségre nem kárhoztatná. A további előadások programmja: márczius 18-án Hórtól a Hermónig. Már­czius 23-áu Galilea és Samária, Márczius 26-án Jeru­zsálem és környéke. Márczius 28-án Romok között. Az előadásokra — azok befejeztével — még visszatérünk. Szeretetvendégség Tatabányán. A tatabányai ref. egyház igen sikerült szeretetvendégséget rendezett. Az estély legkimagaslóbb része Antal Géza dr. pápai theol. tanár bibliám agy arázata volt. Baranyay József novellát olvasott fel, Pongráez József püspöki titkár pedig skó­cziai útjáról tartott érdeklődéssel hallgatott szabad elő­adást. László Levente tatai segédlelkész szavalt. Szép látvány volt a zsúfolásig megtelt nagy terem, a hol az egyszerű bányászok felekezeti különbség nélkül egy asz­talnál ültek feljebbvaló tisztviselőikkel. A züllés veszélyének kitett árvák védelme. Az elzüllés veszélyének kitett árvagyermekek megmentésén már 16 éve fáradozó Nagypénteki Református Társaság női osztályának elnöksége Budapest összes református templomaiban most Nagypéntek ünnepén templomi gyűj­tést rendez, segélyalapjának javára. Éz alkalommal most is kéri hazánk összes református egyházainak lelké­szeit, hogy e napon ők is rendezzenek templomi gyűj­tést a Társaság javára. Világosítsák föl hallgatóikat a társaság czéljairól, nehéz anyagi helyzetéről, a mellyel alig képes az intézetében, az Erzsébet-szeretetházban bentlakó 54 árváját eltartani, nevelni, ruházni. A leg­szegényebb gyülekezet is alig érzi meg az így hozott áldozatot, míg a társaság nagy támogatást nyer. Bár­mily csekély legyen is a gyűjtés eredménye, kérjük azt a gondnoki hivatalhoz (Budapest, II., Fő-utcza 71, II-9.) juttatni, a honnan minden adomány nyugtáztatik s minden kérdésben készséggel nyújtanak felvilágosítást. A szentszék ellen. Dr. Dvornik zárai érsek, a kit Pius pápa az ó-szláv liturgia használat ügyében kiadott rendeletének nem teljesítése miatt elmozdított, nem akarja elhagyni állását, sőt a horvátok körében agitáczió indult meg a szentszék ellen. Az elmozdított érsek Bécsben föl akarta keresni báró Bienerth miniszterel­nököt, hogy a közte és a vatikán között fennforgó kon­fliktus ügyében tárgyaljon. A miniszterelnökkel azonban nem tárgyalhatott. A miniszterelnököt a főpap esete nagyon kínosan érintette, annál is inkább, mert dr. Dvornik ragaszkodik ahhoz az elhatározásához, hogy az elmozdító pápai rendeletnek nem engedelmeskedik, bár a kormány megfelelő nyugdijat helyezett számára kilá­tásba. Zárában nagygyűlést tartottak, melynek czélja az volt, hogy az érsek elmozdítása ellen tiltakozzanak. Elfogadták azt a határozati javaslatot, mely annak ki­mondását indítványozza, hogy: „a horvátok a pápának Dvornik érsekkel szemben követett eljárása által büsz­keségükben sértve érzik magukat; megfelelő elégtételt kérnek, mert ellenkező esetben kénytelenek lesznek ezt az elégtételt „Los von Rom!" jelszó alatt megindítandó agitáczióval ők maguk megszerezni". A gyűlés bizott­ságot küldött ki abból a czélból, hogy tárgyaljon Dal­máczia többi városaival az ügyben követendő egységes eljárás érdekében. Az „egyke" és az egyházi adó. Gróf Széchenyi Aladár, a ki külön tanulmány tárgyává tette a Dunán­túlt pusztító egy-gyermek rendszert, legközelebb fel­olvasást tartott erről az orsz. magyar gazdasági egye­sületben. Felolvasásában, egyéb okok között (a melyek közül azonban a kötött birtokokat óvatosan kihagyta) felemlítette azt is, hogy a prot. vallásúak között jelen­tékenyen előmozdítja az „egyke" rendszert a terhes egyházi adózás. Igaza is van neki. De épen ezért na­gyon szükséges volna már oly mértékig megkönnyíteni a protestánsok egyházi terheit, hogy ezek ne lehessenek okozói a nemzeti pusztulásnak; — azután pedig, ha már az egyházi adózást nem lehet teljesen megszüntetni, rá kellene tenni annak terhét némely más szűzvállakra is, hogy egyenlő terheléssel folyhatna a ma nagyon is egyenlőtlen verseny ! Szentté és boldoggá avatások. A mult évben avatta boldoggá a pápa Jeanne d'Arcot, az orleánsi szüzet. A hős leány frauczia tisztelői most azt igyekszenek el-

Next

/
Thumbnails
Contents