Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-06 / 10. szám

A gyűlés lelkes hangú föliratot intézett az államtanács­hoz, hogy az 1909. évi okt. 2-iki törvényt a legszigo­rúbban hajtsa végre. Frán cziaorszdg. A párisi evang. egyház. Parisban az első evangé­likus istentiszteletet 1626-ban tartották, még pedig német nyelven. Egész 1809-ig nem volt templomuk a híveknek, hanem kezdetben a svéd, azután a dán követség házi kápolnájában gyülekeztek. 1809-ben Napoleon császár kezdeményezésére megalakult a franczia-német lutherá­nus egyházközség, presbyterialis szervezettel és felépült a ma is fenálló Billetes-templom. Az egyház kétnyelvű volt, minthogy tagjai nemcsak francziákból állottak, hanem azokból is, a kik Elszászból, Németországból, Svédor­szágból és Dániából vándoroltak be a franczia fővárosba. Az egyházközség élén álló lelkészek, kevés kivétellel, mind a két nyelvet értették. A Billettes-templom száza­dos fenállását tavaly ünnepelték, november havában. Alkoholizmus. Francziaországban a gyilkosságok száma nagyon megszaporodott, majdnem a kétszereséről beszél a hivatalos kimutatás. Különösen Parisban, Mar­seille-ben, Lyon-ban, Bordeaux-ban és a tengerparti vá­rosokban gyakoriak ezek az esetek. A megfigyelések azt bizonyítják, hogy ennek a megdöbbentő jelenségnek az alkoholizmus a legfőbb oka. Az ex-pater vallomása. Hyacinth ex-paternak Páris­ban nemrégen meghalt a felesége. Ebből a gyászos esetből kifolyólag a többek között így nyilatkozott magá­ról: „Minden ember, a ki társával az Istenről beszélget, végre is azt kénytelen mondani, mit Jób mondott : „Cso­dáról beszélek, a mit nem értek és elmén föl se foghat." En — folytatta tovább — sohase voltam deista, még kevésbbé agnosticus vagy szabadgondolkodó. Mindig az apostoli hitvallás alapján állottam. Mindig azt mondot­tam, a mit Péter az Urnák mondott: „Te Krisztus vagy, az élő Istennek fial'' Mindig azt hangoztattam, a mit Péter mondott : „Uram, hova menjünk, az örök élet igéi tenálad vannak?!" Ezen hitbéli meggyőződésem folytán testvéri viszonyban érzem magamat minden emberrel, -kiilönössen azokkal, a kik az egy igaz Istent imádják, de legfoképen azokkal, a kik ezt az egy igaz Istent keresik, szeretik és néki szolgálnak Üdvözítőnk, a Jézus Krisztus által." Hollandia. Evangelizáczió a katonák között. Január elején jelent meg annak az egyesületnek az évi jelentése, mely a Hollandia indiai gyarmatain levő katonák között akarja az evang elizáczió ügyét szolgálni. A jelentés szomorúan hangzik. Az eredmény nem bíztató. Pedig az egyesület megtesz mindent munkája sikere érdekében. Minden nagyobb helyen, a hol helyőrség van, egyre-másra építi az Otthonokat katonák számára. A mult évi jelentés is több ilyen Otthon építéséről számol be. De a katonaság­gal nehéz boldogulni. Mert rendesen nem a legjámborabb elem kerül az Indiákra, hanem a legtöbb gyakran kalandos mult után lép be a gyarmatok helyőrségébe. Az ilyenek között nem megy könnyen az evangélizáczió. Sokszor meg a vezetőség a hibás. Az otthonokat csak keresztyén szellemű és vallásos lelkű katonák számára rendezik be, de ezzel a többieket csak elriasztják. Különösen, ha mindenáron atyáskodni akarnak felettük, vagy lépten-nyomon romlottságukat dörgik az illetők fülébe. Egy kissé több taktikával kell az ilyen otthono­kat berendezni, úgy hogy még a legközönyösebb ember is feltalálja magát benne és szórakozhassék. Maga az egyesület is, a mint az évi jelentés előszavából látszik, ebben látja az evangelizáczió eredménytelenségének leg­főbb okát. A kiket meg akarnának téríteni, épen azok kerülik legjobban ezeket a helyiségeket. Hollandiában különben általában rendkívül nagy gondot fordítanak a katonaság valláserkölcsi életének ápolására. Minden nagyobb városban a kaszárnyákkal együtt megtaláljuk az ily Otthonokat is, a hol a katona­ság szabad idejét olvasással s egyéb tisztességes szóra­kozással tölti el. Könyvtár, különféle vallásos ós poli­tikai lapok, harmónium stb. áll rendelkezésükre. Vájjon mikor lesz majd nekünk is módunkban ily eszközökkel is munkálni annak a sok ezer ifjú embernek a lelki életét, a kik városainkban csak züllött külvárosi kocsmák romlott levegőjében tölthetik el három éven keresztül a vasárnapokat, mert sehol másutt nincsen szá­mukra hely ? ! Németország. Modern theologia a népiskolákban. A szász „AUg. Ev.-Luth. Konferenz" évi jelentésében olvashatjuk, hogy nemcsak Szászországban, de a német birodalom többi országaiban is égető kérdéssé vált a népiskolai oktatás mikéntje. A modern theologia hívei nemcsak az okta­tás tartalmát, hanem a módszert is meg akarják változ­tatni. Nyiltan, világosan kimondják azt, hogy Krisztust meg kell fosztani isteni nimbuszától, szakítani kell az isteni kijelentéssel ós az egyházak hitvallásaival. Az évi jelentés megjegyzi, hogy ezek után az evangélikus apák joggal félthetik gyermekeiket. a modern pedagógoktól s felhívja őket, hogy tömörüljenek és lehetőleg akadá­lyozzák meg a romboló törekvések valóraválását. Ausztria. A cseh református egyházról.. A „Chronik der Christlichen Welt" „A cseh református egyházból" czím alatt a következőket írja : „Az evangélikus csehek nagy része református. Számuk mintegy 123 ezer, míg a luthe­ránusok mintegy 25 ezeren vannak. A cseh Testvér-Szövetség (Brüder-Unitát) a Heidelbergi Kátét használja s hitvallási könyve a Helvét Hitvallás. A református öntudat a cseh protestánsok között erősen fejlett. Azért keltett oly eleven érzéseket náluk a Kálvin-jubileum. A cseh reformátusok egyfelől jelentékeny összeggel járultak hozzá a genfi reformácziói emlékmű költségeihez és Cisar morvaországi superintendenssel képviseltették magukat a

Next

/
Thumbnails
Contents