Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-02-27 / 9. szám

régen óhajtják, hogy a theologia népszerűsíttessék. Most a szabad kar arra törekszik, hogy az ilyen irányú előadások folyó év októberében megkezdődjenek. Ezeket az előadásokat akárki látogathatja, vizsgáznia nem kell és így diplomát sem nyerhet. A két terv közt ez a különbség : Fulliquet tanár evangélista-iskolát akar teremteni Franeziaország számára, a theologia szabad kara pedig egyszerűen csak a theologia népszerűsítését sürgeti. A neucháteli vasárnap-liga. Neuchátel városában már 1859 óta működik a vasárnap megszentelésének előmozdítására szervezett egyesület. Az egyesület, látva azt, hogy az emberek a vasárnap megszentelését évről-évre mindinkább elhanyagolják, elhatározta, hogy működése körét kiszélesít és munkáját erőteljesebbé teszi. Azért is ligát alapított. A liga tagjai a legszigorúbban kötelezik magukat arra, hogy a vasánap megszentelésének keresztülvitelére minden eszközt megragadnak. Első sorban természetesen, maguk járnak elől jó példával s magukon mutatják meg embertársaiknak, hogy a vasárnap áldásaira a testnek, léleknek egyaránt nagy szüksége van. Fra n cz iao rsz ág. A franezia protestáns lelkészek száma. A franczia protestáns lelkészek száma, mint Gauteron a „La Vie nouvellé"-ben írja, néhány év óta rohamosan csökken. L90G-ban Francziaországban 917 hugenotta lelkész működött ; az 1909-ik év végén azonban már csak 775-en voltak, a mi 142 főnyi veszteséget jelent. 1902-ben 59-en voltak nyugalomban, 1909-ben már 104-en. A mult esztendőben 30-an köszöntek le, 9-en meghaltak és e 39 helyre csak 24-en jelentkeztek, a kik közül a legtöbb evangélista és többen Svájczból jöttek át, hogy az elhagyott egyházközségek segítségére siessenek. Gauteron szerint ez a megdöbbentő jelenség annak tulajdonítható, hogy a lelkészek javadalmazása igen csekély s alig bírják magokat és családjokat tisztességesen eltartani. Ugyanezen okból magyarázható meg a lelkészi pályára jelentkezők egyre apadó száma is. Azok, a kik, különösen a szeparáczió óta, állásukat elhagyták, a polgári életben kerestek foglalkozást, hogy így kicsiny nyugdíjokhoz valamit keresve, szerényen megélhessenek. Protestáns egyházak és az árvíz. Protestáns hitsorsosaink nemcsak Páris városában, de a vidéken is többfelé érzékeny károkat szenvedtek. Mácon-ban a Saőne folyó vize behatolt abba a hosszú, nagy terembe, a hol az istentiszteleteket tartották. Ez a terem amúgy is körülbelül egy lábbal mélyebben fekszik a föld színénél. A padok mind víz alá kerültek. Ami Bost lelkész elszomorodva látta, hogy a piszkos hullámok még az újonnan építendő templom tervrajzát is elragadták, melynek fölépítésére már 15 hosszú esztendeje 'gyűjtögeti a pénzt. Besangon-hsai a Doubs folyó okozott tetemes károkat. A víz a protestáns templomban 3 méter magasságba emelkedett. Vízben úszott a szószék is. A padok, a berendezések megrongálódtak. Az egyház irattára, a keresztyén egyesület könyv tara a hullámok alá kerültek. ti Időzik a modernistákat. A pápai uralom Francziaországban is üldözőbe vette az egyház reformálására törekvő tudósokat. A párisi főiskolán két kiváló embert hallgattattak el, Az egyik az „Institut Catholiquea

tanára, a ki az egyetemen a társadalmi tudományt adta elő. A másik Lejay Pál nevű abbé, a Iievue Critique d'Histoires et de Littérature" czímű szemle jeles munkatársa. Ennek az volt a vétke, hogy a kilépett Loisy abbéról czikkeket írt. melyek a klerikálisoknak épenséggel nem tetszettek. Angolország. A nem régen megejtett választásokba a német politika is belejátszott. Az angol egyház azonban most se került ellentétbe a németországi egyházi érdekekkel, hanem arra törekedett, hogy a jó egyetértést még erősebbé tegye. A napokban a wesley-methodisták arra szólították fel a német protestánsokat, hogy a világbéke állandósítására velők együtt karöltve működjenek. A londoni presbiteri egyház szintén szorosabb összeköttetésbe lépett Németországgal. Erről tanúskodik az az átirat is, melyet a presbyterium a közelmúltban a németekhez intézett s mely átirat a szószékről is tudomására jutott a presbiteriáuusoknak. Ez az átirat kiváló fontosságot tulajdonít a német evangélikusok közreműködésének a béke, az evangéliumi tanítás, az emberi művelődés érdekében. Utal arra a vérrokonságra is, mely a két egyház híveit összefűzi. Nemkülönben arra a barátságos érintkezésre is, melynek szemtanúi lehettek a lelkészi kar összgyülésein. Szívből óhajtja a presbitérium, hogy a két nemzet együttes erővel karolja fel az evangéliumi magasztos eszmék legszentebb ügyét. Ausztria. Az osztrák iskolák fényes bizonyítékai annak, hogy a, felekezetközi-iskola ínég egyáltalában nem jelenti a római egyháztól való függetlenséget. Az osztrák felekezetközi iskola csak iskola-adó tekintetében felekezetközi, melyet a csekély számban levő felekezetek is pontosan űzetni tartoznak. Egyébként pedig a tantermekben a római egyház parancsol. Ezt bizonyítják az iskolákban szokásos imaformulák is. Az evangélikus gyermekekre ügyet se vetnek, az Ave Máriá-t és egyéb r. katholikus imádságokat mondatnak velők. Ha nem akarják imádkozni, megbüntetik őket vagy pedig másképen éreztetik velők ne heztelésöket. Ausztriában még erős az ultramontanizmus. A legutóbbi országos zsinat egyhangúlag állást foglalt a felekezetközi imádságok ellen. Egyes r. katholikus lapok azonban fennhangon magasztalják az osztrákok tolerancziáját, sőt a Bonifaczius—Correspondenz már báránytürelemről is beszél ós azt óhajtaná, hogy a protestánsok vallásszabadságát nyirbálják meg. Palesztina. A londoni „Standard" jelenti, hogy az új, alkotmányos török kormány erősen foglalkozik a zsidó-kér-