Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1910-02-13 / 7. szám
tosságát ós áldásos kihatásait még az egyházon kivül állók is kezdik mind nagyobb mértékben elismerni. A szocziális bajok orvoslása, általában a szocziális kérdések a legkülönbözőbb társadalmi állásuakat foglalkoztatják, mert érzik, hogy ezeknek a kérdéseknek helyes megoldásától függ részben a társadalmi élet fejlődése és benne az egyének boldogsága. Az evangéliumi munkák pedig a szocziális nyomorúság orvoslására nemcsak befolyással vannak, hanem azt mondhatjuk, hogy a legáldásosabb eredmények épen ezen az úton érhetők el. Innen van azután az a jelenség, hogy az evangéliumi munkák nagy értékét komoly szoc/.iológusok, még ha a vallás kérdései iránt nem érdeklődnek is, kénytelenek nagyrabecsülni. Mennyivel emelkedik azonban előttünk e mu'nkák értéke, ha meggondoljuk, hogy legfőbb czéljuk nem csupán a testi nyomorúság enyhítése vagy bizonyos ismeretek közlése, hanem a léleknek tiszta, harmonikus világnézletre és az evangélium alapján krisztusi boldogságra való elvezérlése. Ilyen magasztos czélok megvalósításáért küzdött a Lorántffy Zsuzsánna Egyesület az 1909. esztendőben is. Evangéliumi munkáival a valláserkölcsi élet emelésére áldásosán működött közre, és ha munkálkodása az elmúlt évben nem volt is gazdag különösen kiemelkedő mozzanatokban, de hűséggel és magasztos czélját mindig szem előtt tartva igyekezett hivatásának megfelelni: hogy egyfelől tagjai a krisztusi élet boldogságában növekedést vegyenek, — másfelől, hogy ezzel a boldogsággal szivükben oda menjenek a szegényekhez, nyomorultakhoz, betegekhez, sírókhoz és azokhoz, a kik még nem ismerik az Isten országa kincseit, hogy szólják nekik az örömhírt, segítsenek rajtok nagy szegénységükben, megvigasztalják elhagyatottságukban ... A magyar protestáns egyházban evangéliumi egyesületek még mindig kevés számmal vannak, pedig áldásos munkáikra nagy szükség volna. Hogy tehát az eddigi munkásságunk nyomán támadt eredmények felmutatásával másokat is hasonló eszményekért való küzdelemre lelkesítsünk és másfelől, hogy egyesületi tevékenységünk mind szélesebb körben ismeretessé legyen, ezért a mult évi közgyűlés lefolyása után elhatározta a választmány, hogy a közgyűlésen elhangzott jelentések kivonatos ismertetését 5000 pld.-ban kinyomatja és terjeszti. A jelentéseket magában foglaló kis füzetkéket nemcsak a főváros területén terjesztettük, hanem szerte az országban mindenfelé elküldöttük. Ha voltak csak néhányan is, a kik örömmel olvasták és lelkesítést nyertek, ez a munka már nem volt hiábavaló. Diakonisszáink munkája nyomán sok áldás fakadt az 1909. évben. Jelenleg az igazgatónővel együtt 14 testvér van, kik részben magánápolással, részben beimissziói munkával, gyermekneveléssel, vagy a háztartásban voltak elfoglalva. Ahhoz a tényhez, hogy diakonisszáink ismét kórházi munkák végzésére vállalkozhatnak, közelebb állunk, mint az elmúlt évben ; ha Isten is úgy akarja, az idén ebben a tekintetben változás fog beállani munkánkban. Azonban az is bizonyos, hogy az evangelizálóterem felépülésével és benne a gyülekezeti élet kialakulásával a diakonisszák munkája még nagyobb jelentőségű lesz, mint eddig; viszont azzal, hogy ennek a hivatásnak szépségeit szélesebb körben és egész közelről megismerik, a diakonissza ügy fejlődésére lényeges befolyás fog gyakoroltatni. 1909 nov. 1-én egyik diakoniszszánk belépett a Tanítónők-Otthonába rendes ápoló testvérnek ; egy másik, októberben a szegény-ügy egy részét vette át. Egy testvér az elmúlt ősszel hat hétig tartózkodott Somboron evangelizálás czéljából. Az összes testvérek majdnem kivétel nélkül hosszabb-rövidebb ideig tartó szabadságot élveztek. Elméleti oktatásban Szilassy Paula, dr. Baudisz Antal, Müller Matild és a miszszionárius részesítették őket. G-yakorlati oktatást Eszlinger Lina diakonisszától nyertek. Magánápolásban töltöttek 814 napot és 1260 éjet. Az egyház érdekében 223, szegényeknél okt.-decz. hónapban 198 látogatást tettek. Ha már most számítást teszünk és látjuk, hogy egyesületünk diakonisszái által több mint 500 családdal jutott az elmúlt évben valamilyen összeköttetésbe és mindenütt igyekezett a lelkek nemesítésének magasztos munkáját teljesíteni: úgy ez a szám is azt bizonyítja, hogy a diakonisszák gyülekezeti munkája az egyházi élet emelésének hatalmas tényezője. Cseléd-nevelő intézetünkben az elmúlt év folyamán 10 növendék volt; közülük 3 már elhelyeztetett, kik szolgálatukat megelégedésre teljesítik. Jelenleg 7-en vannak ; a hely szűke miatt többet nem vehetünk fel, de ha az evangelizáló-terem felépül, mely mellett 6 szoba is építtetik, akkor növendékeink száma ismét emelkedni fog. (Folyt, köv.) Böszörményi Jenö. KÜLFÖLD. Svájcs. A Bethánia-egylet diakonisszái. A Bethánia-egylet csak 36 év óta működik Genfben. Ennek az egyletnek, mely 1874-ben alakult, jelenleg 300 diakonisszája van. Működése kihat Svájczra, Németországra, Ausztriára és Olaszországra. A diakonissza-jelöltek az egylet hamburgi és frankfurti kórházaiban nyernek kiképeztetést, úgy a gyakorlati, mint az elméleti dolgokban. Ezek a derék nők magánházakban ápolják a betegeket, minden valláskülönbség nélkül. De eljárnak a kórházakba, szanatóriumokba, klinikákra, árvaházakba, lelenczházakba is. Francziaország. Néhány nap óta a franczia képviselőházban is tárgyalják a népiskolák ügyét. Négy hónappal ezelőtt a püspökök manifesztumot bocsátottak közre a laikus iskolák ellen. Hatvanezer nyilvános iskola közül csak ezer iskolában volt zavar és csak körülbelül 8000—10,000