Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-26 / 52. szám

A Protestáns Szemle deczemberi füzete, Szöts Farkas szerkesztésében a következő tartalommal jelent meg: A reformáczió ideáljai. JRaffay Sándor. — A lipcsei Institut fíir Kultur- und Universal Geschichte és a történeti felfogás új módszerei. V. S.. — Gályarabjaink megszabadítása. Thury Etele. — Külföldi egyházi élet. p—f. — A hazai irodalom termékeiből Csengey Gusztáv: Izrael története, Thaly Kálmán: De Saussure Gzézárnak, II. Rákóczi Ferencz udvari nemesének törökországi levelei és följegyzései s dr. Barthos Kálmán : A budapesti ref. főgimn. első félszázada cz. művei, a külföldi irodalomból Liebster: Kirche und Socialdemokracie cz. műve nyertek ismertetést. — Magában foglalja végiil a füzet a társulati évkönyvet, a társaság évi közgyűlésén elhangzott beszédekkel, jelentésekkel, a kiadványok raktári jegyzékével s a tisztikar és a választmány névsorával. Ünnepnapok. Tíz alkalmi beszéd. írta Soltész Elemér, nagybányai ref. lelkész. A díszes kiállítású kötetet szerző, tiz éves lelkószkedése emlékéül gyülekezetének ajánlotta. Soltész Elemérnek, mint az Igehirdető egyik szerkesztőjének neve és írói értéke eléggé ismeretes, s ezt a jó hírnevet jelen kötete is csak gyarapítja. A kötet beszédei ugyan alkalmi beszédek, de ez alkalmak részben évenként ismétlődvén, haszonnal olvasgathatják őket a lelkipásztorok. A mű ára három korona s kapható az Igehirdető kiadóhivatalában, Nagybányán. EGYHÁZ. Lelkészválasztások. A ranki evang. gyülekezet Lukácsik Mihály szarvasi segédlelkészt, — az urai újfalui evang. gyülekezet Zongor Béla győri hitoktatósegédlelkészt, — a póniki evang. gyülekezet Szelényi János breznóbányai segédlelkészt, — a kajántói ref. gyülekezet Nagy Béla mezősomosdi lelkészt, — a pozsonyi evang. gyülekezet Rácz Vilmos theol. magántanárt választotta meg lelkipásztorává. Lelkészbeiktatás. A szirk-turcsoki evang. gyülekezet új lelkipásztora: Makoviczky Emil f. hó 12-dikén foglalta el hivatalát, a melybe, mint esperesi megbízott, Kálmán István körlelkész iktatta be. Kálvin szobra. Somogyi Sándor debreczeni fiatal szobrász Kálvin-szobrokat készített és bocsát árúba. Az egyik szobor a gondolkozó, magát Isten előtt megalázó Kálvint ábrázolja, a mint kezeit a Szentírásra téve, mintegy ismételni látszik arczkifejezésében : Soli Deo Glória ! A másik szobor a predestináczió tanát vitató Kálvint ábrázolja, fölemelt fővel, az elhatározottságot és meggyőződést kifejező testtartással, jobbjával reámutatva Róma 9:15—16 verseire. A szobrok 54 cm. magasságban, a legfinomabb gipszből készülnek, fehér, elefántcsont és bronz színben. Aruk 20—20 korona; de kaphatók 2 korona havi részletekre is. A művész a befolyandó tiszta jövedelem 25%"á.t a Debreczenben állítandó Kálvin-emlékre ajánlotta föl. A megrendelések a művész czimére, Debreczen, Füvészkert-u. 2. alá intózendők. Aranykönyv. Herincs István és neje Györy Klára az urai-újfalusi evang. lelkész és tanító fizetésének javítására 1000—1000 korona alapítványt tettek. A debreczeni Kálvin-emlék ügye, a mint a Debr. Prot. Lap írja, szépen fejlődik. Eddig 5919 kor. 81 fill. folyt be. A várható összegek nagyobb része azonban még ezután fog beérkezni. — Ezzel a hírrel kapcsolatban azonban feltesszük a kérdést: mi lesz a debreczeni Kálvin-emlék ? Erre nézve, tudtunkkal, még nem volt közölve semminemű tájékoztatás; már pedig sokan tudni szeretnénk, hogy mi is lesz az, mert csak ennek tudása adhat módot annak eldöntésére, hogy adományainkkal hozzájáruljunk-e annak felállításához, vagy ne ! A budapesti VI—YII. kerületi ref. templom kiszemelt telkének megvásárlása, a mint értesülünk, lehetővé válik. A főváros tanácsa ugyanis olyan javaslatot tesz a közgyűlésnek, hogy a visszakért Izabella-utczai telek fejében a város oly kárpótlási összeget adjon az egyháznak, hogy azzal és meglevő alaptőkéjével a parókhiális kör már belemehessen az új telek megvásárlásába. Orsz. Vallásegyenlöségi Szövetség alakulás. Nagyszokolyban, Kiss Lajos lelkész buzgólkodása folytán, megalakították az Orsz. Vallásegyenlőségi Szövetség fiókját, s maga a ref. egyház is belépett egyesületi tagként a Szövetségbe. — Ézzel kapcsolatban említjük meg, hogy a Szövetség fiókjainak megalakítása ügyében rövid idő alatt szét fognak küldetni az új felhívások. Az akczió megindítását eddig az alapszabályok keserves, csak kerengő utakon való kézhez vétele, azoknak kinyomatása és a Szövetség czéljait ismertető füzet elkészítése késleltette. Reméljük azonban, hogy post tot discrimina rerum, rövid idő alatt abban a helyzetben lehet a vezetőség, hogy megindíthatja a szervezés komoly munkáját. A „fekete sereg" évkönyve. Nem Mátyás király hanem Loyola Ignácz fekete seregének évkönyvéről kívánunk megemlékezni. A jezsuiták magyarországi és ausztriai „tartományának" ugyanis most jelent meg az évkönyve. Főbb adatait az alábbiakban adjuk : A rendnek Magyarországon s Ausztriában ez idő szerint öszszesen 752 tagja van. Közülök 378 áldozópap, 140 skolasztikus, 239 pedig laikus-testvér (koadjutor). A tartománynak 29 háza van, ebből Magyarországra esik 6. Ezek: a kalocsai kollégium 28 atyával, 19 skolasztikussal s 18 laikus-testvérrel, összesen 65 taggal; a pozsonyi kollégium 20 páterrel, 32 skolasztikussal, 11 koadjutorral; a nagyszombati ház 14 atyával, 12 skolasztikussal, 19 laikus testvérrel; a budapesti rezidenczia 11 páterrel, 5 szolgatestvérrel; a szatmári rezidenczia és konviktus 6 páterrel, 1 skolasztikussal, 10 koadjutorral s végül a zala-nagykapornaki rezidenczia 3 páterrel és 8 szolgatestvérrel. A társaságnak az egész világon ez idő szeriet összesen 15,930 tagja van ; köztük 7564 miséspap, 4375 skolasztikus és 3991 szolgatestvér. Hatalmas hadsereg, a mely bátran száll síkra a pápás egyház érdekeiért. Számuk épenséggel nincs apadóban. A legutóbbi évben 170 új taggal gyarapodott a társaság. ISKOLA. Nyilvánossági jog. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a bonyhádi evang. főgimnázium V—VIII. osztályainak a nyilvánossági jogot és az érettségi vizsgálatok tartásának jogát véglegesen megadta. A hitoktatási nyelvrendelet ügyéhez. A görögkeleti román egyház érseki konzisztóriuma legközelebb tárgyalta a királynak-ama döntését, a mellyel a konzisztóriumnak a miniszteri rendelet végrehajtását megtagadó határozatát megsemmisítette. Az érseki konzisztórium még most sem hajlandó a rendeletnek engedelmeskedni, hanem elhatározta, hogy újabb felterjesztéssel él a kultuszminiszter, útján a királyhoz a melyben kifejti, hogy előbbi álláspontjából nem engedhet, miután a hitoktatás tisztán egyházi ügy, a melybe a világi hatóságoknak beleszólásuk nem lehet. — Elvárjuk azonban, hogy erre a felterjesztésre,